Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 5.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. szeptember 07. péntek, 02:47
- Megbeszéljük
Hiába van meg a kurucinfo amerikai tulajdonosa
Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője
Bolgár György: - Egy oknyomozó és tényfeltáró hírportál, az átlátszó.hu tegnap felfedte annak a férfinak a személyazonosságát, aki az ő állításuk szerint a Kurucinfo nevű szélsőséges portál valódi tulajdonosa. Ezért úgy gondolják, hogy mivel megvan az illető neve, az amerikai címe és elérhetősége, a magyar ügyészség végre elindíthatja azokat a nyomozásokat ez ellen a szélsőséges portál ellen, amelyeket korábban kénytelen volt abbahagyni, vagy el sem tudott kezdeni. Vajon így van ez, vagy az a feltételezett tény, hogy a tulajdonos megvan, az égvilágon semmin nem változtat?
Garamvölgyi László: - Az utóbbi. Itt nem az a baj, hogy ki a tulajdonos, hanem az, hogy jogértelmezési problémák vannak a magyar hatóságok és az amerikaiak között. Gondolom, az mindenki számára világos, hogy a magyar büntetőjog alapján ha valamilyen sajtóorgánum – beleértve az elektronikus és internetes sajtót is – jogsértést követ el, akkor a magyar joghatóságnak van illetékessége. Tehát ha Magyarországon van a hírportálnak a szerkesztősége, akkor el lehet és el is kell járni ebben az ügyben. Az a probléma, hogy hiába derítette ki az oknyomozó újságíró bravúrosan a tulajdonos személyazonosságát, mert ez az információ jogi szempontból sajnos irreleváns. Számos alkalommal felvettük a kapcsolatot ebben az ügyben az elmúlt években az amerikai hatóságokkal, de változatlanul nincs eredmény. Ők nem érzik úgy, hogy nekik ebben az ügyben akár jogsegély, akár más konkrét megkeresés alapján illetékességük lenne, vagy el kellene járniuk. Tehát ez a probléma. A szerver változatlanul nem Magyarország területén működik.
- A tulajdonos felfogható úgy mint ennek a sajtóorgánumnak a kiadója? Mert úgy tűnik, erről van szó. Ő egy illető, aki tulajdonos és finanszírozza a portál működését vagy a nevét adja hozzá, vagyis kiadóként fogható fel. Ha Magyarországon hasonló ügyben feljelentés érkezik egy újság, egy rádió vagy tévé ellen, akkor a kiadó ellen járnak el vagy a kiadó ellen is. Tehát kiadóként értelmezhető ez az ember? Vagy Önöket ez nem foglalkoztatja, mert fontosabb kérdés az, hogy vajon az amerikai jognak megfelelően el lehet-e járni bárkivel szemben, akár ismerjük, akár nem?
- Így van. Az egy másik kérdés, hogy mi a jogállása vagy a tulajdonosi szerepe. Ezt nem tudjuk, de azért hozzá kell tennem, hogy ez Magyarországon sem egyszerű. Tudjuk, hogy Magyarországon sok orgánum, hírportál, printsajtó nem magyar, hanem nemzetközi tulajdonban van vagy multicégeknél, vagy magánszemélyek tulajdonában. A magyar jog szerint pedig nem ezt kell vizsgálni, hanem azt, hogy ténylegesen ki a felelős kiadó vagy a főszerkesztő, akit adott esetben felelősségre lehet vonni. A büntetőjog alanyi felelősséget is ismer. Tehát általában egy szerkesztőséget nem lehet felelősségre vonni. Egy személy felelős kiadóként – vagy adott esetben az újságíró – esetleg jogilag perbe vonható vagy vele szemben büntetőeljárás indítható, vagy bizonyos cselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. Azonban ez a személy itt nem magyar állampolgár. Vagyis ha analógiát próbálnánk alkalmazni, ami a büntetőeljárásban azért elég körülményes, akkor sem biztos, hogy sikerrel járnánk. Emellett ha az amerikai igazságügyi eljárást vennénk alapul, akkor is ugyanez a helyzet, mert nem magyar állampolgár, ráadásul nem is Magyarországon tartózkodik.
- Azért lehet, hogy az illető magyar állampolgár, hiszen 1988-ban ment el itthonról. Lehet, hogy a magyar állampolgárságát el sem vesztette, vagy lehet, hogy elvesztette, de visszakérte. Tehát még az is lehet, hogy az illető magyar.
- Meglehet, és valószínű, hogy kettős állampolgár, de a lényeg az, hogy nem Magyarországon tartózkodik. Azonban még abban az esetben sem lehetne vele szemben egyértelműen eljárni, ha Magyarországon tartózkodna, amíg az ő jogi felelőssége és a portálon megvalósuló cselekmények között nem bizonyított az összefüggés. Ismerünk olyan külföldi tulajdonost, akinek Magyarországon elég jelentős érdekeltsége van, de eszünkbe nem jutna velük szemben eljárni, mert ezt a nemzetközi jog egyébként is kizárja. Azonban nem adtuk még fel azért teljesen a próbálkozást. A megoldást én a további egyeztetésekben látom. Az elmúlt időszakban tíz alkalommal kerestük meg az amerikai hatóságokat ez ügyben, és még most is tárgyalunk, egyeztetünk a jogi megoldást illetően, hogy esetleg jogsegély-egyezmény keretében vagy más úton a segítségünkre legyenek. Nem adtuk fel, és valóban partner az ügyészség is, de most ennyit tudok mondani.
- De nem hiábavaló az amerikai jogsegély kérése? Hiszen a korábbiakban kifejtette, hogy ez reménytelen, ha az amerikai jog nem ad alapot arra, hogy kérjünk jogsegélyt. Vagyis hiába lenne esetleg büntethető a tulajdonos tevékenysége a magyar jog alapján, ha az amerikai jogba nem ütközik, akkor hiába kérünk mi bármilyen jogsegélyt.
- Igen, de azért a nemzetközi jogban nemcsak ilyen tételes normák vannak, hanem a viszonosságot is szokták értékelni és méltányolni. Egyébként is igazán jónak mondható a magyar rendőrség kapcsolata mondjuk az FBI-jal. Tehát látok esélyt a jogsegélyre, mert ők is ugyanarra hivatkoznak, bár ott szélesebben értelmeznek különböző jogi vonatkozásokat.
- A vélemény szabadságát például majdnem korlátlanul, de azért nem teljesen korlátlanul persze.
- Ez így van. Azt mondom, hogy ezt mi Magyarországon így látjuk, és ez a jogértelmezés egyrészt gyakorlatilag arról szól, hogy ők is így látják-e. Másrészt azt is meg kell vizsgálni, hogy nálunk megalapozott lenne-e egy eljárás. Hiszen nem kezdjük meg az eljárást, ha a cselekmény nem ütközik a Büntető Törvénykönyvben foglaltakba vagy nem látjuk úgy, hogy van értelme egy nyomozás elrendelésének. Ráadásul az ügyészséggel is azonos álláspontra kell helyezkednünk, mert különben értelmetlen az egész. Vagyis, ha nem találunk megfelelő Btk. tényállást és szankciót, akkor nincs miért eljárni. Nagy része egyébként a hasonló eseteknek portálokkal kapcsolatban nem is büntető, hanem polgári jellegű, tehát polgári jogágba tartozó. Azonban én most csak az olyan büntetőügyekről beszélek, amelyeknél úgy gondoltuk, hogy meg lehetne indítani, vagy meg is indítottuk, a nyomozást, aztán meg kellett szüntetni. Szóval azért nem tartom reménytelennek ezt a dolgot, mert van fogadókészség. Nem azt mondom, hogy ezt most holnap meg fogjuk oldani, mert az amerikai jogban is ezt másképp értelmezik, de talán a mi eljárásunkat hivatalosan tudják majd segíteni. Nekünk ez is elegendő lenne. Tehát az a lényeg, hogy kapjunk információkat hivatalos forrásból a büntetőeljáráshoz. Aztán természetesen az egy más kérdés, hogy majd a magyar bíróság adott esetben mit tesz, de ott még nem tartunk.
- Ahogy már utalt rá, az a probléma, hogy ennek a szélsőséges portálnak a tartalmát Magyarországon magyarok állítják elő, csak éppen álnéven. Egyelőre nem áll rendelkezésükre olyan információ, hogy X a szerkesztőség tagja és Z írta ezt vagy azt a cikket, vagy főszerkesztőként Q felelős érte. Azonban, ha megvan a feltételezett tulajdonos, és elérhető az Egyesült Államokban, akkor arra vajon nem szolgálhat-e valamilyen jogsegély, hogy legalább azt megtudják tőle, hogy az általa birtokolt hírportálon kik állítják elő a tartalmakat. Hiszen akkor már eljárhatnának velük szemben Magyarországon is. E pillanatban viszont – formálisan legalábbis – nem tudják, hogy kik ők.
- Szinte nem is tudok hozzátenni semmit. Pontosan erről van szó. Büntetőjogilag olyan személlyel szemben lehet eljárni, akinek a felelőssége megállapítható és ez kiderül. Tehát az üzemeltetés meg a szerver működtetése az egy másik dolog. Ezzel kapcsolatban alanyi felelősséget lehet megállapítani. A tulajdonos kiléte természetesen hasznos információ, de ki kell deríteni, hogy egyáltalán hajlandó-e velünk együttműködni. Én most erről még nem tudok beszámolni, mert ez viszonylag friss információ. Természetesen, ha a jogi keretek lehetőséget adnak rá, hogy vele valamilyen kommunikációt kezdeményezzünk és segítőkészséget tapasztalunk, akkor ezt meg fogjuk tenni. Jelenleg az ORFK jogászai vizsgálják ezt a lehetőséget. Hiszen változatlanul arról van szó, hogy nem magyarországi a tulajdonos, vagy legalábbis senki nem erősítette meg azt, hogy esetleg ő egy magyar vagy kettős állampolgár, aki nem Magyarországon tartózkodik. Bár mindenképp ugyanaz a helyzet adódik, hogy Amerikában nem nyomozhatunk.
- Ezek szerint egyelőre megpróbálják értékelni ezt az új információt és aztán majd eldöntik, hogy mit tudnak vele kezdeni. Így lehet összefoglalni?
- Pontosan így van. Jogi lehetőséget kell keresni.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
