Örmény-magyar konfliktus egy gyilkosért – vagy 2-3 milliárd euróért?
- Részletek
- Szemle
- 2012. szeptember 01. szombat, 04:16
- Galamus-csoport
Pénteken Magyarország kiadta és Azerbajdzsánba szállíttatta a Magyarországon életfogytiglani büntetését töltő azeri Ramil Sahib Safarovot, aki 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt a Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Az azeri elnök megérkezése után azonnal kegyelemben részesítette és szabadlábra helyeztette Safarovot, aki szerint „helyreállt az igazság”. Örményország az ügy miatt megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
Előzmények I.
2004-2006-2007
Safarov, aki a NATO békepartnerségi programja keretében tanult Magyarországon, 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börtöntüntetésre ítélte. A Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.
Ramil Safarov Sahib az eljárás során részletes beismerő vallomást tett, megbánást azonban nem tanúsított. Indítéka a múltban gyökerező azeri-örmény ellentét.
Hivatása, hogy megöljön minden örményt
A fiatal azeri katona örmény áldozatához hasonlóan 2004 januárban érkezett Magyarországra háromhónapos angol nyelvtanfolyamra, de már előtte eltervezte, hogy örményt fog ölni. A gyilkosság dátumának február 26-át, az 1992-es karabahi vérengzés évfordulóját tűzte ki, amikor is elmondása szerint Karabahban rengeteg civil azerit mészároltak le az örmények.
Az elkövető elmondta, hogy azért hozta egy héttel előbbre a leszámolást, mert az örmények jelenléte már nagyon idegesítette. Továbbá azért választotta ezt az időpontot, mert ukrán szobatársának haza kellett utaznia, így egyedül, feltűnés nélkül készülhetett a gyilkosságra. Tanúk előtt jelentette ki: „hivatása, hogy megöljön minden örményt”.
Késsel és fejszével támadt az alvó sértettre, többször mellbe szúrta és a bántalmazás nyomán „az áldozat fejét majdhogynem elválasztotta a testétől”, mondta a nyomozás során a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályának vezetője.
A február 19-én hajnalban a szörnyű eset szemtanúja volt az áldozat magyar szobatársa. A gyilkosság éjszakáján az azeri fiatalember egy másik örmény szobájába is megkísérelt bejutni, azonban az ajtó belülről zárva volt, és még baltával sem tudta betörni. A kollégiumban lakó magyar hallgatók értesítették a rendőrséget és még kiérkezésük előtt lefogták, lecsillapították a vérszomjas azerit.
A 27 éves Ramil Safarov Sahib előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vádjával állt a bíróság előtt. (A tárgyalásról szóló beszámoló)
Az első fokú ítélet megszületése után, 2006 novemberében újabb bűncselekményért, ezúttal hivatalos személy elleni erőszak miatt ítélték el a Fővárosi Bíróságon nem jogerősen Ramil Safarov Sahibot; nyolc hónap, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságveszéssel sújtották.
A 29 éves azeri férfit azzal vádolták, hogy az emberölési ügye miatt elrendelt előzetes letartóztatása során a büntetésvégrehajtási intézetben őrökre támadt.
Safarov a tárgyaláson (Fotó: Nagy Attila / Index)
Előzmények II.
2012 július–augusztus
2012. július 22.
Szijjártó Péter Azerbajdzsánba látogat
Kétnapos hivatalos azerbajdzsáni látogatásra utazik vasárnap Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár.
A magyar-azeri gazdasági vegyes bizottság magyar társelnöke Bakuban tárgyal majd az azeri Állami Értékpapír Felügyelet igazgatójával és Ilham Aliyev államfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójával is, közölte a Kormányszóvivői Iroda
2012. július 23.
Szijjártó emlékeztetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő legutóbbi találkozójukon a gazdasági vegyes bizottság társelnökeit jelölték ki, hogy állapodjanak meg abban, a két ország cégei miként léphetnek be egymás piacaira.
A keleti nyitás politikája lehetőséget nyújt a magyar vállalatoknak arra, hogy megjelenjenek az azeri piacon. Az együttműködés Azerbajdzsánnal hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország csökkentse az energiafüggőségét, ezért a gazdasági vegyes bizottság segíti a Mol és az azeri SOCAR olajtársaság kooperációját, illetve „a Rába állami tulajdonba való visszatérésével a nemzeti gépipar megteremtése irányába a kormány komoly lépéseket tett”, és a két ország kooperálhat az autóbuszgyártásban.
Ösztöndíjprogramot indítanak, amelynek keretében 200 azeri diák tanulhat magyarországi egyetemeken.
Az államtitkár tanácskozott Novruz Mammedovval, az azeri államfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójával is. Tárgyalt Shahmar Movsumovval, az azeri Állami Olajalap ügyvezető igazgatójával. Találkozójukon arról beszéltek, hogy az alap készen áll Magyarországra irányuló azeri befektetések finanszírozására, ehhez Budapestnek terveket és projekteket kell összeállítania. Találkozott Rufat Aslanlival, az azeri állami értékpapír-felügyelet igazgatójával is, és egyetértettek abban, hogy a két ország közötti reálgazdasági együttműködést pénzügyi kooperációval kellene kiegészíteni.
2012. augusztus 2.
Magyar kötvénykibocsátás Törökországban és Azerbajdzsánban
Magyarország török és azeri pénzintézetekkel tárgyalt helyi valutában denominált magyar államkötvény-kibocsátásról, jelentette a Reuters hírügynökség.
A hírrel kapcsolatban az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) az MTI-vel közölte: „a magyar állam az IMF/EU tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi devizában denominált állampapírok nyilvános kibocsátását”.
A Reuters értesülése szerint viszont egy nagy török brókercég már kapott mandátumot a kibocsátás lebonyolítására. A török tőkepiaci felügyelet megerősítette, hogy az illetékes tőzsdei és állami szervek dolgoznak a magyar kibocsátás szabályzatán.
Az ÁKK azt is közölte: a kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében az ÁKK a forrásbevonási lehetőségeket vizsgál több olyan állampapír-piac esetében is, ahol eddig még nem szerepelt kibocsátóként.
2012. augusztus 24.
IMF/EU-tárgyalások - Az ÁKK nem tervez külföldi kötvénykibocsátást a folyamatok lezárásáig
Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese pénteken cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint a kormány azeri kötvényekkel próbálna 3 milliárd eurót bevonni, hogy ezzel mérsékelje az ország IMF-függőségét.
A csütörtökön megjelent Figyelő írt arról, hogy Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna, török közvetítéssel. A lap információi szerint a kormány kötvényeladással próbálkozott Szaúd-Arábiában és az Emírségekben is, de sikertelenül. A befektetőkkel való tárgyalásokon szóba került egy IMF/EU-megállapodás előtti kötvénykibocsátás is - olvasható a Figyelőben.
2012. augusztus 25.
Egyelőre csak a tapogatózás fázisában van Magyarország Azerbajdzsánnal, mondta ismét Borbély László, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek azokra a lapértesülésekre, amelyek szerint Azerbajdzsán 2-3 milliárd euró értékű magyar államkötvényt vásárolna egy zártkörű kibocsátás részeként.
„Az Azerbajdzsánnal folyó tárgyalások semmilyen konkrétumot nem érintettek, így az összeg és a hozamok sem kerültek szóba, sőt még a további egyeztetések előkészítése sem történt meg.” Ám mivel az államadósság finanszírozása nemzeti érdek, az ÁKK arra törekszik, hogy a kötvénykibocsátások sikeresek legyenek, emiatt – zártkörű kibocsátás esetén – a központ üzletfilozófiáját tekintve mindig utólag számol be az eseményekről.
Előzmények III.
2012. augusztus 25.
Örmény civil szervezetek közleményben tiltakoztak a Magyarországon elítélt és büntetését töltő azeri baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarov esetleges kiadatása ellen, írta a PanARMENIAN.net örmény hírportál.
Az örmény hírportál szerint azeri állami tisztviselők és közintézmények vezetői „közleményeikben védelmükbe veszik e gyűlöletes bűncselekményt”, és Safarovot nemzeti hősként tisztelik Azerbajdzsánban. Elmira Szulejmanova azerbajdzsán ombudsman szerint „Safarovot példaként kell állítani a fiatalok elé”.
Azerbajdzsán és Törökország többször is megpróbálta elérni Safarov kiadatását. Legutóbb Törökországban folytattak aláírásgyűjtést, amelynek kezdeményezői az ítélet felülvizsgálatát követelik. Hasonló állásfoglalások rendszeresen napvilágot látnak az azerbajdzsáni sajtóban is. „Kötelességünknek tartjuk felszólítani a magyar közvéleményt és az állami szervezeteket, hogy ne adják ki Safarovot Azerbajdzsánnak, ahol kétségkívül nem kellene maradék büntetését letölteni, hanem szabadság, megtiszteltetés és még inkább hősnek kijáró tiszteletadás vár rá” – áll a nyilatkozatban.
2012. augusztus 30.
Örmény jogvédők: aláírásgyűjtésbe kezdtek a kiadatás ellen
Larisza Alaverdján örmény politikus, parlamenti képviselő, emberi jogvédő csütörtöki jereváni sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Alaverdján több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben – jelentette a PanARMENIAN.Net örmény internetes portál. Alaverdján azt is közölte, hogy több mint nyolcvan nem kormányzati szervezet aláírásgyűjtésbe kezdett Safarov kiadatásának megakadályozása céljából. Nazeli Vardanján örmény ügyvéd ugyanezen a sajtóértekezleten megismételte a bűncselekmény elkövetését követően hangoztatott véleményét, amely szerint Safarov azerbajdzsáni állami utasításra hajtotta végre a gyilkosságot. Vardanján sürgette, hogy az örmény hatóságok tegyenek meg minden lehetséges lépést Safarov elengedésének megakadályozására. Mint mondta, Safarov kiadatása Azerbajdzsánnak egyet jelentene azzal, hogy a gyilkosnak nem kell letöltenie büntetését, minthogy hazájában „nemzeti hősnek” tekintik.
IV. Kiadatás és szabadlábra helyezés
2012. augusztus 31.
KIM: Azerbajdzsánba szállították az elítéltet
Azerbajdzsánban folytatja büntetésének letöltését az azeri baltás gyilkos, akit pénteken szállítottak át Azerbajdzsánba - közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), miközben azeri hírportálok szerint az örmény társát agyonverő férfi az azeri elnöktől kegyelmet kapott és azonnal szabadlábra helyezték.
A KIM mossa kezeit
A KIM közleménye szerint az elítélt kérheti akár az ítélkező államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át. Így Safarov azerbajdzsáni állampolgár az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez az átszállítását kérte.
Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese, azt a magyar Országgyűlés az 1994. évi XX. törvénnyel hirdette ki.
Az egyezmény szerint az egyik fél területén elítélt a kiszabott büntetés letöltéséhez az egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik fél területére átszállítható.
Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. A végrehajtás folytatása esetén a végrehajtó állam kötve van az ítéletnek az ítélkező államban meghatározott jogi természetéhez és időtartamához, írja a KIM közleménye. A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az azeri minisztérium arról is tájékoztatta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján – olvasható a KIM közleményében. Mivel Ramil Sahib Safarov átszállításának az egyezmény által megkövetelt feltételei fennállnak, az elítélt átszállítását a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyezte. Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében is mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint jár el.
Azerbajdzsán megkegyelmez
Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték.
Safarov a lent.az azeri hírportál címlapfotóján, pénteken
Ramil Safarov: helyreállt az igazság
Safarov kijelentette, hogy szabadulásával „az igazság állt helyre”, ami őt is egy „kissé meglepte”. Egyben közölte, kész folytatni katonai szolgálatát. Az azeri katonatiszt azután nyilatkozott Bakuban, hogy a magyar kormány pénteken kiadta Azerbajdzsánnak, s hazaérkezése után elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra került.
Ramil Safarov az APA azerbajdzsán hírügynökség beszámolója szerint köszönetet mondott Ilham Aliyev elnöknek, az azerbajdzsán haderő főparancsnokának a kegyelemért. „Bár nyolc évet töltöttem külföldön magánzárkában, sosem veszítettem el a reményt. Amikor elérkezett az idő, a főparancsnok megoldotta a kérdést. Kész vagyok tovább szolgálni országomat és népemet”, mondta a 35 éves férfi.
A kegyelemben részesült katona bakui házát sokan felkeresték pénteken a beszámolók szerint.
V. Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal
2012. augusztus 31.
Péntek, 17:08
Az örmény elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését és az ENSZ-országok nagyköveteit
Szerzs Szargszján örmény elnök pénteken összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését. Az örmény parlament alelnöke a nemzetközi közösség fellépését sürgette. Szargszján ugyancsak rendkívüli értekezletre hívta az ENSZ-tagországok diplomáciai képviseleteinek Örményországban akkreditált vezetőit, valamint az országban működő nemzetközi intézmények vezetőit - jelentette honlapján az örmény hírügynökség (Armenpress.am).
Eduard Sarmazanov örmény parlamenti alelnök Safarov magyarországi elengedését így kommentálta: „Az, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak a bűnöző Ramil Safarovot, minimum értetlenséget és felháborodást kelt, mert világos volt, hogy mi vár Azerbajdzsánban erre a gyilkosra. Ami pedig Aliyev elnöki kegyelmét illeti, ez újabb bizonyítéka annak, hogy Azerbajdzsánban állami szinten érvényesül az örmények iránti gyűlölet és a fasizmus politikája.” „Úgy vélem, hogy ez a megdöbbentő lépés, a gyilkos kegyelemben részesítése nem maradhat válasz nélkül, a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie.”
Nazeli Vardanján, a Safarov által agyonvert Gurgen Markarján családjának ügyvédje kijelentette, hogy Örményországnak pert kell indítania Azerbajdzsán ellen a Safarovnak adott elnöki kegyelem miatt.
Péntek, 18:01
Az örmény parlamenti elnök lemondta magyarországi látogatását
Az örmény parlament elnöke pénteken lemondta szeptemberre tervezett magyarországi látogatását, elhárítva magyar hivatali kollégája meghívását. Hovik Abrahamján házelnök azért döntött így, mert a magyar kormány hozzájárult az örmény katonatársának megöléséért Budapesten életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Safarov Azerbajdzsánnak történő kiadatásához, jelentette az örmény hírügynökség (Armenpress.am).
Péntek, 21:07
Örményország megszakítja kapcsolatait Magyarországgal, mert Magyarország áruló
Örményország péntektől megszakította diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal – közölte Szerzs Szargszján örmény elnök Jerevánban a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt (Örmény elnök: Egy országnak, amely fejlettnek és civilizáltnak tekinti magát, nincs joga így viselkedni). „Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal.” „Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg.”
Az örmény elnök összehívta az ország nemzetbiztonsági tanácsát is. A jereváni elnöki hivatal honlapján közzétett sajtóközlemény szerint Szargszján a tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy „a magyar hatóságok nagy hibát követtek el. Valójában üzletet kötöttek az azeri hatóságokkal”. Szargszján azeri forrásokra hivatkozva arról beszélt, hogy „titkos tárgyalások folytak csaknem egy éve, s az ügyet végül a magyar miniszterelnök hivatalos bakui látogatásakor oldották meg”.
A Novosztyi Armenyii örmény hírügynökség beszámolója szerint az örmény államfő árulással vádolta meg Magyarországot. „Akkor mind az Európai Unió, mint a NATO arra szólított fel bennünket, hogy ne politizáljuk át ezt az ügyet, és bízzunk ennek a fontos blokknak az igazságszolgáltatásában.”
Az Armenpress hírügynökség a Reutersre hivatkozva azt is írta internetes oldalán, hogy Magyarország az év eleje óta folytat tárgyalásokat Bakuval, akárcsak Ankarával azért, hogy pénzügyi támogatást kapjon, és megoldja a pénzügyi válság következményeit. Az Armenpress értesülései szerint Novruz Mammedov, az azeri államfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója korábban elismerte, hogy Ilham Aliyev azeri elnök felügyelete alatt közel egy éve titkos tárgyalás és levelezés folyt többek között a magyar igazságügyi szervekkel Safarov kiadatásáról.
Mindeközben paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar tiszteletbeli konzulátus zászlaját Jerevánban Örményország Köztársasági Pártjának (HHK) hívei tiltakozásul azért, mert Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot. Az esetről az Armenpress hírügynökség számolt be internetes oldalán. Karen Avagjan, a Köztársasági Ifjúsági Szervezet elnöke a hírügynökségnek azt mondta, azért jöttek, hogy kinyilvánítsák tiltakozásukat és felháborodásukat. A megmozdulás nem volt előre tervezett, ez volt az első válasz a történtekre. „Ez úton szeretnénk ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét erre az elfogadhatatlan esetre.”
Péntek, 22:16
Az örmény igazságügyi miniszter levelében kételkedik Navracsics őszinteségében
Hrair Tovnaszján örmény igazságügyi miniszter Navracsics Tibornak írt, a newsarmenia.ru portál által szó szerint ismertetett levelében mélységes felháborodásának és csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak Safarovot.
Az örmény miniszter a levélben kétségét fejezte ki Navracsics Tibor őszinteségében. Szerinte a magyar miniszternek tudnia kellett, mi történik Safarovval a kiadatása után, valamint azt is, hogy olyan országnak ad ki egy „etnikai gyűlöletből elkövetett gyilkosságért” elítélt embert, ahol az illetőt hősként tisztelik. Tovnaszján szerint Navracsics Tibornak biztosítékokat kellett kapnia az azeri féltől arra, hogy az elítélt Azerbajdzsánban folytatja büntetése letöltését, de a magyar miniszternek tudatában kellett lennie, hogy e biztosítékok nem hitelt érdemlőek.
VI. Nemzetközi jogászok véleménye
2012. augusztus 31.
Lattmann Tamás szerint nem történt jogsértés
Az azeri baltás gyilkos kiadatásánál Magyarország nem követett el nemzetközi jogsértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően, jogszerűen járt el, mondta el Lattmann Tamás nemzetközi jogász pénteken az MTI-nek. Magyarország az 1957-es strasbourgi európai kiadatási egyezmény és az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján mérlegelhette az elítélt férfi kiadatását. Az egyezményben szereplő feltételek pedig teljesültek. A kiadatási egyezmény tartalmazza az aláíró tagállamoknak azt a jogát is, hogy az elítélt amnesztiában részesülhet, az azeri elnök élt a kegyelemgyakorlás jogával.
Lattmann Tamás személyes véleménye szerint azonban „lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból”. „Ez várható volt, tekintettel arra, amilyen politikai vihart kavart az ügy Azerbajdzsánban a bűncselekmény elkövetésekor.”
Valki László: súlyos politikai figyelmeztetés a diplomáciai kapcsolatok megszakítása
A diplomáciai kapcsolatok megszakítása nagyon súlyos politikai figyelmeztetés, mondta Valki László nemzetközi jogász péntek este az MTI-nek, noha eltúlzott, aránytalan reakciónak minősül, hogy Örményország megszakítja a kapcsolatait Magyarországgal. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása önmagában nem jogellenes lépés, de nagyon súlyos politikai figyelmeztetés.
Valki László szerint a nemzetközi kapcsolatokban nagyon ritkán szokott előfordulni, hogy egy ország a másikkal megszakítja kapcsolatait. Akkor fordul ez elő, amikor az egyik állam úgy érzi, hogy vele szemben a másik állam nagyon súlyos jogsértést, vagy politikailag nagyon ellenséges cselekedetet hajtott végre. Az a kérdés, a magyar fél megállapodott-e az azeri féllel arról, hogy az elkövetőt szabadon fogják bocsátani. Szemmel láthatóan az örmény félnek az a feltételezése, hogy volt egy bizalmas megállapodás a két kormány között.
Valki László azt is hangsúlyozta, a kapcsolatok megszakítása nem nemzetközi jogi lépés. A nemzetközi jog nem rendelkezik arról, hogy mikor lehet vagy mikor nem lehet diplomácia kapcsolatokat fenntartani, az államok erről teljesen szabadon állapodnak meg abban. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok pedig folytatódhatnak, kivéve, ha Örményország további lépéseket tesz.
VII. Háttér
Az örmény-azeri konfliktus és az apa nyilatkozata magyar újságíróknak
Karabah miatt az Örményország és Azerbajdzsán közötti viszály a posztszovjet térség egyik legrégibb, úgynevezett befagyott konfliktusa.
A középkori perzsa fennhatóságot követően Karabah az 1813-as gulisztáni orosz-perzsa béke nyomán a cári birodalom része lett.
Amikor a Kaukázusban az 1917-es forradalmak, majd a török hódítók kiűzése után létrejött a bolsevik hatalom, a Kaukázuson túli Ügyek Szovjet Irodája a terület autonóm státusa mellett szállt síkra, javasolva Karabah és az Örmény Szovjetköztársaság egyesítését. Sztálin nyomására azonban az enklávé 1921. július 5-én Azerbajdzsán fennhatósága alá került, ahol 1923-ban autonóm területi státust kapott. A szovjet vezető szervek a későbbiekben (1945, 1966, 1977) elutasítottak minden olyan folyamodványt, amely az anyaországgal való egyesülésre irányult.
A több mint hat évtizeden keresztül mesterségesen elfojtott nemzeti indulat – amely bőségesen meríthetett a sok évszázados örmény-azerbajdzsán ellenségeskedésből – elemi erővel tört elő 1988 elején. Amikor 1988 februárjában a karabahi parlament határozatban követelte újból az Örményországhoz való csatlakozás engedélyezését, elszabadult a pokol: február 28-án Szumgajtban, a Bakuhoz közeli iparvárosban örmények tucatjait gyilkolták le, véres utcai tüntetések színhelye lett Baku, Kirovabád, Saumján és több más azerbajdzsáni város, s a tüntetések átterjedtek az örmény fővárosra, Jerevánra is. Örmények és azeriek tíz- és tízezrei menekültek eredeti lakóhelyükről biztonságosabbnak vélt vidékekre. 1989 januárjától Moszkva közvetlen irányítása alá vonta a területet, ahol 1990 januárjában rendkívüli állapotot hirdetett ki.
A helyzet elmérgesedéséhez Jereván is hozzájárult: 1989. december 1-jén az Örmény Legfelsőbb Tanács (parlament) deklarálta, hogy az enklávé az egységes Örmény Köztársaság része. Válaszul Baku 1990 augusztusában megszüntette Karabah autonóm státusát.
A szovjet fegyveres erők egészen 1991 augusztusáig részt vettek a szemben álló felek lefegyverzésében, akkor azonban Moszkvában puccs történt, és megkezdődött a Szovjetunió széthullása.
Sztyepanakertben 1991. szeptember 2-án kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Ezt Baku nem ismerte el. Az Azerbajdzsán, valamint az Örményország által támogatott Karabah között ezt követően megkezdődött háború különböző becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember elmenekült lakhelyéről.
1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán gyakorlatilag elvesztette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között folynak a tárgyalások a konfliktus békés rendezéséről az Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport közvetítésével.
Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnökkel 2008 novemberében tartott első hármas – orosz-örmény-azeri – csúcs óta további több hasonló találkozót tartottak, de mindeddig nem sikerült rendezni a konfliktust.
***
2011 februárjában adta hírül a Trend Life azeri hírportál, hogy a büntetését töltő gyilkos anyanyelvére fordított Szabó Magda Az ajtó című regényét. Az ajtó (azeriül: Qapi) az első magyar regény, amelyet átültettek azeri nyelvre – írta a portál. A fordítást, amely az AssA-Irada azerbajdzsáni hírügynökség gondozásában látott napvilágot, Ramil Safarov 2009 októberében elhunyt édesanyja emlékének szentelte.
A gyilkos apja, Sahib Safarov tavaly októberben Bakuban magyar újságíróknak nyilatkozott, akkor azt mondta, reméli, hogy csökkentik fia büntetését. „Nem állok ki amellett, amit tett, a bűntény az bűntény, de a büntetés nem volt igazságos, legfeljebb tíz évet kellett volna kapnia” – állította Safarov az azeri elnöki hivatal meghívására a kaukázusi ország fővárosába érkezett magyar újságíróknak, akik a család többi tagjával, köztük a gyilkos katona három fiútestvérével is találkoztak.
Az apa az őt felkereső magyar újságíróknak azt mondta: Magyarországon sokan nem tudják, hogy min ment keresztül a fia, miért követte el tettét. Arra hivatkozott, hogy a fia mindig barátságot ápolt az örményekkel, soha egy rossz szót nem mondott róluk. Nagy hatással volt rá viszont az, hogy a Hegyi Karabah hovatartozása miatt kirobbant örmény-azeri háború idején sok azeri sebesültet látott, szülei ugyanis egy kórházban dolgoztak, ahol sok időt töltött.
Az apa szerint a fia „szinte öntudatlanul követte el a tettét”, miután az örmények többször is sértegették azért, mert azeri, és egyebek mellett azzal provokálták, hogy „mi nyertük meg a háborút”.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!