Azeri kiadatás - Moszkva szerint Budapest és Baku a nemzetközi erőfeszítésekkel szemben álló döntést hozott
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2012/3. negyedév
- 2012. szeptember 03. hétfő, 17:06
MTI 2012. szeptember 3., hétfő 16:42
Az azeri és a magyar hatóságok a régióbeli feszültségek csökkentését célzó nemzetközi erőfeszítésekkel szemben álló döntést hoztak az örmény katonatársát meggyilkoló Ramil Safarov ügyében - közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
"Oroszországban, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hegyi-karabahi konfliktussal foglalkozó minszki csoportjának a társelnöke, mély aggodalommal fogadták azt a hírt, hogy Baku megkegyelmezett Ramil Safarov azeri katonatisztnek, akit egy magyar bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy örmény tiszt különös kegyetlenséggel elkövetett magyarországi megölése miatt, valamint a magyar hatóságok ezt megelőző döntéséről, hogy őt (Safarovot) kiadták Azerbajdzsánnak" - idézi az orosz külügyi közleményt az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség.
"Úgy tartjuk, hogy mind az azerbajdzsáni, mind a magyar hatóságok ezen lépései szemben állnak a nemzetközi szinten, elsősorban is az EBESZ minszki csoportjában egyeztetett erőfeszítésekkel, amelyek a régióban meglévő feszültségek csökkentésére irányulnak" - hangsúlyozza a moszkvai nyilatkozat.
Az orosz külügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint hétfőn Andrej Gyenyiszov első külügyminiszter-helyettes fogadta Oleg Eszajánt, Örményország moszkvai nagykövetét. "A megbeszélésen a felek komoly aggodalmukat fejezték ki a Ramil Safarov kiadatása miatt kialakult helyzet további alakulásának a régió biztonságára és stabilitására gyakorolt lehetséges negatív következményeivel kapcsolatban".
Moszkvában azt várják, hogy a helyzetet a legrövidebb időn belül értékelni fogják a minszki csoport társelnök-országai.
A karabahi konfliktusban közvetítő, Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő minszki csoportot 1992-ben hozták létre a fehérorosz fővárosban.
1991. szeptember 21-én Sztyepanakertben kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot, ami többéves, véres háborúhoz vezetett Örményország és Azerbajdzsán között. A két ország 1994-ben írta alá a tűzszüneti egyezményt, de a szembenállás azóta is tart.
A Rosbalt orosz hírügynökség jelentése szerint Elmar Mammmadyarov azeri külügyminiszter az el nem kötelezett országok mozgalmának teheráni értekezletén Ali Laridzsáninak, az iráni parlament elnökének a hegyi-karabahi rendezéssel kapcsolatban kijelentette: arra törekszenek, hogy felszabadítsák az azeri területeket az örmény megszállás alól.
