Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. augusztus 30.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. szeptember 01. szombat, 03:29
- Megbeszéljük
A repülőtéri parkolásról és a több ezer elveszett munkahelyről
Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója
Bolgár György: - Néhány nappal ezelőtt egy mozgássérült hallgató felvetette, hogy ez az új parkolási rend a ferihegyi vagy most már Liszt Ferenc repülőtér előtt vagy repülőtéren nem igazán mozgássérült barát. Úgy egyáltalán nem fogyasztóbarát sokak szerint, de a mozgássérültek számára különleges nehézségeket okoz. Olyan rövid időt szabtak meg a pénz nélküli parkolásra vagy megállásra, hogy ez számukra szinte lehetetlen helyzetet teremt. Mondd el, hogy mi van, mi a helyzet, mert gondolom nem jár a hallgatóság minden nap a repülőtérre.
Hardy Mihály: - Gondolom, hogy ez így. Egyébként alapjában véve nem változott meg semmi, sőt a mozgássérült utasok számára ugyanazok a parkolóhelyek állnak rendelkezésre, mint korábban, ezt törvény írja elő, tehát ezek ugyanolyan közel vannak a terminál bejáratához, amennyire csak lehet. Az való igaz, hogy augusztus 8-a óta egy új rendszer van közvetlenül a terminál előtti járda bejáratánál, amely mind az indulási, mind az érkezési szinten öt-öt percet ad az autósoknak arra, hogy kirakják az utasokat és vagy felvegyék az utasokat meg a csomagokat, és kihajtsanak ingyen. Utána valóban fizetni kell.
– Méghozzá nem is keveset.
– Nem is keveset, miután nagyon korlátozott a kapacitása ennek a területnek, és van egy forgalo terelési szándék is abban, hogy félóra parkolás közvetlenül a terminál melletti járdán kétezer forintba kerül, míg lent a nagy parkolóban ugyanez nyolcszáz forint. Tehát ezzel is szeretnénk odaterelni az autósokat. Természetesen azt nem mondjuk, hogy ez most így tökéletes és ez így kell hogy maradjon. Mi is kaptunk visszajelzéseket mozgássérült utasoktól, hogy nem elégséges ez az idő arra, azoknak, akiknek például tolókocsijuk van, hogy kiszálljanak a járművekből. Jelen pillanatban még dolgozunk ezen, hogy ezt hogyan lehetne javítani, hogy lehet megoldást találni.
– Na mondok egyet. Öt perc helyett tíz. Ez nem jó?
– A lenti parkolóban most is tíz perc az idő, és onnan is ugyanolyan hozzáférhető a terminál kerekesszékes utasok számára. Bár az kétségtelen, hogy az nincs közvetlenül a terminál mellett. Keressük azt a megoldást, hogyan lehet ezt egészen pontosan megoldani úgy, hogy a mozgássérült utasoknak is megfeleljen. Egyébként nem olyan régen egy dán mozgássérült szervezet tesztelte Budapestet turisztikai szempontból, és akkor az derült ki a számukra, hogy a budapesti repülőtér mindenben megfelel a nemzetközi előírásoknak. Azóta valóban megváltoztattuk a behajtási rendet, és ezt is hozzá kell igazítanunk természetesen a szabályokhoz, és most gyűjtjük a tapasztalatokat. Keressük azt a megoldást, amellyel a mozgássértült utasoknak meg tudunk felelni.
– Azért a magyar utasok jelentős része úgy gondolja vagy kapásból ezt feltételezi, hogy a repülőtér üzemeltetőjének a forgalma csökkent, a Malév kimúlt, úgyhogy veszteséges a repülőtéri üzemeltetés. Minden forintot igyekeznek megfogni, amit csak lehet. Ezért aztán ilyen drágára szabták a parkolást is és ilyen rövid időre az ingyenes megállást vagy rövid parkolást. Valóban van emögött valamiféle anyagi meggondolás is? Egyáltalán mekkora bevétele származik az üzemeltetőnek abból, hogy ott néhány tucat autó meg tud állni egy rövid időre. Vagy mekkora egyáltalán a parkolási bevétel, vagy ez közvetlenül az üzemeltetőhöz megy vagy valakinek ki van adva?
– Nem, a repülőtér üzemelteti a parkolókat is. Ez elenyésző egyébként a légiforgalomhoz képest, tehát ugye például ha lenne nemzeti légitársaság, egy budapesti bázisú hazai légitársaság megmaradt volna, akkor nyilván nem lennénk ebben a helyzetben, hogy minden forintot meg kell fogni. De itt nem alapvetően erről van szó, hanem arról, hogy a 2-es terminál forgalmi előterét évi 1-1 millió utasra, tehát 2A-t, 2B-t évi 1-1 millió utasra méretezték, amikor épült. Na most az idén körülbelül 7,9-8 millió utasunk lesz, tehát egyszerűen az áteresztő képessége vagy a befogadó képessége ennek a résznek alacsonyabb. És hát ugye nem tudjuk ezt hová bővíteni, mert itt fizikai korlátok közé vagyunk szorulva. Egyébként amióta bevezettük ezt az automata sorompós rendszert, érdekes módon hirtelen kiderült, hogy milyen sokan parkoltak illegálisan ott a terminál előtti részen. Most még a legnagyobb csúcsidőben is szabadon lehet parkolóhelyet találni, sokkal könnyebb ki és beszállítani az utasokat, mint régen. Máskor velem is előfordult, hogy három-négy kört kellett mennem a repülőtéren mire találtam egy szabad parkolóhelyet.
– De most ha valaki bemegy, és nem talál parkolóhelyet és tesz egy kört meg egy másikat, akkor minden alkalommal fizetni kell vagy mehet.
– Nem, nem kell fizetni.
– Tehát bemegy, kimegy, bemegy, kimegy és az még nem kerül pénzbe.
– Kétszer mindenképpen lehet menni, de erre nincs szükség, mert van parkolóhely. Tehát most már meg tudnak állni. Egyébként van sok olyan repülőtér, ahol egyáltalán nem lehet behajtani külföldön a terminál közvetlen közelébe, akár biztonsági, akár forgalmi okokból, de nagyon sok helyen közvetlenül a járda valóban arra szolgál csak, hogy az utasokat kiszállítsák és tovább menjenek. Tehát kap egy búcsúpuszit az utas, és elmegy repülni, az autós meg megy tovább. Ha ott szeretne parkolni, akkor egy távolabbi helyen leteszi az autóját, és besétál a terminálba.
– Akkor a parkolási rész szerintem befejezhetjük, a lényege ugye ennek az volt, hogy úgy látod, ez jobb forgalmat eredményez vagy az átmenő forgalmat meggyorsította, valóban csak az marad ott, akinek erre szüksége van rá, de azért még megnézitek, hogy például a mozgássérültek helyzetén nem lehet-e javítani. Ám azt akartam megkérdezni ezek után, ha jól foglaltam össze, hogy és mi van a repülőtérrel úgy általában? Nagyon borús becsléseitek voltak az idei forgalomra a Malév csődje után, mennyivel lett jobb vagy rosszabb, esetleg ugyanolyan, mint ahogy gondoltátok?
– Hát cseppet sem lett vidámabb a helyzet, hiszen körülbelül tízszázalékos visszaesés lesz a tavalyi évhez az utasszámban és húszszázalékos a repülőgép mozgások tekintetében. Ez már nagyjából elég jól látszik így augusztus vége felé.
– Ez komoly bevétel kiesés.
– Ez egy nagyon.
– Bevételben ez hány százalékos visszaesés?
– Azt kell hogy mondjam, hogy a Malév csődje a repülőtér bevételeiben körülbelül ötvenszázalékos hiányt jelent, tehát nagyjából a bevételeinknek a fele kiesett azáltal, hogy a Malévot hagyták csődbe menni.
– És a bejövő új járatok ebből mennyit pótoltak?
– Ebből csak nagyon keveset pótolhattak, hiszen ugye egy huszonkét gépes flotta volt akkor Magyarországon, itt béreltek irodákat, itt vettek igénybe javítást stb. Az új bejövő légitársaságoknak meg öt-hat embere van itt, plusz azok, akik külföldről érkeznek. Tehát nem itt keletkeznek az adóbevételek és nem itt keletkeznek a munkahelyek. Úgyhogy ez egy gyökeresen más helyzet, mint amíg volt nemzeti légitársaság.
– Van bármilyen reális esély arra a ti információitok szerint, hogy megalakuljon egy új nemzeti légitársaság? Mert még hallottam hivatalos emberektől is, hogy…
– A rossz hír hozója: nincs. Tehát aki reálisan látja az európai légiközlekedési piacot, tudja, a Malév által keletkezett űrt egy hét alatt elvitték a hagyományos és a diszkont légitársaságok. Egy hasonló méretű nemzeti légitársaság létrehozásának sem pénzügyi, sem üzleti alapja nincs, ezt nyugodt lélekkel ki merem jelenteni. Legalábbis a belátható három-négy-öt éven belül.
– De a veszteség nemcsak az üzemeltetőt éri, hanem az egész iparágat és nyilván sok állás is elveszett ezzel együtt.
– A becslésük az, hogy több ezer állás veszett oda.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
