Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. szeptember 4.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. szeptember 06. csütörtök, 02:30
- Megbeszéljük
A Rongyos Gárdáról
Janek István, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa
Bolgár György: - Néhány nappal ezelőtt a Farkasréti temetőben koszorúzást tartottak az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésre emlékezve a Jobbik és más mozgalmak képviselői, köztük a KDNP országos elnökségének egyik tagja. Mindez egy egykori Rongyos Gárda-tag, Vámosi Tibor síremlékénél történt. A dolgot némileg színesíti, hogy utána az MTI-ben megjelent egy hír arról, hogy Vámosi Tibor családja, leszármazottai közölték, nem kérnek a Jobbikból, nem kérnek abból, hogy fel akarják újítani a síremléket, és szerintük Vámosi még csak nem is volt a Rongyos Gárda tagja. Én viszont Önt szeretném arról kérdezni, hogy mi volt ez a Rongyos Gárda, és mitől van az, hogy a mai szélsőjobboldal – még annak is a széle – ilyen lelkesen ünnepli és emlékszik vissza rá annyi évtized elteltével.
Janek István: - A Rongyos Gárda történetét két részre kell osztanunk. 1919. április 18-án alakult meg Héjjas Iván vezetésével, és körülbelül 1922-ig állt fenn. Ez volt az első korszaka. A második korszak 1938 augusztusában indult, és körülbelül 1941-ig állt fenn, addig volt hivatalosan Rongyos Gárda.
- Mit csinált az első és mit csinált a második?
- Az első időszakban a Rongyos Gárda feladata az volt, hogy a Tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállást megszervezzék, illetve hogy Magyarország területi épségét megpróbálják megtartani. A Rongyos Gárda Héjjas Iván vezetésével 1919. április 18-án alakult Kecskemét környékén, Kecskemétről Szegedre vonultak és ott csatlakoztak Horthyhoz. 1921 környékén továbbjutottak Sopron környékére, ahol fegyveres ellenállásba kezdtek az osztrák hatóságokkal szemben a burgenlandi területeken. Az volt a céljuk, hogy ezeket a területeket megvédjék Magyarország számára. Volt itt több összecsapás is a helyi osztrák csendőrséggel. Az osztrákok ekkor még nem vetettek be katonai alakulatokat, és ezért a Rongyos Gárda gerillaharc-taktikája nagyon eredményes volt ellenük. Például 1921. augusztus 28-án volt az első ágfalvi összecsapás, majd volt egy szeptember 8-án, ahol az említett úriember valószínűleg életét vesztette.
- Aki akkor egyetemista volt.
- Így van. Még csak annyit hadd meséljek el, hogy a Rongyos Gárda kikből tevődött össze.
- Mert az elnevezésből nem az következik, hogy egyetemisták próbálták mondjuk az elcsatolt Sopront megvédeni.
- Részben igen, és még az első világháborút megjárt tisztekből, katonákból, napszámosokból, illetve a székely hadosztály maradványaiból állt össze a Gárda. Ezen felül Sopron környékéről, Selmecbányáról mentek át a selmecbányai egyetem hallgatói, belőlük verbuválódott a Rongyos Gárda egy része. Tehát ezek a fiatal, 18-19 éves katonák voltak azok, akik megpróbálták Magyarországot megvédeni. Érdekesség, hogy Héjjas Iván egységében volt egy ötvenfős muszlim alakulat, ők bosnyákok és albánok voltak, akik még az első világháború folyamán hadifogolyként kerültek Magyarországra, illetve a szerb hadseregtől menekültek. Tehát ők is részt vettek az ellenállásban.
- Mekkora katonai egység volt ez a Rongyos Gárda? Néhány száz vagy esetleg néhány ezer fős, és milyen katonai eredményeket ért el az osztrákok ellen, ha azok nem tartották szükségesnek, hogy katonai erőt is bevessenek ellenük?
- Viszonylag eredményesek voltak. A létszámukat úgy kell elképzelni, hogy több kisebb-nagyobb csoportra osztották őket...
- Gerillaháborúnak kell elképzelni, ahogy az előbb utalt is rá.
- Így van. Ezek gerillataktikával operáló egységek voltak, és körülbelül három-háromezer-ötszáz fő volt az összlétszámuk. A magyar kormány hivatalosan nem támogatta a gárdistákat, viszont a helyi közigazgatási szervek fegyverrel, illetve munícióval nem hivatalosan támogatták őket.
- A Rongyos Gárdát hogyan kell beilleszteni abba a fogalomkörbe, amit mi vagy legalábbis az én korosztályom – de azt hiszem később is, a történelemkönyvekben – úgy tanult, hogy a Prónay- és Héjjas-féle különítmények? Ezek voltak azok, vagy ezek közül egy?
- Ezek közül egy. A Rongyos Gárda jelenleg is a történettudomány egyik fehér pontja. A kutatásokat éppen most végzik, nem olyan egyszerű feltárni pontosan a történetüket. Több alcsoportjuk is van, a rojalistáktól elkezdve az egyszerű felkelőkig, illetve különböző fosztogatók is megjelentek náluk.
- Mi volt a Prónay-Héjjas-féle fegyveres mozgalom és benne a Rongyos Gárda ideológiája? Csak a magyar területek visszaszerzése, illetve korábban a Tanácsköztársaság elleni fellépés, tehát antikommunizmus, vagy más is?
- Az antikommunizmus az elsődleges, ami összekötötte az összes felkelőcsoportot. Emellett a különböző parancsnokok vérmérsékletétől függően volt néhány egység, amelyek szívesen támogatták IV. Károly csapatait, amikor megpróbált visszakerülni vagy visszajönni Magyarországra, sőt részt is vettek később ebben.
- Tehát vannak köztük királypártiak is.
- Így van, de nem ez a jelentős többség, tehát ezt azért nem mondhatjuk el róluk.
- Mekkora volt bennük az antiszemita vagy rasszista vonás?
- Megtalálható volt bennük.
- Ez is személy- és helyfüggő volt tulajdonképpen? Attól függően, hogy melyik egység milyen vezetés alatt volt, és az mennyire volt mondjuk antiszemita?
- Igen, de az antiszemitizmus nem volt jellemző rájuk ekkor még. Ez a későbbi időszakban, 1938-ban, a második fázisban került előtérbe. De akkor majdhogynem új tagokkal jött létre a Gárda, új emberekből és új vezetőből állt. Ez egy kicsit más volt, akár önálló történetként is felfoghatjuk. Ott az egyedüli veterán Héjjas Iván volt, aki szintén részt vett a rongyosok szervezésében. És 1938-ban már csehszlovákiai, kárpátaljai területen vetették be őket.
- Hogyan lehet történelmileg magyarázni azt, hogy ennek a fiatal egyetemistának, Vámosi Tibornak a megemlékezésére gyűlik össze a Jobbik, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és más szélsőséges csoportok, valamint a Kereszténydemokrata Néppárt egy országos elnökségi tagja? Hogy jön ez össze? Ez a fiatalember miért lehet valamiféle jelkép mindezen csoportok számára egyszerre?
- Ez egy nagyon összetett kérdés, én történész vagyok, aki a múlttal foglalkozik és ez egy kicsit jelen politikai kérdés.
- Értem, csak arra akartam rákérdezni – nem Önt kényelmetlen helyzetbe hozni –, hogy tudni lehet-e, hogy Vámosi Tibor mondjuk kereszténydemokrata elkötelezettségű fiatalember volt, és nem feltétlenül azonos az ő akkori politikai álláspontja – ha egyáltalán ismerünk belőle valamit – Héjjas Ivánéval vagy Prónayéval, és ezért Prónayra, Héjjasra meg a Rongyos Gárdára a Jobbik akar emlékeztetni. Vámosi viszont egy olyan fiatalember volt, aki keresztény és mégis harcolt azért, hogy Magyarország nyugati része ne kerüljön az osztrák fennhatóság alá, hanem maradjon a magyaroké. De tudunk egyáltalán róla valamit?
- Nem igazából, ennek azért utána kellene nézni pontosan, hogy hol esett el, mit tett. Azért mondtam, hogy ezek még fehér foltok a magyar történettudomány palettáján, és a kutatások most zajlanak. A Rongyos Gárda története is egy kicsit bonyolultabb ennél, és mivel több alcsoportja van és azoknak több altörténete, ezért így egy kicsit nehezebb értelmezni.
- De talán éppen azért ilyen furcsa, vegyes ez az utólagos támogatói kör, mert nem eléggé tisztázott az alapvető történelmi esemény sem.
- Igen, Vámosi valószínűleg a hazájáért esett el, gondoljuk el a kor szellemét. Itt az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának az időszakáról van szó. Amiben Magyarország súlyos vesztes volt. Ezek a fiatalemberek nagyon nehezen tudták ezt elviselni és valamit tenni akartak. Valószínűleg ő Selmecbányáról származhatott, tehát őt már áttelepítették vagy ő jött az egyetemével együtt, vagy követte az egyetemét. Sopronba helyezték ezt az egyetemet, de ha Sopron Ausztriához kerül, akkor ismételten tovább kellett volna vinni az egyetemet, és így érthető, hogy egy hazafias szellemben felnevelt ifjú megpróbált tenni valamit.
- De nem biztos, hogy ez pontosan ugyanabból a meggondolásból és pontosan ugyanolyan politikai ideológiai alapon történt, mint ahogy a Rongyos Gárdát szervezték meg valamivel korábban.
- Így van. Még annyit elmondanék, hogy a Rongyos Gárdát addig a magyar kormány nem támogatta hivatalosan. A végrehajtó szervek támogatták, fegyvert, illetve lőszert adtak nem hivatalosan, viszont amikor már nem volt szükség a Rongyos Gárda tevékenységére 1922 után, akkor fel is oszlottak. Annyi a Gárda eredménye, hogy sikerült időt nyerniük az osztrákokkal szemben, nem tudták átvenni a burgenlandi területeket. Ezért később az Antant hatalmak népszavazást írtak ki erre a területre. A népszavazás eredménye pedig az lett, hogy visszakerült Magyarországhoz Sopron, illetve a Sopron környékén lévő nyolc falu. Ennyit el kell ismerni nekik, ez az ő eredményük, illetve a magyar diplomácia eredménye.
- De miután már a Rongyos Gárdára nem volt szükség, azután a Horthy-kormányzat ejtette őket.
- Így van. Feloszlatta őket. Azért voltak túlkapásaik, ez egy partizán- és gerillaháborúra berendezkedett félkatonai egység volt, és amint megérkeztek egy településre, bementek a boltba és rekviráltak. Illetve az ellenséges személyektől elvitték azokat az élelmiszereket, amire éppen szükségük volt, tehát az osztrák lakosság körében ellenszenvesek voltak, mert több helyen nem fizettek azokért a szolgáltatásokért, élelmiszerekért, amiket igénybe vettek.
- Ez volt a legsúlyosabb, ami a számlájukra írható?
- Voltak túlkapások, egy-két foglyot megvertek, illetve megkínoztak, de ugyanezt megtették az ő foglyaikkal szemben az osztrákok is. Ez egy ilyen háborús helyzet volt.
- Értem. Tehát a háború folytatása volt ez, ha nem is nyílt országok közötti háború, de valamiféle gerillaháború zajlott még évekig a világháború vége után.
- Így van. Nem évekig, ez tulajdonképpen egy féléves időszak volt.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
