Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. augusztus 9.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. augusztus 11. szombat, 06:52
- Megbeszéljük
Beindítható-e a magyar gazdaság?
Zsiday Viktor befektetési szakértő, alapkezelő
Bolgár György: - A legújabb blogbejegyzésében azt írja, nincs egyedül ezzel egyébként, hogy elég bizonytalannak látszik ez a jövő évi költségvetés, akár 500 milliárd forintos hiány is lehet benne. Azt olvastam éppen ma vagy tegnap a KSH volt elnökétől, hogy még az is elképzelhető, hogy jövőre a kormány nem emeli a nyugdíjakat – márpedig ez jelenleg törvényben van rögzítve –, mert szerinte is annyira hiányzik a pénz hozzá. Gondolja Ön is, hogy akár ilyen drasztikus lépésekre kényszerül a kormány, akkora a hiány? Hát a látszat azt mutatja, hogy minden jól megy. Ebben a legutóbbi hónapban is költségvetési többlet volt. A forint erős. Úgy látszik, hogy a bizalom legalábbis ideiglenesen megvan a magyar kormány és hát talán túlzás, a gazdaságpolitika iránt. Mindenesetre nem gyülekeznek a felhők vagy nem gyűlnek a spekulánsok.
Zsiday Viktor: - Egyrészt igen, tehát a bizalom és a viszonylagos nyugalom annak köszönhető, hogy az idei évben a kormány egy hatalmas kiigazítást csinált meg. Ugye idén szinte bizonyos, hogy 3 százalék alatt lesz a hiány, a túlzottdeficit-eljárás alól ugye ki fogunk valószínűleg kerülni. Tehát ha a befektetők megnézik Magyarországot, azt látják, hogy itt van ez a kormány, amelyik néha beszél ilyen furcsa dolgokat, de amikor valamit kell csinálni, akkor megcsinálja. És Európában azért ez a 3 százalék alatti költségvetési hiány nem olyan gyakori most. Úgyhogy itt azt látják, hogy végül is idén minden jól teljesült. Az, hogy jövőre mi lesz, nyilván egy sokkal nagyobb kérdés. Ugye én azért írtam ezt le, mert egyrészt a kormány sokkal nagyobb növekedéssel számol, mint ami most valószínűnek tűnik.
– Ráadásul ugye ebben az évben is, hát nem tudjuk persze, hogy még mi lesz, de jövő héten kerülnek nyilvánosságra a második negyedéves GDP-adatok, és sok szakértő azt feltételezi, hogy tovább tart a visszaesés. Vagyis hivatalosan is recesszióba esik az ország. Ez hogyan befolyásolja akár az idei akár a jövő évi elképzeléseket és költségvetést?
– Befolyásolja mindenképpen, de én azt gondolom – és akik nálam részletesebben foglalkoznak a számokkal, azt gondolják –, hogy az idei költségvetés viszonylag könnyen – hát nyilván egy recessziós környezetben semmi sem könnyű –, viszonylag egyszerűen a 3 százalékos hiány alatt fogunk tudni maradni. Tehát az idei vállalásokat a kormány, úgy tűnik, egyrészt tudja is meg akarja is teljesíteni, tehát az idei évvel nem lesz baj szerintem a recesszió miatt. Nyilvánvalóan, ha mondjuk a növekedést, amit jövőre 1,6 százalékra tervez a kormány, mondjuk csak 0 lesz, akkor legalább 150-200 milliárd forint már azonnal hiányozni fog a költségvetésből, ez az egyik pont. A másik meg, hogy ugye megígérte a kormányfő ezt a 300 milliárd forintos járulékcsökkentést, aminek semmiféle fedezete nincs a költségvetésben. Illetve kiesik még a Magyar Nemzeti Bankra kivetett 100 milliárd forintos pénzügyi tranzakciós adó, amiről már sokszor beszélt sok ember, hogy teljesen nonszensz. Ez körülbelül olyan, mintha megadóztatnák a Nemzetgazdasági Minisztériumot.
– Hát ennek a 300 milliárdos járulékcsökkentésnek a másik két lába is ugyanilyen nonszensz, mert az államkincstár pénzügyi tranzakcióit megadóztatni, hát az is az állam egyik zsebéből a másikba, nem?
– Igen, ez is nonszensz, viszont ugye a legutolsó értesülések arról szóltak, ez azt hiszem, a Magyar Nemzetben volt tegnap vagy tegnapelőtt, hogy a Magyar Nemzeti Bankra kivetett adót már vissza is fogják vonni, valószínűleg az EU vagy az IMF nyomására, tehát az már hivatalosan is ki fog esni valószínűleg a jövő évi költségvetési bevételek közül.
– Na de akkor, ha ragaszkodnak ehhez a bizonyos munkahelyvédelmi akciótervhez, azt a 100 milliárdot mégiscsak elő kéne teremteni valahonnan, tehát tovább nőne az a bizonyos amúgy is feltételezetten nagy költségvetési hiány. Nem?
– Növekedni fog, mindenképpen. Én azt gondolom, hogy a kormányzatot ez önmagában nem zavarja, mindaddig nem zavarja, amíg tud állampapírokat eladni. Azért lássuk be, a magyar kormányzat 2010 óta nagyjából ugyanazt a politikát szeretné folytatni, egy jelentős költségvetési stimulussal, tehát többletköltekezéssel: ugye több pénzt hagyunk ott a magánszemélyeknél meg a vállalatoknál. Beindítan,i nagyon gyorsan felpörgetni a gazdaságot, mindig ezt próbálták, és ezért is küldték el az IMF-et, mert ő nem hagyta. Ezért voltak mérgesek az EU-ra, mert ő ezt nem hagyta, és minden évben megpróbálnak egy nagyobb költségvetési hiányt előállítani, hogy beindítsák a gazdaságot, ez a céljuk. Tehát ezt most is meg fogják próbálni 2013-ban, ha ezt nem engedik a nemzetközi szervezetek vagy a piacok, mert nem tudnak elég állampapírt eladni, akkor jöhetnek azok az intézkedések, amivel visszafogják a lovakat. Nem tudjuk, mik lesznek ezek, én nem nagyon hinném, hogy nem lesz nyugdíjemelés. Ezt majdnem kizártnak tartom.
– Gondolom, Ön is politikai okok miatt, mert én úgy gondolom, hogy azért majdnem 3 millió nyugdíjas szavazatával játszani, közvetlenül a választások előtt, nem nagyon mernének.
– Igen, én is azt gondolom, hogy 2013-ban, egy évvel a választások előtt ilyesmit megcsinálni, az teljes öngyilkosság. Tehát én ezt nem hiszem, máshonnan kell akkor elvenni pénzt. Egyébként az is egy lehetséges út, hogy tegyük fel, Európában megnyugvás lesz, finanszírozzák a piacok Magyarországot, és a magyar kormány ebben az esetben fenn tudja tartani ezt az állapotot, hogy valójában a tervezett 2,5 százalék helyett 4 százalékos hiány lesz.
– Legfeljebb kapunk egy-két homlokráncolást meg figyelmeztető szót megint Brüsszelből. De hát kit zavar az, ugye?
– Hát itt egy fő kérdésem van, és ez nagyon nagyon fontos, hogy mindaddig amíg tudjuk magunkat finanszírozni piacról, addig lehet csinálni bármit, amennyit elviselnek a befektetők.
– Meddig néznek előre a befektetők? Ugye mindig beszélünk arról, hogy végül is a piac értékítélete a legdöntőbb. Az Európai Unió eljárásokat indíthat, figyelmeztethet, de hát nem fog idejönni karhatalommal, hogy a kormányt erre vagy arra kényszerítse. De a piac pillanatokon belül el tudja dönteni akár egy kormány vagy egy ország sorsát: ha a kormányzat elveszti a bizalmat, akkor összeomolhat a forint, elkezd menekülni a tőke és így tovább és így tovább. Mennyire néznek ők előre? Csak azt nézik, hogy sikerül, úgy látszik, finanszírozni az országot, senkinek nincs különösebb baja Magyarországgal, a külső környezet sem olyan rossz, a recesszió ugyan nem jó hír, de azért mégis nagyjából stabil a dolog. Nem szeretjük Orbán Viktort, nem szeretjük a tőkeellenes, a bankellenes, a multiellenes politikáját, nem szeretjük a populista és unióellenes szövegeit sem, de hát…
– Viszont szeretjük azt a kamatot, amit ad, ezt a 7 százalékos kamatot.
– Igen, igen. Hát csak eddig néznek? Csak ez a piac számára a döntő? És ha szeretik, akkor még a forint is erősödik tőle.
– Az az igazság, hogy amíg az a helyzet Európában és a világban is, hogy az összes fejlett országban gyakorlatilag 0 százalék a kamat, tehát a megtakarítók mindenhol 0 százalékos kamatot kapnak, ha állampapírokat vesznek, addig ez a 7 százalék, ami most Magyarországon van – most nagyjából mondom ezt a 7 százalékot –, annyira vonzó, hogy amíg nincsen nagyon nagy baj vagy Magyarországgal vagy Európával, addig igen, megvonják a vállukat, azt mondják, hogy nem a legtökéletesebb, de hát annyival több, mint a 0, hogy egyszerűen elfogadjuk ezeket a dolgokat.
– Befogjuk az orrunkat, de hát a 7 százalékot csak nem fogjuk eltolni magunktól, ugye? Ez a dolog lényege?
– Igen. Én azt gondolom, hogy ez a dolog lényege. Sajnos az a baj, hogy elég törékeny a világgazdaság helyzete, tehát ez bármelyik pillanatban változhat. De hát ezt fogjuk látni valószínűleg, hogy a kormányzat politikáját továbbra is azt fogja megszabni, hogy amikor 280 a forint, akkor egyre több ilyen unortodox dolgot bejelent vagy bevezet, amikor 300-nál vagyunk, akkor pedig egy szigorú, feszes gazdálkodásra rendezkedik be. Tehát valójában a forint–euró-keresztárfolyama ilyen árnyék kormányként működik.
– Már utalt rá korábban, hogy a kormány láthatóan azt akarja csinálni, és ezt próbálta az elmúlt két évben is, hogy valamilyen pluszforrásokkal beindítani a gazdaságot. Akár például a jobb módú rétegeknél hagyott több pénzzel vagy más intézkedésekkel. Ha mondjuk 500 milliárddal megint szigorítani kell a költségvetést, hogy egyensúlyba kerüljön, akkor megint nem lesz rá pénz. De ha esetleg lenne, akkor 4-500 milliárddal beindítható a gazdaság? Vagy ez csak egy látszat növekedés volna, esetleg egy pillanatnyi megugrás mondjuk 0 százalékról 1,5-re, és a dolog lényegén ez sem változtatna?
– Az az igazság, hogy ebben nagyon sok közgazdasági elmélet vitatkozik egymással, hogy minek milyen hatása van. Nem zárhatjuk ki, hogy egy jól összerakott költségvetési stimulus beindítson stabilan egy gazdasági növekedést. Egyelőre én azt látom, hogy egyébként ez a járulékcsökkenéses csomag nem tűnik rossznak, lehetséges, hogy fog többlet gazdasági növekedést hozni. Tehát nem teljesen rossz elméletek mentén mozog a kormány, de nagyon sok eszköze, amit a növekedésösztönzésére kigondolt, teljesen az ellenkező hatást váltotta ki. Ez a legutolsó intézkedés csomag szerintem nem tűnik kedvezőtlennek. Hogy mekkora növekedési hatása lesz, azt szerintem lehetetlen kiszámolni.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
