Színház a katakombában
- Részletek
- Napi apró
- 2012. október 08. hétfő, 04:15
- Huszár Ágnes
Szokás a színházat patetikusan a szellem templomának nevezni, de színdarabot templomban mégis ritkán játszanak. Pedig éppen ez történik az Országház közelében, a Szabadság téren lévő Hazatérés templomában. A hatalmas épület alagsorában található a Szabó Dezső Katakombaszínház, melyet a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet működtet. Az előtérben Szabó Dezső és Wass Albert bronzszobra fogadja a belépőket (Domonkos Béla alkotásai), a színházterem falait a kitűnő restaurátor, Derdák Éva képei díszítik: Bocskai fogadása és Rákóczi hazatérése.
A Szabadság tér 2. alatti színház látogatói ezen az őszön Pap Gábor művészettörténész érdekes témájú előadásai hallgathatják: Kacor király/Tancsi macska, Kígyós Jancsi/Rudabányai bűnbeesés. Hallhatók továbbá Szántai Lajos magyarságkutató és Molnár V. József magyarnéplélek-kutató előadásai is.
Igazi színházi előadás, nézői tapsok azonban mostanában nem zavarják a színház alatt található Hazatérés kolumbárium örökre elnémult lakóit. Nyilván ezen akart változtatni a gyülekezet lelkésze, ifj. Hegedűs Lóránt, amikor a Magyar Gárda alapításának ünnepségén bejelentette: ha az Újszínházban nem mutathatják be Csurka István Hatodik koporsó című darabját, ők szívesen biztosítanak helyet az előadás számára a Szabó Dezső Katakombaszínházban. Ifj. Hegedűs Lórántot amúgy is szoros kapcsolat fűzte a darab szerzőjéhez, egy időben MIÉP alelnökként a helyettese is volt. A Hegedűs család azóta a Jobbikhoz csatlakozott – mostanában a gyülekezeti lelkész felesége, ifj. Hegedűs Lórántné ül a Jobbik képviselőjeként az ország házában –, de a Csurka művészete iránti nagyrabecsülés láthatólag máig nem múlt el a családban.
A bejelentés után pár nappal Tarlós főpolgármester csakugyan megtiltotta a darab színrevitelét. Az Újszínház vezetői azonban nem éltek Hegedűs nagytiszteletű úr szíves invitálásával, bejelentették, hogy nem terveznek előadásokat a darabból sehol, így a Szabadság téren sem.
Mindenesetre különös, hogy egy gyülekezeti lelkész egy gárdista rendezvényen politikai beszédet mond, és helyet ajánl fel egy olyan antiszemita szellemiségű színdarab bemutatására, amely ellen akkor már világszerte tiltakoztak. A 168 óra munkatársa, Lampé Ágnes fel is kereste ebben az ügyben a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét, aki sajtóreferense útján a Dunamelléki Egyházkerület püspökéhez, Bogárdi Szabó Istvánhoz irányította. Ő írásban azt válaszolta az újságírónő kérdésére, hogy „színházi előadások tartásáról az egyházközség vezető testülete, a presbitérium dönt. Az ilyen jellegű előadásokkal kapcsolatban a hatályos egyházi törvények szerint nincs bejelentési kötelezettsége az egyházközségnek.” (Lampé Ágnes: Horror a templomban, 168 óra, 2012. szeptember 11.)
Az egyházi feljebbvalók tehát változatlanul a „nincs közünk hozzá” stratégiáját alkalmazzák ifj. Hegedűs Lóránt politikai akciózásával kapcsolatban. Ezt tették már a 2001-ben is, amikor Hegedűs az Ébresztő című lapban a „galíciai jöttmentek” kirekesztésére szólított fel. Annak sem voltak az egyházon belül következményei, hogy a Szabó Dezső Színházban látványosan vendégül látták David Irving holokauszttagadó brit történészt.
Az újságíró ezek után a világi hatóságokhoz fordult, az Emberi Erőforrás Minisztériumához. Ennek a minisztériumnak a vezetője, Balog Zoltán, szintén református lelkész, Hold utcai temploma egy macskaugrásnyira van a Hazatérés templomától. A minisztériumi válasz lényege: „Az egyház belső egyházi szabályokon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül. A fentiek szellemében javasoljuk, hogy az előadással kapcsolatos kérdéseikkel az illetékes egyházi főhatóságot keressék meg.”
A kör bezárult. Vagy talán mégse.
2013-ban választások lesznek a Magyar Református Egyházban. A Zsinat lelkészi elnökének tisztéért Bölcskei Gusztáv már nem indulhat újból. Új lelkészi elnököt fognak tehát a Zsinat élére választani. A választási év egybeesik az egyház történetének egyik fontos évfordulójával. 1577-ben fordította le először magyarra Huszár Dávid és jelentette meg saját kiadásában Pápán a Heidelbergi Kátét. A Zacharias Ursinus és Caspar Olevanius által 1563-ben elkészített mű a református egyház alapvető hittételeit tartalmazza. Az évforduló tiszteletére a mai nyelvhasználathoz illesztett új fordításban jelentetik meg ezt a könyvecskét, amelyből a konfirmációra készülők az Isten törvényét tanulmányozzák.
Most már csak az a kérdés, képes lesz-e a Káté szellemét méltó módon képviselni a megújult vezetőségű Magyarországi Református Egyház.
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
