rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. október 2.

A nyerőgépek betiltásáról
Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke

Bolgár György: - Kivégezték a nyerőgépipart Magyarországon, egyik napról a másikra. Anélkül, hogy járnék vagy jártam volna ilyen helyekre és lett volna valamiféle kötődésem ehhez a világhoz, mégis úgy érzem, hogy ez döbbenetes. Akinek ráadásul ebből van a megélhetése és ezzel foglalkozott évekig vagy évtizedekig – mert Magyarországon még a szocializmus alatt is léteztek ilyen szerencsejáték gépek –, az még inkább nem találja a szavakat. Most mégis arra kérem, hogy próbáljon néhány szót találni. Van fogalma arról, hogy ez miért történt és miért ilyen pánikszerű gyorsasággal?

Schreiber István: - Abszolút érthetetlen számunkra, hogy ez miért történt, és fogalmam sincs arról, hogy mi történt és miért volt ez ilyen sürgős. Pláne annak fényében, hogy tavaly év végén már a hagyományos pénznyerőautomata-üzemeltetést is betiltotta a kormányzat. Az volt a kifogás, hogy nem elég átlátható az iparág, ezért törvényileg engedélyezett egy úgynevezett szerverközpontú nyerőautomata üzemeltetést, aminek az lett volna a lényege, hogy egy központi szerveren futnak a játékprogramok, a könyvelési adatok és a végpont maga csak egy terminál. Így azonnali rálátást biztosított volna az APEH-nak és mindenkinek, aki erre illetékes. Körülbelül egy éve dolgoznak a cégek az egész dolog felállításán. A szerencsejátékszervező-cégek komolyan gondolták ezt a vállalkozási formát és próbálták a veszteségeiket átfinanszírozni az elmúlt évben. Tudniillik az is megtörtént az elmúlt évben, hogy a százezer forintos különadót, amit havonta kellett fizetni egy gépre, ötszázezer forintra emelték, ezért voltak a veszteségek.

- Nagyon komoly a dolog minden értelemben, de egy percre – ha megengedi – elviccelném. Nem is én, hanem a hvg.hu-n, nem tudom olvasta-e, másfél órával ezelőtt jelent meg, hogy „megszereztük a játékautomatákról szóló kormány-előterjesztést”. Nem látta?

- Nem láttam.

- A kormány egy párttestület javaslata alapján döntött a játék- és pénznyerő automaták működésének korlátozásáról, a kormány számára készült szigorúan bizalmas dokumentum, melyet Havasi látott el kézjegyével és a címzettek között Lázár neve is szerepel, stb., a kormány döntését pártberkekben alakították ki, és meghatározzák az intézkedések irányát, hogy a pénznyerő automaták üzemeltetését fokozatosan meg kell szüntetni, a játékautomaták üzemeltetéséből a magánszektort fokozatosan ki kell szorítani. Az a kis vicc van ebben az egészben, hogy valóban, az MSZMP Központi Bizottságában készült ez az előterjesztés 1984. május 21-én, ezután a Minisztertanács el is fogadott egy határozatot erről. Azzal kezdődik egyébként az egész tájékoztató javaslat, hogy Magyarországon közel húsz éve működnek játékautomaták, ez azt jelenti, hogy a hatvanas évek közepétől, a kommunista diktatúra alatt is, ennek lett most vége.

- Huszonhárom éve, épp ma volt a napja, hogy a több mint húsz éve velem dolgozó kollégáknak megmondtam, hogy itt van a vége, és sajnos véget ért ez a huszonegynéhány év.

- A Világgazdaság Online azzal a címmel közölt hírt nemrégen, hogy negyvenezer ember kerül utcára Magyarországon néhány nap alatt. Nem túlzás ez?

- Abszolút nem. Ezeregyszáz cég volt, akik közvetlenül a szerencsejáték szervezéssel foglalkoztak, hozzá a kiszolgáló cégek. Tizennyolcezer helyen volt üzemelés, az alkalmazottak szintén kiszolgáló emberek, ez egy nagyon jelentős szám volt. Bármennyire is furcsa és tudom, hogy nehéz ezt a szerencsejátékkal azonosítani, de itt ugyanolyan emberek dolgoznak, mint bárhol máshol, ugyanúgy van hitelük.

- Miért, ultizni szabad pénzben, géppel meg nem szabad szerencsejátékot folytatni? Lottózni szabad, ott szabad elkölteni pénzt, géppel nem szabad?

- Az a két érv nem állta meg a helyét, amit Lázár úrtól hallottunk. Az egyik az volt, hogy a vidéki emberek eljátsszák a pénzüket.

- A szegény kiszolgáltatott emberek. Igen.

- Ez a vidéki emberek lenézése. A vidéki ember világéletében sokkal óvatosabb volt ennél.

- Volt arról bármilyen becslésük, tapasztalatuk, hogy kik voltak elsősorban ezeknek a gépeknek a használói? Milyen összetételű volt? Ezt lehet látni egyáltalán? Önnek biztos van erről fogalma.

- Igen. Nagyon széles réteg szereti a szerencsejátékot. Nagyon-nagyon széles réteg használja, a leggazdagabb és a legjobb agyú emberek, sok matematikus, sakkozó, más szerencsejátékokat játszók egészen a legegyszerűbb emberekig. A szerencsejáték szórakozás, mint minden más. Természetesen az az egy százalék, akire mindig hivatkoznak, hogy ők a szenvedélybetegek, de a szenvedélybetegség nyilván egy orvosi dolog.

- És azzal, hogy betiltják ezt a formát, nem fog a szenvedélybeteg meggyógyulni, valahova máshova megy el ezt a szenvedélyét kiélni. Ez az egyik dolog, és tényleg abszurdum, hogy ugyanaznap jön a hír, hogy akkor mégiscsak hozzálátnak a bezenyei kaszinóváros építéséhez, azt szabad, ezt nem szabad. De tegyük fel, hogy tényleg ilyen mély szociális érzékenységről tesznek tanúságot, hogy a szegény emberek ne verjék el a pénzüket itt, hanem esetleg máshol. A másik ok viszont súlyosabbnak és még megfoghatatlanabbnak látszik, hogy nemzetbiztonsági kockázatok kerültek elő és ezek olyan súlyosak, hogy lépni kellett. Milyen összefüggésben lehet a nyerőgépek működtetése a nemzetbiztonsággal? Azonkívül, hogy lopni, csalni nyilván mindenhol lehet, akár itt is, de miért nemzetbiztonsági ügy ez?

- Sajnos nem tudom a választ én sem, mint ahogy szerintem senki nem tudja. Talán az, aki ezt kitalálta, tudja az indokot is. A hazai kis- és középvállalkozások területén dolgoznak a kocsmárosok, szerencsejátékszervező cégek, megfoghatóak, telephelyük van, itt adóznak. Nehezen tudom elképzelni, hogy volt olyan, hogy idegen hatalom ügynökeként dolgozott valamelyik szerencsejátékszervező, viszont ha volt, akkor ezt nyilván ki kellett volna emelni. Egy ittas vezető esetében is, nem hiszem, hogy betiltanák a járművezetést, azért mert valaki szabálytalankodik, hanem az adott embert büntetik meg, vonják felelősségre. Szerintem ez lett volna a helyes eljárás.

- Azt tudják, hogy annak a körülbelül ezerkétszáz vállalkozónak, aki ebben az üzletben érdekelt, közülük hány lehet komoly, jó kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalkozó, aki mással is foglalkozik, és lehetnek olyan fontos, akár a nemzetbiztonságot is érintő nagypolitikai kapcsolatai, amelyek szemet szúrhattak?

- Tíz körül van az ezeregyszázból azok száma, akik komoly vállalkozónak mondhatók, a többi mind kis- és középvállalkozás.

- De ha Ön tudja, hogy vannak tízen, akkor mondjuk az elhárítás, a titkosszolgálat, meg akár az az üzleti élet is tudhatta.

- Persze. Ezek teljesen nyilvános adatok. Korábban is nagyon transzparens volt a szerencsejáték kezelése, meg más része is, komolyan ügyeltek és figyeltek rá a hatóságok, hogy ki dolgozik itt. Nyilvánvalóan látták azt, ha valami ilyen jellegű probléma volt. Én nem tudok erről. Mind a tíz főt ismerem személyesen és elképzelni sem tudom, hogy ilyen lenne. De ha mégis volt…

- Akkor is azzal az üggyel kell foglalkozni, és nem az iparágat eltörölni a Föld színéről. Hiszen a szerencsejátékot és annak szeretetét, működtetését nem lehet kiirtani sem a mai magyar társadalomból, sem a világból. Tudjuk, hogy majdnem olyan régi, mint az emberi társadalom maga. Vannak emberek, akik szeretik, vannak, akiket meg nem érdekel.

- Igen, a legrosszabb talán ebben az, hogy ennek az üzenetét én érzem talán a legkeserűbbnek, ötvennyolc éves vagyok és most majd új szakmát kell keresnem.

- Nincs is olyan terület ezek szerint, amibe például egy szerencsejáték-üzlettel vagy nyerőgépekkel foglalkozó vagy azokat képviselő ember belefoghatna? Nem maradt valamilyen szabad tér szerencsejáték működtetésre?

- Huszonhárom éve ezt csinálom, se a gépek, se a játékterem működtetésére nem maradt semmilyen szabad tér. Kaszinót nem tudunk nyitni, mert az nem reális lehetőség, több ok miatt, nem az anyagi része a fő ok. A gépek tekintetében nincs más lehetőség, itt minden kapu bezárult.

- Nincs semmi elképzelése, hogy hova lehet fordulni? Mondjuk ezt a törvényt elfogadták, de láttunk már olyat, hogy kétharmados többséggel másnap az ellenkezőjét is el lehet fogadni. Nincs semmi titkos tervük, hogy lehetne ezt valamilyen racionális módon megoldani, rendezni?

- Ez a sebesség, hogy az egyik délután beadták az indítványt, másnap reggel meg már elfogadták, nyilván nem történik véletlenül, valami oka kellett lennie. Nyilván ki fog derülni, hogy mi volt a valós ok, szerintem egyébként olyan nyomósnak kellett lennie, ami ellen mi nem nagyon tudtunk volna mit tenni. Természetesen mondhatom, amiket mindenki szokott ilyenkor, hogy majd pertársaságot alakítunk és majd elmegyünk Brüsszelbe. De én magam is el szoktam kapcsolni ilyenkor a rádiót, mert azt gondolom, hogy áh.

- Pedig Európában még jogállam, jogunió van, mindent meg kell próbálni.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái