Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 8.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. október 10. szerda, 02:53; Megbeszéljük

4. oldal / 4

Újabb visszamenőleges törvénymódosítás gazdasági érdekcsoportok érdekében

Baja Ferenc, az MSZP országgyűlési képviselője

Bolgár György: - A múlt hét végén arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz megint egy visszamenőleges törvény meghozatalára készül. Nem hiszem el.

Baja Ferenc: - Én is rendkívül kétkedő voltam, de a mai napon a gazdasági és informatikai bizottság Rogán Antal képviselő úrnak a vezetésével – a képviselő úr jegyzi egyébként ezt a bizonyos törvénymódosító javaslatot is –…

– Hát ez a fideszes szokás. A kormány még csak véletlenül se nyújtson be törvényjavaslatot, majd elintézik ezt helyette a különböző képviselők. Hogy maguktól-e vagy odanyomják a kezükbe, ezt nem tudom.

– Hát azt kell Önnek mondanom, hogy a mai bizottsági meghallgatás után a számok egyértelműen azt mondatják velem, hogy lényegében a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság egy körülhatárolhatatlan fideszes és talán a Fidesz mögött álló gazdasági érdekcsoportnak a befolyása alá került. És lényegében ez az egyébként nemzeti intézményként definiált hatóság tulajdonképpen a teljes kormányzati, a teljes parlamenti és a teljes nyilvánosságszféra kontrolljaként kezd el működni. Mondok Önnek egy példát. A hírközlési törvényt ötödik alkalommal módosítja a parlament az Orbán-kormány ideje alatt. Ötödik alkalommal! Ebből az öt alkalomból mindig csak és kizárólag fideszes képviselői módosító indítványok kerültek a ház elé. Ezeket lehetett megszavazni. A kormány soha nem tett javaslatot. Egyrészt. Másrészt ez az öt indítvány sok dologban különbözik. Egy dologban azonban teljesen egyértelműen egy tendencia mutatkozik meg benne, nevezetesen, hogy a Hírközlési és Médiahatósághoz csoportosít át nagyon jelentős jogosítványokat a kormánytól és a parlamenttől. Lényegét tekintve tehát ez azt jelenti, hogy kivonják az egész infokommunikációs szektor döntési kompetenciáját a kormány és a parlament irányítás alól.

– Tehát még akkor se kerüljön a parlament elé, ha tudjuk, hogy ott kétharmados fideszes többség van, de mégis valamiféle nyilvánosságot kaphatnak mindazok az elképzelések vagy lépések, intézkedéseket amelyeket a Média és Hírközlési Hatóság meghozni készül. Ha kivonják a parlamenti ellenőrzés alól, akkor ezt gyakorlatilag mindenkinek a háta mögött lehet megtenni?

– Az az állításom főszerkesztő úr, hogy maguk a fideszes parlamenti képviselők sem tudják, hogy mi történik. Én úgy látom, hogy egy nagyon szűk beavatotti kör van tájékoztatva arról, hogy például a másodfokú bíróságnak arra a döntésére, amellyel szakmai indokokra való hivatkozással kilenc pontban törvényellenesnek tartva a frekvencia árverést, kimondták a Hírközlési és Médiahatóság inkompetenciáját, milyen válasz érkezett.

– De ez most, hogy félreértés ne essék, nem a Klubrádió frekvenciájára vonatkozik, hanem az állami mobilszolgáltató felállításával kapcsolatos frekvenciaárverésre.

– Ez pontosan így van. Ugyanannak a hatóságnak két különálló szakterületén láttuk – ugye a rádiófrekvenciák ügyében, az Önök esetében, a Klubrádióban sokszor hallottuk ezt –, hogy mennyire és milyen módon hagyták figyelmen kívül a bíróság döntését. Most ugyanez történt a mobiltelefonos frekvenciák ügyében. Lényegében a bíróság azt mondta ki, hogy egyrészt szabálytalan volt az eljárás, nem lett volna joga a hatóságnak romingdíjakat előírni, egyrészt, másrészt az állami negyedik mobilszolgáltatóhoz kötődő pályáztatás jogszerűtlen volt, szakmai hibák, szakmai butaságok sorozatát követte el a hatóság, aminek eredményeként úgy tűnik most, hogy mintegy hetvenmilliárd forintot vissza kellene fizetni.

– Mármint, hogy az államnak illetve a pályázó állami vállalatoknak kéne visszafizetni ennyit?

– Így van. De ez hiányozni fog a büdzséből. Hát látjuk, hogy most egy nagyon komoly megszorító csomagot fogad el a kormány. Látjuk, hogy pedagógusbért se fizetnek, de mégis itt hetvenmilliárdot kell majd visszafizetni egy szakmai hiba miatt.

– És ezt akarják ezzel a törvénymódosítással megakadályozni?

– Igen. A múlt héten kérdést tettem fel az érintett miniszternek, hogy mi a helyzet, milyen stratégiai, milyen konkrét intézkedéseket terveznek, ki a felelős mindezért, indítottak-e vizsgálatot. Az államtitkár úr, aki a miniszter asszony nevében válaszolt, nagyon udvariasan, de egyértelműen türelmet kért arra vonatkozóan, hogy elemezzék a helyzetet. Hát az elemzés eredményeként a kormány egy szót nem szól, viszont Rogán képviselő úr benyújtotta azt a javaslatot, amelyik visszamenőlegesen megváltoztatja a hírközlési törvényt. Ugyanúgy, mint annak idején, amikor emlékszik főszerkesztő úr alkotmánybíróság bizonyos kérdésekben jogszerűen kifogásolt bizonyos törvényeket, akkor erre az volt Orbán Viktornak és a fideszes többségnek a válasza, hogy megváltoztatták az alkotmányt. Itt is ez történt.

– És akkor ez ezzel a mostani visszamenőleges hatályú törvénymódosítási javaslattal meg nem történtté tehetik a jogerős bírói ítéletet?

– Ugye az a furcsasága ennek a helyzetnek, hogy az egyik pályázó felülvizsgálati eljárás keretében a kúriát kérte döntésre. Most arról van szó, hogy megalapozzák azt a lehetőséget, hogy a kúria adott esetben szakszerűnek nyilváníthassa a pályázatot, mert ha addig elfogadja a parlament, és ne adj Isten a köztársasági elnök nem kifogásolja, meg az alkotmánybírósághoz nem kerül el, és ennek eredményeként visszamenőleg szabályozzák a hírközlési hatóságnak ezeket a jogosítványait, akkor a kúria már nem tud mit tenni, mert ezzel csak egy nagyon komoly jogbizonytalanság állítódik elő. Furcsa a helyzet. Annak idején az alkotmánybíróságnak azt kellett volna mondania egyébként, hogy a parlament ilyen körülmények között és így nem módosíthatja az alkotmányt. Na de figyelemmel a jogelvekre, és talán azt lehet mondani, hogy pici bátortalanság okán, nem ezt az utat járta az Ab. Most ugyanebbe a helyzetbe fog kerülni a kúria, hiszen közben a parlament visszamenőlegesen jogszerűnek minősítette az eljárást. Na most akkor ő mit csináljon? A bírósági első-, másodfok véleményét vegye figyelembe? Vagy fogadja el, hogy közben a parlament fideszes képviselői módosítóval átalakították a jogszabályt? Olyan mértékű jogbizonytalanság keletkezik, ami példátlan. Egy egész ágazatot érintően. Én tudom, hogy nagyon fontos a nyilvánosság és nagyon fontos az Önök ügye, és a jogsérelem egyébként is eminensen fontos mindenki számára. De higgye el nekem, itt az infokommunikációs szektor az utolsó olyan ágazat, amelyik még az elmúlt évben is nyereséget termelt. Ezt az ágazatot teszik lehetetlenné.

– Hát a dolog összefügg. Mert ugye ha mi nem lennénk, és ha mondjuk a médiahatóság megtehetné, amire ugye minden kísérletet megtesz, akkor lassan nem maradna olyan hely, ahol például erről a mostani jogtiprásról beszélni lehetne. De akkor visszatérve erre az állami mobilszolgáltatóval kapcsolatos bírósági ítéletre és az ezt megtorpedózni akaró visszamenőleges hatályú törvénymódosító javaslatra. Miért mondja, hiszen ezzel indult, hogy fideszes érdekcsoport befolyása alá került a Média és Hírközlési Hatóság? Hiszen azt lehet mondani, hogy de hol van itt a fideszes érdekcsoport. Hát az állam nagyvállalatai alakítottak egy konzorciumot, és be akarnak lépni a piacra, hogy még nagyobb verseny legyen itt. Mi ezzel a baj?

– A helyzet a következő. Ahogyan jeleztem Önnek, Magyarországon még a jelenlegi jogi keretek között is bizonyos egyeztetési kötelezettségek léteznek. A jelenlegi szituációban is a kormánynak van felelősségrevonási élhetősége. A jelenlegi helyzetben is indokolt lenne mondjuk a kormányban a közigazgatási és igazságügy minisztert megkérdezni arról, hogy elnézést miniszter úr, hát hogy van az, hogy gyakorlatilag megszüntetik a frekvenciagazdálkodás területén a jogorvoslat első és második fokát, nem lehet bírósághoz fordulni majd, hanem egyenesen a kúriához. Ez az egyetlen, nincs más ilyen jogszabály. Egyetlenegy sem. Közigazgatási hatósági eljárás keretei között meghozott határozatot mindig a bírósághoz kell elküldeni.

– Na de képviselő úr, hát nem hallott még az unortodox politikáról? Hát eddig a gazdaságpolitika volt unortodox, most a jogalkotási politikai lesz unortodox. Bár az már eddig is az volt, csak nem használták rá a jelzőt. De folytatják az unortodox módszereket.

– Az rendben van, hogy unortodox, ezzel egyetértek. De azért mondtam azt, hogy itt csak egy bizonyos érdekcsoportról lehet beszélni, mert nem merik elvinni a kormány elé, szilárd meggyőződésem, ezt a javaslatot.

– Mert a kormányülésen, azt gondolja, hogy a szakminiszterek egyszerűen nem hagyhatnák jóvá? Nem vállalhatnák annak a felelősségét, hogy ezt helyeseljék és jóváhagyják és egyetértsenek vele?

– Nézze, nekem sok rossz megjegyzésem és kritikám van az Orbán-kormányról. De szilárd meggyőződésem, hogy ennek a kormánynak is van annyi tekintélye, van annyi szakmai kompetenciája, hogy egy ilyen típusú törvényjavaslat nem megy át a kormányon. Jelen állapotban a következő a helyzet. Amikor a gazdasági és informatikai bizottságban tárgyaltuk ezt a javaslatot, akkor a kormány nevében a helyettes államtitkár úr volt jelen, aki annyit tudott mondani, hogy a tárca álláspontját tudja elmondani, és a tárca álláspontja támogató. Hozzáteszem, ez a módosítás nemcsak ezt a tárcát érinti, hanem ahogyan jeleztem, itt nagyon komoly jogi kérdések is vannak. Sőt tovább megyek, én azt gondolom, hogy a Legfelsőbb Bíróság véleményét is ki kellene kérni a kérdésről, hiszen a bírói ágba olyan mélyen nyúlnak bele ezzel a határozattal, hogy ha ez a precedens megteremthető, akkor hol lesz ennek a határa. Mi az a határ, amikor majd Magyarországon kizárják az első és másodfokot, törvénnyel. Egyszer csak bejön majd valami fideszes határozat, mondjuk nyolcvan tételben, ahol azt mondja a Fidesz, hogy társadalmi okokból itt kizárjuk az első-másodfokot, és majd csak a kúria fog dönteni bizonyos körülmények között.

– Hát örüljenek, ha nem a király fogja eldönteni bíróság nélkül. Nem?

– Hát igen, de azért az Európai Unióban vagyunk, és ez is egy nagyon fontos eleme annak, hogy arra kértem a Rogán képviselő urat, erre fogom kérni egyébként a parlamentet is, hogy tekintsenek el ettől a módosítástól, mert nagyon komoly károk fognak keletkezni. A romingdíjaknak, összekapcsolási díjaknak az ilyen típusú szabályozása ellentétes az európai uniós szabályozással. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok a bizonytalanság, és a végén nagyon sok pénzbe fog kerülni ez Magyarországnak.

– Tehát uniós büntetésekbe fog kerülni, ha ezt erőltetik tovább.

– Pontosan. Ráadásul még egyszer mondom, egy olyan szakterületen lesz teljes a bizonytalanság, amelyik a magyar gazdaságnak meghatározó része. És még valami. Én azt hiszem, hogy ezzel ez a hivatal lényegében illegitimmé válik. Azt kell Önnek mondanom, hogy ez egy elképesztő történet. Ugye fél éve nem látunk a hivataltól egy embert sem, semmilyen kommunikációs ügyre nem hajlandóak válaszolni. Beküldözgetnek még a fideszes parlamenti képviselőknek is, most úgy látom, még a kormánynak is bizonyos javaslatokat, fideszes érdekcsoportokon keresztül. Azt megszavaztatják a parlamenttel mint kijáró figurákkal, és ülnek, mint Marci Hevesen, bezárkózva egy csodapalotába. Szilárd meggyőződésem, hogy a következő választások után ez a hatóság nem maradhat így. Sem szakmailag nem kompetens, sem politikai értelemben nem legitim. Egy demokratikus jogállamban ilyen típusú hatóság ilyen típusú működési környezettel nem működhet.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!