Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. augusztus 31.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. szeptember 03. hétfő, 02:24
- Megbeszéljük
Megakadályozták a Hit Gyülekezetének iskolaátvételeit
Horváth András, a Hit Gyülekezetének oktatási igazgatója
Bolgár György: - Az ajkai önkormányzat át akarta adni az egyik iskolája fenntartási jogát a Hit Gyülekezetének, erről határozatot is hozott, az illetékes kormányhivatal azonban megakadályozta ezt a döntést és hasonló történt Hajdúsámsonban is. Önök szerint miért?
Horváth András: - Hát szerintünk a kormányhivatal olyan vallási tervgazdálkodás szerint járt el, amely eleve meghatározza bizonyos politikai és vallási csoportoknak a helyét Magyarországon.
– Magyarán úgy kell érteni ezt a vallási tervgazdálkodást, hogy valahol a központban eldöntötték, hogy melyik egyháznak mennyi iskola juthat és melyiket preferáljuk, melyiket nem?
– A második felével mindenképpen egyetértek, tehát azt eldöntik, melyiket preferáljuk és melyiket nem, és ezt hajtják végre a jog eszközeivel, a törvényesség látszata alatt és a törvényesség zászlaja alatt.
– Itt milyen jogi eszköze volt a megyei kormányhivatalnak? Gondolom megyei kormányhivatalról van szó. Ha egyszer az ajkai önkormányzat döntött, akkor a kormányhivatal mivel tudta ezt megfúrni?
– Hát sokféleképpen. Ugye kellően bonyolultak és összetettek Magyarországon ahhoz a jogszabályok, hogy ha azoknak minden, egyébként néha egymással ellentétes betűjét formai módon alkalmazni akarják, akkor...
– Ne is mondja, hallottam már például a Klubrádió frekvenciapályázatáról is, úgyhogy igen.
– Valami ilyesmit én is hallottam, de nemcsak a Klubrádióról vagy bizonyos egyházakról van szó, hanem arról, hogy ha ez történne, akkor az üzletek nem nyithatnának ki, az autók nem járhatnának az utcán, az emberek nem járhatnának dolgozni. Tehát egyfajta ilyen formai és obstruktív jogértelmezéssel tulajdonképpen meggátolható bármilyen része az életnek Magyarországon.
– Ha jól értelmeztem, akkor itt valami olyasmibe kapaszkodtak bele, hogy az ajkai önkormányzat átadta a fenntartói jogot a Hit Gyülekezetének ennek a bizonyos szakképző iskolának az esetében, de a testületi döntésben nem mondták ki, hogy ezzel egyidejűleg az iskola önkormányzati fenntartása megszűnik, ami magától értetődő, de belekötöttek abba, hogy ez nincs kimondva?
– Így van, pontosan, jól érti. Ebbe kötöttek bele. Egyébként száznegyven iskolaátadás zajlott ezen a nyáron egyházakhoz, és három ilyen iskolaátadásban vettünk mi részt, ebből kettőbe belekötöttek, de más egyházak esetében ebbe a konkrét érvbe, amit Ön itt összefoglalt, nem kötöttek bele.
– Magyarán más önkormányzatok is így adták át a fenntartói jogot, csak az másnak nem tűnt fel, vagy nem akarták, hogy föltűnjön, vagy önmagában nem is jogellenes vagy törvényellenes, csak itt úgy találták, hogy akár azt is lehetne belőle csinálni.
– Így van. Illetve nem értékelték olyan jogsértésként másutt, amely miatt nem adták volna át a fenntartói jogot. Tehát esetünkben ez súlyosabban esett a mérleg serpenyőjébe. De hangsúlyozom, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követett el sem az ajkai, sem a hajdúsámsoni önkormányzat, hanem itt formailag obstruálták, húzták, halasztották ezeknek a kérdéseknek az eldöntését, addig, hogy tulajdonképpen ma már, mivel holnap az új tanév elkezdődik, időbelileg is ellehetetlenült az, hogy ezekben pozitív...
– Ez a dolog már elszállt? Tehát akár még ha van is jogorvoslati lehetőségük – mellesleg kérdezem, hogy van-e –, akkor is ebben a tanévben ez már lehetetlen?
– Ebben a tanévben ez valószínűleg lehetetlen. A bíróságok majd eldöntik, hogy mi lesz az ügy végkimenetele. Jogorvoslat, amit kérdez, az az önkormányzatok számára nyitott, tehát ők tudnak fellebbezni, illetve hát a hajdúsámsoni ügyben még a Hajdú-Bihar Megyei Törvényszék nem döntött, csak október végére tűzte ki az első tárgyalását az ügynek, tehát mire az sorra kerül, már javában benne fogunk járni a tanévben.
– Nyilatkozatukban utalnak arra, hogy megpróbáltak hangulatot is kelteni az Önök szerepvállalása ellen akár Ajkán, akár Hajdúsámsonban, de azért a szülők és a tanárok többségének támogatását mégis sikerült megszerezni. De hallottuk a hírekből az elmúlt hónapokban, hogy azért ez nem volt olyan egyszerű és normális, mint a többi vagy hagyományosnak nevezhető nagyegyházak esetében. Ha volt ellenállás, akár szervezett ellenállás önökkel szemben, akkor mivel és hogyan sikerült meggyőzniük akár a tantestületeket, akár a szülőket?
– Hát az igazsággal, tehát azokkal a tényekkel és azzal a tervvel és azzal a programmal, amit ezekben az iskolákban végre szerettünk volna hajtani. Végighallgatták mind a szülők, mind a tanárok, a diákok testületei, és a legkevesebb is kétharmados támogatás volt ezektől a testületektől, amit kaptunk.
– Ez pedig állítólag elég mindenre.
– Én is így látom, és ez ebben az esetben is elegendő bizalmat jelentett volna, azonban ez nem zavarta azokat, akik kezdettől fogva nem voltak kíváncsiak a tényleges érveinkre és a valóságra, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy a maguk politikai érdekeinek megfelelően hangulatot gerjesszenek. Ezt elsősorban a leghangosabban a Jobbik tette, de ehhez csatlakoztak a Fidesz helyi szervezetei is és részt vettek benne vallási körök is.
– Más egyházak képviselői is csatlakoztak ehhez?
– Volt olyan egyház, amelynek a képviselője hisztérikusan reagált ezekben a kérdésekben.
– Mivel támadják Önöket, azonkívül, hogy viszonylag új egyháznak számítanak, de azért a negyedik legnagyobbak ma Magyarországon. Kinevezik Önöket valamiféle szektának, körülbelül ez megy Önök ellen, vagy mi?
– Hát körülbelül azokkal a vádakkal támadnak minket, amivel kétezer év óta támadják a zsidókat és az igazi hitvalló keresztényeket, tehát ezek ugyanolyan típusvádak, bizonyára Ön által is ismertek. A cionista bizniszszektától kezdve egészen addig, hogy kifosztanánk az embereket, vagy valamiféle anyagi manipuláció áll az egész mögött, de ezek a válogatott
érvrendszerek sokak számára mind a történelemből, mind az irodalomból régóta ismertek.
– És ezek szerint a helyi közösségeket, akár a szakmait, akár a szülői közösségeket nem sikerült ezzel megvezetniük.
– Nem, mert ők végighallgatták, amit mondani akartunk és ez alapján...
– Na mit akartak mondani, szóval hogyan próbálták meggyőzni a kétkedő, vagy csak bizonyos félelmeket tápláló embereket, hogy na hát mégis itt van ez az általuk nem nagyon ismert Hit Gyülekezete, vajon mit akar az iskolájukból csinálni, majd erőszakosan terjeszti az ő hitét, vagy... Szóval hogy próbálták és tudták őket megnyugtatni?
– Hát nem kellett egyébként sokakat megnyugtatni, de elsősorban azon alapul ez a program, hogy nem kívánunk erőszakos hittérítőként fellépni ezekben az iskolákban, ugyanakkor egy szellemi-erkölcsi megújulás szeretnénk segíteni úgy, hogy ezt maguk az ott működő demokratikus önrendelkező közösségek tegyék meg, tehát ők maguk döntsenek az életükről, ők maguk határozzák meg az iskolai élet feltételeit és ehhez kívánunk segítséget nyújtani. Emellett bibliaismeret-oktatást szerettünk volna, szerettünk volna az iskolákban nem kötelező jelleggel, hangsúlyozom, tehát...
– Nem kötelező hittant, hanem bibliaismeretet…
– Igen. Bibliaismeret-oktatást és ezt is választható jelleggel. És hát emellett nyilván én úgy gondolom, szimpatikus volt mind az önkormányzatoknak, mind a testületeknek az, hogy egy viszonylagos autonómiája, önrendelkezése – már az állami fenntartásúhoz képest – így megmaradt volna az intézményeknek.
– Mondja el, legyen szíves a hallgatóinknak röviden, hogy mihez, milyen világegyházakhoz vagy egyházi közösségekhez áll közel hitvilágában a Hit Gyülekezete, mihez lehet hasonlítani, amit esetleg ismernek a világból az emberek?
– Hát amihez szeretnénk, ha hasonlítana a hitéletünk, az az I. századi Jézus és az apostolok korabeli zsidó-keresztény egyház, illetve keresztény egyház, keresztény gyülekezetek.
– Ez nagyon egyszerűen hangzik, de lehet, hogy nagyon kevesen ismerik, hogy az milyen volt. De ma élő egyházak közül a világban mégis vannak-e olyan nagyobbak, amelyek nagyjából hasonlóan gondolkodnak?
– Igen, igen. Négy fő irányzata van a kereszténységnek, és ezek közül az egyik a pünkösdi karizmatikus mozgalom, ami egy neoprotestáns mozgalom, evangéliumi mozgalom, közel három-négyszázmillió híve van világszerte, az Amerikai Egyesült Államokban ez a fajta egyházi mozgalom ez az egyik legerősebb.
– Tehát egy újprotestáns vallásról és egyházról van szó.
– Igen, egy neoprotestáns mozgalom.
– Akkor visszatérve még az ezek szerint kudarcba fulladt idei terveikhez arról, hogy iskolákat tartsanak fenn, de azért van iskolájuk. Hol, mennyi és milyen sikerrel működnek ezek?
– Mi az iskolaátvételi-átadási folyamatba az önkormányzatok kifejezett felkérésére léptünk be. Azért, mert hívtak minket, és szerették volna, ha átvesszük ezeket az iskolákat.
– Nyilván annak alapján, hogy látták vagy hallották, hogy Önök sikeresen működnek máshol, nem?
– Igen, több önkormányzati vezető elmondása szerint ez alapján. Van Magyarországon több óvodánk, öt általános iskolánk, több gimnáziumunk, szakképző iskolánk is van és huszonkét éve felsőoktatási intézményt is tartunk fenn. Körülbelül négyezren tanulnak ezekben az intézményekben és a sztenderdizált vagy elfogadott mérések szerint a közoktatási intézményeink az ország intézményeinek a felső tíz százalékában szerepelnek és teljesítenek. Ez egyébként az egyik érv volt a Hit Gyülekezete fenntartásába való átadás mellett, amit az önkormányzatok kiemeltek.
– A Hit Gyülekezete kiadott egy nyilatkozatot most és ez ebből idéznék egy mondatot: „A hazánk negyedik legtámogatottabb egyháza ellen zajló összehangolt diszkrimináció a teljes iskolaátadási folyamat lemoshatatlan szégyenfoltja, amely újfent megkérdőjelezi a jogbiztonságot és a vallásszabadság érvényesülését Magyarországon.” Ez meglehetősen súlyos megállapítás, de egyben azt is jelzi, hogy nem egyszerűen egy vagy két iskola fenntartói jogának átadásáról vagy át nem adásáról van szó, hanem egy alapérték, egy alapjog megsértéséről, nevezetesen a vallásszabadságról, hogy az egyik egyháznak ezek szerint szabad, egy másik, törvényesen elismert egyháznak meg lehetőleg nem szabad, ne szabadjon.
– Így van. Vannak Magyarországon olyan politikai meg vallási tényezők, amelyek a saját tulajdonuknak tekintik ezt az országot és mások, akik másképpen gondolkoznak, úgy gondolják, hogy másképpen gondolkozó egyházakat, mint például mi is vagyunk, keretek és korlátok közé kell szorítani. Na most a szabadság vagy teljes, vagy hiányokkal rendelkezik. Mi azt szeretnénk, ha ez a szabadság minél teljesebb lenne és valódi gyakorlati értelme lenne a vallásszabadságnak Magyarországon, nemcsak egy szó lenne. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyházak a törvény előtt egyenlők, egyenlő jogok és egyenlő kötelezettségek illetik meg őket, és egyenlő módon gyakorolhatják ezeket.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
