Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. augusztus 31.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. szeptember 03. hétfő, 02:24; Megbeszéljük

5. oldal / 5

Az MSZP miért nem utasíthatja el eleve a választás bojkottját?
Bitó László író, közíró

Bolgár György: - Arról szeretnélek elsősorban kérdezni, mint a demokratikus ellenzék összefogásának régi határozott hívét, hogy mit szólsz ehhez a legújabb fejleményhez. Előjött Kolláth György és mellette Újhelyi István, a parlament szocialista alelnöke azzal, hogy esetleg meg kéne fontolni a következő választások bojkottját, majd rögtön jött a szocialista párti elutasítás arról, hogy bojkottban nem gondolkodunk, ellenben hozzátették, hogy vagy az egyedüli indulásban, vagy az összefogásban. Tehát volt ennek a nyilatkozatnak egy akár pozitívan is értelmezhető része. Szerinted hol tart a gondolkodás vagy a politikai cselekvés a demokratikus oldalon?

Bitó László: - Hát a gondolkodás az egy dolog, csak nem látom a nyomát se. Az, hogy egy fél napon belül előállnak azzal, hogy részt vesznek a szavazásban, ezt nem lehet így kimondani, hát ez olyan, mintha egy szakszervezet kimondaná, hogy bármi is történik, mi nem fogunk sztrájkolni, ugye? Hát egy lehetetlenség...

– Ez is a lehetőségek, az eszközök egyike kell, hogy maradjon?

– Hát abszolút!

– Ha olyan a helyzet, akkor meg lehet fontolni akár a bojkottot is?

– Nézd, Újhelyi István nagyon helyesen mondta, ha egy demokrácia nem megfelelően működik, rákényszerülhet egy ilyen lépésre az ellenzék, ez teljesen logikus, teljesen jó, normális gondolkodást tükröző mondat.

– Mondjuk játsszunk el azzal a gondolattal, hogy bevezetik ezt az előzetes regisztrációt. Ma Magyarországon körülbelül nyolcmillió választásra jogosult polgár van, tegyük föl, hogy még bejön hozzá két-háromszázezer a határon túlról, szóval lesz nyolc és egynegyedmillió és ebből előzetesen regisztráltatja magát mondjuk négy. Tehát nagyjából a fele. Erre mondhatja azt az ellenzék, hogy ez olyan brutális korlátozása a választójognak, kizárja a lehetséges választók felét, hogy ilyen körülmények között nem szabad részt venni a választáson. Mondjuk így képzeled el, hogy tartsák nyitva ezt az opciót?

– Ez nem számok kérdése, mert fogalmunk sincs, hogy fognak kialakulni a számok, hogy még milyen szabályokat, törvényeket hoz a Fidesz, tehát nem adhatjuk föl annak a lehetőségét, hogy ily módon egy bojkottal demonstráljuk, hogy itt a körülmények nem felelnek meg a demokrácia szabályainak.

– Mit lehet egy bojkottal egyébként elérni? Ha mondjuk lezajlanak a 2014-es választások, és csak a Fidesz és annak csatolt részei, esetleg szélsőjobboldali ellenzéke vesz részt rajta és ugye nem kétharmados, hanem háromharmados többséggel nyernek, vagy nem tudom mennyivel, akkor mit szól ehhez Európa, mit szól ehhez a világ? Azt fogja mondani, hogy ez így már nem egy legitim kormány?

– Ha föladjuk ennek az eszköznek a lehetőségét, akkor tulajdonképpen szabad kezet adunk a Fidesznek, hogy még olyan törvényeket hozzanak, hogy szüntessék meg a demokratikus szabad médiát és e média nélkül nem lehet egy választáson győzni, ezért nem lehet, nem szabad elindulni. Szóval itt olyan feltételeket hozhatnak létre, ami teljesen ellehetetleníti a demokratikus oldal helyzetét. Tehát kimondani azt a pillanatnyilag legnagyobb ellenzéki pártnak, hogy ők részt vesznek a választásban, attól függetlenül, hogy még milyen törvények lesznek, hát ilyet nem szabad.

– Hát ez a szándékuk, de lehet, hogy megváltozik ez a szándékuk. E pillanatban.

– De ezt nem szabad kimondani. Nézd, lehetne hetekig beszélni arról, hogy mi az előnye és a hátránya a bojkottnak. Hónapokig kéne beszélni arról, hogy milyen összefogással lehet elérni a választási részvételnek az értelmét, hogy legyen értelme részt venni a választásban. Erről lehet beszélni, de előre kimondani, hogy mi részt veszünk a választásokban, hát ez egy őrültség. Hogy mit mond a külföld? Én azt hiszem, hogy most már azt fogják mondani, hogy ezek a magyarok rongybabák, ezeket úgy lehet rugdosni, ahogy akarják. Borzalmas! Borzalmas! Hát ki kell állni minden lépésben, minden határozat ellen ki kell állni. Hát nem lehet szabad kezet hagyni! És én különösen aggódom a sajtó miatt, mert ugye ezt tudjuk, hát legalábbis Amerikában tudják, hogy sajtó nélkül nem lehet kampányolni. Lehet, hogy az emberek itt azt hiszik, majd kitesznek egy pár ilyen posztert, ilyen reklám plakátokat ugye, de nem, hát a média nélkül nem lehet, különösen ma. Médiával lehet eljutni a milliókhoz.

– Ez biztos. Miután itt céloztál Amerikára, és miután 56 után vagy négy évtizedig éltél az Egyesült Államokban, bizonyára vannak olyan barátaid Amerikában, ismerőseid, akikkel rendszeresen érintkezel, az ő – erről nem szoktalak kérdezni és most jutott eszembe, hogy megkérdezem – az ő véleményük milyen erről a Magyarországról? Mert látjuk, hogy milyen az amerikai kormányzati vélemény, látjuk, hogy milyen az európai uniós vélemény, látjuk, hogy az amerikai és nyugat-európai sajtó nagyjából hogy néz Magyarországra, és hogy ítéli meg a történteket, de mit mond az az amerikai átlagember, vagy nem átlagember, mert nyilván elsősorban értelmiségi barátaid vannak, tehát az az amerikai polgár, aki viszonylag keveset tud Magyarországról, de azért érdeklődik?

– Te, nem merem felhívni őket, mert az első kérdés az, hogy mi folyik ott? Nem tudják megérteni, ugye, mert akik engem ismernek, úgy ismernek, mint aki a forradalom után kiment, és ott is aktívan próbált a magyarok érdekében tenni és, és nem tudják megérteni, hogy most mi történik. Szóval ez tényleg most már el fogunk jutni odáig, hogy egyszerűen mindenki azt mondja, felejtsük el ezeket a magyarokat. Hát ha ők nem tudnak fölállni a hátsó lábukra, akkor mi mit tehetünk.

– Éppen most volt vagy lehet, hogy még ott is van az amerikai republikánus párt elnökjelölő konvencióján Orbán Viktor miniszterelnökségi külügyi államtitkára, Szijjártó Péter, és tett is egy olyan nyilatkozatot, hogy úgy látja, és úgy érzi, hogy a republikánusok, ha nyernek, akkor jobban fognak figyelni Közép-Európára és Magyarországra és ez nekünk milyen jó lesz. Szerinted milyen különbségek vannak a két nagy amerikai párt európai vagy akár magyar politikájában, vagy az itteni fejlemények megítélésében?

– Hát nem sok, de ha figyelnek, hogy mi történik itt, akkor az annyit jelent, különösen a republikánusok, mert azok nem tudják elfogadni az ilyen trükközéseket és a törvényeknek a semmibe vételét, ugye, hogy a Klubrádió már nem tudom hányszor megnyerte az ügyet és még mindig újra és újra nem... a Médiatanács nem fogadja el a bíróság döntését, hát a konzervatívoknak az ilyesmitől megáll az eszük! Hát ilyen nincs! Ilyen nincs! Sokkal inkább a konzervatívok...

– Ebben dogmatikusabbak akár, mint a demokrata liberálisok?

– Sokkal, sokkal! Persze. Ez számukra elfogadhatatlan, és az, hogy a választásokat ugye, a szabad választást egyenlő feltételekkel, egyenlő esélyekkel, egyenlő szabályok alapján, egyenlő mércével mérve kell kiírni, hát az olyan, mint az anyaság és az almáspite, szóval Amerika esszenciája, hogy esélyegyenlőségnek kell lenni a választásokban, a pályázatokban, mindenben. Nem azt mondom, hogy ez mindig így van, de amikor ennyire ellene mennek ennek a princípiumnak, ami a demokráciának az alapja, ez tényleg ...

– Igen. Akkor térjünk vissza még egy pillanatra a bojkotthoz, mert nem biztos, hogy a magyar társadalom ezt megérti. Nem tudom, hogy a világban voltak-e sikeres választási bojkottok, vagy legföljebb csak olyan kifejezett diktatúrákban, ahol formálisan megengedték egy-két párt indulását, de a társadalom végül is nem igazán élhetett a szabad választási joggal. Tehát nem tudom, van-e olyan példa, amire hivatkozni lehet, hogy na itt és itt rámutattak arra egy bojkottal, hogy ez egy tűrhetetlen rezsim, és előbb el lehetett takarítani azt a rezsimet, mert olyan mértékű lett a nemzetközi hitelromlása, hogy bebizonyosodott, a társadalom távol maradása, az ellenzéki pártok távolmaradása egy választástól hatásosabb, mint mondjuk negyvenöt százalék elérése, szoros eredmény és vereség a választásokon.

– Nézd, egy magyar ember tudja, hogy nem megy be abba a kocsmába, amelyből tudja, hogy nem jön ki élve. Hát ebbe a választásba nem lehet belemenni, ha te tudod, hogy ebből nem tudsz jól kijönni.

– De ha a magyar választópolgár nem érti, hogy mi ez az egész, hát válasszunk és verjük meg az uralkodó kormányt vagy a jelenleg kormányzó pártot. Hát ezt megérti a magyar polgár, még akkor is, ha elmondják neki, hogy de most sokkal nehezebb lesz, mert úgy változtatják meg a szabályokat, hogy az ellenzéknek nehezebb nyernie. Miért nehezebb? Én nem rájuk fogok szavazni, hanem a szocialistákra vagy az LMP-re, vagy a DK-ra, ezt a lehetőséget nem vették el tőlem, élni is fogok vele, nézzék csak meg a végeredményt. Nem egyszerűbb ez a magyar polgár számára, mint az, hogy maradjunk távol és akkor majd úgy nyernek, hogy nem is fognak neki nagyon örülni.

– De én azt mondtam ugye, hogy erről hetekig kéne vitatkozni, mielőtt valaki tesz egy kijelentést. Na most az, hogy pillanatnyilag mi a helyzet, az egy dolog. Már azt hiszem, hogy pillanatnyilag úgy néz ki ezzel a regisztrációval és mindent együtt, hogy nincs esély arra, hogy egyenlő, tisztességes feltételekkel lehessen részt venni a választáson.

– De azt mondod, hogy ha már fölvetették a bojkott lehetőségét, akkor ne egy pillanat alatt söpörjék le, hanem legalább kezdjenek el hangosan gondolkozni, hogy mi az eredménye vagy mi lehet az esetleges haszna, mi a kára, hogy lehet ezt a társadalommal megértetni, van-e ebben bármiféle esély, de ne azonnal vegyék le a napirendről.

– Nézd, nézd, az MSZP ezüsttálcán adta a kétharmadot a Fidesznek. Most ugyanazt csinálják, hogy gondolkodás nélkül beszélnek, gondolkodás nélkül tesznek. Újhelyi nyilván gondolkodott.

– Biztos az is gondolkodott, aki a bojkott elutasításáról döntött.

– Dehogy, dehogy!

– Hát de, lehet amellett is érveket találni, ha lehet erről vitatkozni, márpedig lehetne, te is azt mondod, akkor vannak érvek mellette is.

– De nem mondhatod ki, mielőtt tudod, hogy mik lesznek a feltételek. Azt lehet mondani, hogy pillanatnyilag nem látjuk az előnyét a bojkottnak.

– Szóval egy diplomatikusabb megfogalmazás sokkal többet ért volna. Egy dolgot szeretnék még kérdezni, hogy miután te nemcsak politizálsz, nemcsak politikai írásaid jelennek meg, például legutóbb a Népszabadságban kitaláltad, hogy még volna egy-két ötleted a Médiatanács számára, hogy mondjuk egy pályázati anyagban a pályázati lapok élére is kellene aláírást tenni...

– Igen, hát az is egy oldal.

– Vékony, vékony, de hát miért ne lehetne... Szóval vannak ötleteid, de azért a közönségünk egy része biztos azt is tudja, hogy te bibliai tárgyú regényeket is írsz már régóta. Van erre ezekben a zaklatott időkben valamiféle kis időd, szóval tudsz ezzel foglalkozni irodalommal?

– Csak annyit tudtam most, hogy lesz a pozsonyi piknik holnap, és ott megjelenik az Ábrahám és Izsák harmadik kiadása, mert már teljesen elfogyott és még mindig nagy a kereslet. Én teszek, amit tehetek a politikai publicisztikákban, de azért azt hiszem, hogy a szépirodalommal is el lehet érni embereket egy másik szinten, és el kell érni őket azon a szinten is.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!