rss      tw      fb
Keres

A nemzeti matematika



Az oktatási államtitkárság újabb rendelettervezettel lepte meg a közoktatást, ezúttal a kéttannyelvű iskolákat. Az ő tevékenységük kiemelkedően fontos a fiatal generációk idegen nyelvi oktatásában, hiszen – mint tudjuk –  Magyarországon még ma is kevés ember beszél idegen nyelve(ke)t az európai átlaghoz képest. Köztudott az is, hogy csak tízezrekben mérhető számú diploma „ragad benn” a felsőoktatási intézményekben, mert bár a hallgatók eleget tettek minden tanulmányi feltételnek, a középfokú nyelvvizsgát nem tudták megszerezni az oktatási ciklus végéig. Aki kéttannyelvű iskolában végzett, azzal ilyesmi nem fordul elő.

Csak dicsérni lehet a kéttannyelvű iskolákat, hiszen ők nemcsak egy vagy több modern nyelvet oktatnak sikeresen, hanem a szaktantárgyak egy részét is ezeken sajátíttatják el a tanulókkal. Felkészítve őket az idegen nyelven zajló felsőoktatásra, az ösztöndíjak, tanulmányutak optimális hasznosítására, nemzetközi vállalatokban, intézményekben folytatott munkára.

Magyarországon 1987 óta folyik kéttannyelvű képzés, először mindenekelőtt az angolra, majd a németre dolgoztak ki tananyagokat, később hasonló munka indult a nálunk kevésbé népszerű, de szerte a világon nagyon elterjedt spanyol, francia, olasz nyelvre.

Angolul legelőször a történelem és a matematika oktatása kezdődött el, ezekre dolgoztak ki módszertani segédanyagokat és taneszközöket. A magyarországi tanárok, iskolák megfeszített munkáját nemzetközi elismerés kísérte, lásd pl. Patricia A. Duff An ethnography of communication in immersion classrooms in Hungary. TESOL Quaterly. 29/3:505-536.

Az államtitkárság által újonnan kidolgozott rendelettervezet megtiltaná a magyarországi iskolákban a történelem és a matematika tanítását idegen nyelven, helyette a kémia, biológia, fizika oktatását javasolja. Tehát éppen azét a két tantárgyét akadályozza meg rendeleti úton, amelynek az oktatására negyedszázados tapasztalat és oktatási segédanyag-csomag gyűlt össze. Ezzel szemben a fizika, biológia, kémia oktatását preferálja, ami komoly nehézségekkel járna a tananyagok hiánya miatt, meg azért is, mert nagyon kevés tanár végzett idegen nyelv–fizika stb. szakpárosításban.

A történelem tantárgy idegen nyelven való oktatásának tilalmát Hoffmann Rózsa államtitkár asszony a nemzeti érzés és a történelem anyanyelven való oktatása között fennálló szoros viszonnyal indokolta. A matematika idegen nyelven való oktatására nem olvastam hasonló érvet, ezt „nemzeti tudományként” csakugyan nehezen lehetne meghatározni. A fizika, kémia, biológia idegen nyelvű oktatása persze a matematika szaknyelvének ismerete híján megoldhatatlan. A matematika ugyanis önálló tudomány-státusa mellett éppen ezekben a tudományokban játszik segédtudományként fontos szerepet. Ezt a saját „tudományos kutatásait” és ennek eredményeit szívesen emlegető államtitkár asszony előtt sem lehet titok.

A KIE (Kétnyelvű Iskolákért Egyesület) levélben fordult az államtitkársághoz. Szakmai érvekkel próbálják megakadályozni a közoktatás egy fontos vívmányának – a kéttannyelvű oktatásnak – az ellehetetlenítését. Várjuk az államtitkárság válaszát. Sok reményünk nincsen. Sejtjük ugyanis, hogy a rendelet létrehozóinak szándéka a megtakarítás. Sokallják a  kéttannyelvű iskoláknak kifizetett normatív hozzájárulást. Idegen nyelven szaktantárgyat nem tanítani nyilván olcsóbb. Azon kívül az ifjúság hazafias nevelése szempontjából is gyümölcsöző. Aki nem tud nyelveket, azt nem hívják külföldre dolgozni, itthon marad. Itt gyarapítja a munkaerőpiac esélyteleneinek népes táborát.

(Huszár Ágnes)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!