Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. augusztus 29.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. augusztus 31. péntek, 01:47; Megbeszéljük

4. oldal / 4

Sikeres volt a kampánya: levették a Csurka-darabot
Fischer Ádám karmester

Bolgár György: - Győzött a politika ellen vagy a hatalom ellen. Két hét telt el körülbelül azóta, hogy közölte, nemzetközi aláírásgyűjtést szervez az Újszínházban tervezett Csurka-bemutató ellen, és ehhez képest az elmúlt napokban kiderült, hogy az Újszínház vezetése visszakozott. A főpolgármester előzőleg közölte, hogy a darabot vagy annak a végét legalábbis vállalhatatlannak tartja. Ha Ön nem száll be a ringbe, akkor lehet, hogy hamarosan Csurka-bemutató lett volna. Aratott már ilyen győzelmet?

Fischer Ádám: - Én ezt nem nevezném győzelemnek, de meg vagyok lepve, hogy az én interjúm kellett ahhoz, hogy az emberek foglalkozzanak a darabbal. Év elején olvastam az ÉS-ben a Radnóti Sándor-kritikát, és annak alapján kezdtem érdeklődni, hogy ez mi. És márciusban Brüsszelben az ottani képviselőkkel is beszéltem erről, hogy ez milyen veszélyes. Majd nem történt semmi. És meg vagyok lepve, most elmondtam az interjúban, milyen hullámokat vetett az, hogy egy aláírás akciót szándékozok indítani szeptember elején ez ellen. Nem gondoltam volna. Azt elmondhatom, hogy az aláírásgyűjtést természetesen felfüggesztjük. Most egyelőre nem is tudom megítélni, mi volt annak az oka, hogy ezt a darabot ilyen gyorsan levették. Az én számomra ez a darab szimbólum. Ez a Horthy-korszak reneszánsza és az ideológiának a feltámadása. Arról szól a darab, hogy minden bajnak az oka Trianon.

– Sőt ennél még többről is szól, mert nemcsak Trianon, sőt nem is csak a Horthy-kultusz feltámasztása, hanem gyakorlatilag egy cion bölcsei, drámai változatban.

– Hát természetesen, mindenről a zsidók tehetnek. És a zsidó összeesküvés. Ez tipikusan antiszemita bűnbakkeresés, de én magam részéről azért gondolom, hogy ez nemcsak erről szól, hanem az egész Horthy-korszak beállítottságáról, arról, hogy a mindenért Trianon felelős. Én ezt veszélyesnek tartom. Jó, hogy ez nem jött létre ez az előadás, mert ha létrejön, és a közönség már az első felvonás alatt elkezd mocskos zsidózni, úgy, mint az izraeli-magyar meccsen, akkor nem tudom, mit csináltak volna a politikusok. De ez benne volt a darabban.

– Hát például nem vesznek róla tudomást. Végül is a magyar-izraeli meccsen történtekről sem vettek tudomást jó néhány napig, csak akkor, amikor kényelmetlenné vált. Lehet persze, hogy ez is kényelmetlenné vált volna, de egyelőre ezek szerint nem kell ettől tartania senkinek, hogy szembesül a színházban mocskos zsidózókkal. De nem biztos, hogy végleg le van véve napirendről. A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy későbbi időpontban esetleg mégiscsak bemutatják, és Pozsgai Zsolt főrendező azt is elmondta, hogy nem Öntől ijedtek meg, csak tiszteletben tartják a fenntartót. Vagyis Tarlós István főpolgármestert, aki közölte, hogy nem támogatja ezt a bemutatót.

– Én remélem, hogy nem tőlem ijedtek meg, hát én nem vagyok olyan tényező, hogy meg lehessen tőlem ijedni. Bár ahogy Ön ezt mondta, annak idején a gyerekkoromban azt mondták, hogy a TASZ cáfol, és ha a TASZ cáfolt, az volt a bizonyíték rá, hogy az állítás igaz. Ha azt mondja, hogy nem ijedt meg, akkor valószínűleg megijedt. De nekem nem az a célom, hogy nemzetközi sajtókampánnyal fenyegetőzzek, valakit rávegyek valamire, amit nem tart helyesnek. Ez rendkívül sérelmes, kegyeletsértő, ez egy rossz darab. És ha ezt sokan felismerik, akkor elértem a célomat.

– Úgy látszik, hogy sokan, legalábbis a szellemi életben felismerték és elkezdték kutatni, hogy hol lehet olvasni, egyre többen döbbenten.

– Meg lehet kapni a könyvesboltban. Bemegy az ember, és megvehette volna. De ezt már februárban is mondtam Brüsszelben a képviselőknek.

– Akkor még nem volt meg igazán a propagandája, most meglett, na most biztos hogy olyanok is olvasták, akik nagyon helyeselnek, de ezek szerint sokan olyanok is, akik valóban elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartják, hogy 2012-13-ban egy állami pénzből működő budapesti színház ilyen antiszemita kirohanást bemutasson. Milyen volt a visszhangja Önnek személyesen, mármint ennek a megnyilatkozásának és a tervének, hogy aláírást gyűjt? Tehát mit kapott? Támogatásokat, vagy azt mondták Önnek, hogy ejnye, hát nem kéne így beavatkoznia, vagy amit például a főpolgármester mondott, hogy bezzeg Fischer Ádám Wagnert vezényel, és abba se szólok bele. Szóval milyen volt a reakció?

– Én ezzel az akcióval most két-három hónapja foglalkozom. Meg kell hogy mondjam, az első menetben azt gondoltam, hogy a színfalak mögött lehet ezt inkább megoldani, és próbáltam beszélni Brüsszelben képviselőkkel, leveleket is írtam, hogy ez a jobboldal érdeke, hogy a szélsőjobb és a jobb közötti ilyen mértékű botrányos összejátszás, mint amire az Újszínház felhívta a figyelmet, ne legyen, hogy próbálják lebeszélni őket anélkül, hogy sajtókampányba kellene kezdeni.

– És ők hogy reagáltak?

– Mindenki megígért mindent, és nem történt semmi.

– De megértették?

– Nem hiszem. Nem tudom. Én ezt nem azért csináltam, nem hittem volna, hogy ennek ilyen hatása lesz. Az, hogy most belenéztek, hogy végre vették maguknak a fáradságot és elolvasták a darabot, azt én nagyon nagy sikernek tartom, és meg vagyok lepve. De jobb későn, mint soha.

– Nem zavarja az, hogy karmester létére, zenész létére ilyesmivel kell foglalkoznia?

– Engem mindig érdekelt a közélet, és azon kívül, hogy karmester vagyok, a Helsinki Bizottságnak is a tagja vagyok, és emberjogi kérdésekkel már évtizedek óta foglalkozom. Azt is meg kell mondani, hogy tudom, most ez nem téma, de a cigányellenességet és akár a homofóbiát is ugyanolyan vagy sokkal veszélyesebbnek tartom, mint az antiszemitizmust. De én mint szabad polgár csinálom ezt az emberjogi fellépést, és én azért karmester akarok maradni.

– Szabadidejében.

– Szabadidőmben. Ezt csak úgy csinálom, mint mások is, akiket érdekel a közélet.

– A közéleti tevékenysége nem megy a művészi tevékenysége rovására, hanem azt mondja, ez harmonikusan kiegészíti egymást.

– Én nem fogok politikusi pályára menni, ha valaki ettől fél, akkor meg lehet nyugtatni.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!