rss      tw      fb
Keres

Economist: Baklövés Budapesten




A The Economist című brit hetilap Eastern approaches című blogjában Magyarország, Örményország és a baltás gyilkos – Baklövés Budapesten címmel közölt cikket.

Ramil Safarov azeri tiszt és elítélt gyilkos visszatérése hazájába és a szabadságba Közép-Európa egyik legnagyobb diplomáciai viharát váltotta ki. Bevonta Oroszországot, Amerikát és az Európai Uniót, és újabb szóháborúhoz vezetett a világ egyik legingatagabb térségében.

Safarov egy baltával meggyilkolta alvó diáktársát, Gurgen Margarjan örmény tisztet Budapesten, ahol mindketten a NATO angol nyelvtanfolyamán tanultak. Safarov az Azerbajdzsán ellen az 1988-94-es háborúban elkövetett örmény atrocitásokra hivatkozott, és azt mondta bíróságon, hogy ő a vitatott Karabahból menekült, és az örmény Margarjan emiatt gúnyolódott vele.

Magyarország hazaküldte Safarovot, mint mondja, olyan megállapodás alapján, amely szerint Safarovnak folytatnia kellett volna büntetése letöltését. Ám mihelyt Bakuba érkezett, azonnal kegyelmet kapott, előléptették őrnaggyá és nemzeti hősként ünnepelték.

Örményország dühödten reagált, és megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Dühös tüntetők magyar zászlót égettek Jerevánban, Örményország fővárosában, és paradicsommal dobálták meg a magyar konzulátust. Szerzs Szargszjan államfő azt mondta, ha kell, országa kész harcolni. „Nem akarunk háborút, de ha kell, harcolni és győzni fogunk. Nem félünk a gyilkosoktól, még akkor sem, ha az államfő védelmét élvezik” – mondta.

Patrick Ventrell, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok „rendkívül nyugtalan” Safarov amnesztiája miatt, és magyarázatot vár mind Budapesttől, mind Bakutól.

Oroszország, amely jelentős részt vállal az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok enyhítésére tett erőfeszítésekben, közölte, hogy a magyar és az azerbajdzsáni kormány lépései „ellentétesek a nemzetközi erőfeszítésekkel”, amelyeknek célja a térség békéjének megteremtése.

Magyarország elítélte a Safarov szabadon bocsátására vonatkozó döntést, és azt mondta, Budapestet félrevezette az azerbajdzsáni kormány. Magyar tisztségviselők hangsúlyozták, biztosítékokat kaptak Azerbajdzsántól, hogy csak legalább 25 év letöltése után kap  kegyelmet.

A magyar sajtó beszámolt róla, hogy Azerbajdzsán már az ítélet megszületése óta követelte Safarov kiadatását. Sokan a kulisszák mögötti piszkos alkut szimatolnak, amint ezt a Hungarian Spectrum című liberális blog vázolja. Az uralkodó feltételezés szerint Azerbajdzsán ígéretet tett, hogy Safarov kiadatása fejében  magyar államkötvényeket vásárol.

Magyarországnak szüksége van a pénzre. Elhúzódó, és mindeddig eredménytelen tárgyalásokban áll az IMF-fel és az Európai Unióval egy készenléti kölcsön-megállapodásról. A magyar kormány aktívan keres más potenciális befektető partnereket is Ázsiában és a Közel-Keleten. Orbán júniusban tett látogatást Azerbajdzsánban.

Magyar és azeri tisztségviselők cáfolták az efféle állításokat.

Bizonyos értelemben meglepő a diplomáciai válság. A magyar diplomaták általában ügyesek, rugalmasak és jól tájékozottak. A líbiai válság idején, amikor a legtöbb diplomata elmenekült, a tripoli magyar nagykövetség nyitva maradt. A héthónapos konfliktus végére Magyarország vagy 50 távol lévő kormányt képviselt. Magyarország tárgyalta le négy nyugati újságíró szabadon bocsátását, és sikerült kimentenie a háborús övezetből Talitha von Zam holland modellt is, Kadhafi egyik fiának volt barátnőjét.

Úgy tűnik azonban, a Safarov-ügyet nem a külügyminisztérium, hanem Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter, a külgazdasági kapcsolatokért felelős miniszter irányította.

A kiadatás kétségeket vet fel az Európai Unió hitelességével kapcsolatban is. Az EU nemrég ígért az olajban gazdag Azerbajdzsánnak 19 millió eurót az igazságszolgáltatási és a migrációs rendszer reformjára. És mindeddig csupán Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője adott ki egy lagymatag „aggódó” nyilatkozatot.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!