Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. augusztus 8.

• Nyomtatás

Részletek

2012. augusztus 10. péntek, 04:07

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései 2012. augusztus 8-ai műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a vártnál sokkal jobban szerepelnek a magyar olimpikonok. Ma a kajakosok szereztek két aranyérmet Londonban, ráadásul a férfi kézilabdások bejutottak az elődöntőbe, miután megverték a jóval esélyesebb izlandiakat. Nemcsak a pénz számít a sportban, még manapság sem?

Másik témánk, hogy nem cigányok, hanem a saját társai közül valaki dobta fejbe kővel azt a jobbikos képviselőt, aki vasárnap Devecserben az egyik szónoka volt a helyi romák elleni demonstrációnak. Ráadásul az ATV felvételéből kiderült, hogy ő tudta is, ki dobta meg, mégis két napig járta a hír az országot, hogy nemcsak egy LMP-s aktivistát dobáltak meg egy cigány portán, hanem a másik oldalról is egy jobbikost is. Ha megdobnak kővel, ne dobd tovább?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy nem indít polgármesterjelöltet Hódmezővásárhelyt az LMP, és nem is támogatja a szocialisták jelöltjét. Senkihez semmi közük? Mi értelme van ennek?

És végül ami a véleményük arról, hogy több fideszes politikus és kormányközeli vállalkozó jut százmilliós üzletekhez azáltal, hogy az új Széchenyi terv mikrovállalkozási programjában az ő közvetítésükkel lehet hozzájutni az uniós hitelekhez. Az államtól 0,4 százalékos kamattal megszerzett pénzt ugyanis 9 százalékkal adják tovább – írja a figyelő.hu. Az egyik ilyen hitelközvetítő elnöke Papcsák Ferenc, egy másiknak a tisztségviselője pedig Braun Márton fideszes képviselő. Egy harmadik hitelközvetítő Széles Gábor érdekeltségébe tartozik. Van az a pénz?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Helyesli a választási regisztrációt
Pelle János újságíró, konzervatív publicista

Bolgár György: - Azért hívom, mert tegnap meglepve olvastam egy cikkét a Magyar Nemzetben. Tudniillik az elmúlt években többször fordult elő, hogy kifejezetten és vállaltan, jobboldali nézetei ellenére bírálta az Orbán-kormányt vagy annak egyes lépéseit. Ámde a legújabb Orbán Viktor-féle ötletet most lényegében támogatja, arról, hogy vezessék be a kötelező előzetes feliratkozást vagy regisztrációt a választásokra. Márpedig ez olyan terv, amelyet még Sólyom László, a szintén konzervatív volt köztársasági elnök is abszolút elutasít. Úgyhogy nem értem az Ön véleményét, szeretném, ha megindokolná.

Pelle János: - Igen. Nagyon kedves, hogy kérdez. Hadd bocsássam előre, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezt az előzetes regisztrációt pártolja. Figyelmébe ajánlom Gerő András cikkét is, körülbelül két-három vagy négy hónapja jelent meg az Élet és Irodalomban. Ez az előzetes regisztráció kétségtelenül egy eszköz arra nézve, hogy azok szavazzanak, azok vegyenek részt az ország sorsának alakításában, azok éljenek a választójogukkal, akik képesek átlátni ennek a gesztusnak, a szavazásnak a súlyát. És ami ezt a bizonyos előzetes regisztrációt illeti, arra is felhívom a figyelmedet – vegyük inkább tegezőre –, hogy általában véve a kormánypártok szoktak előnyös helyzetben lenni akkor, ha korrumpálni kell a választókat. Márpedig azokat a választókat szokták leginkább korrumpálni, akik a legkevésbé műveltek, tehát mondjuk így, van egy mindenkori elég primitív réteg, aki hajlandó adott esetben bagóért is eladni a szavazatát.

- Mondjuk valamilyen anyagilag kedvező intézkedéssel a kormány javára lehetne fordítani ezt akár, és akkor azt lehet mondani, hogy na, ezeket az embereket meggyőzzük, megvesszük kilóra. Pont.

- Pontosan. És ez az intézkedés, ez a regisztráció, ha nem is zárja ki, de legalább csökkenti ennek az esélyét. Az a tény, hogy most a jelenlegi kormánypárt, a Fidesz-KDNP vezeti be ezt az intézkedést, azt jelzi, hogy látszólag akár úgy is vehetjük, hogy a saját érdekei ellen cselekszik.

- Azért sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy talán mégsem. Hiszen látjuk – és ez már elég tartósan így van –, hogy a Fidesz támogatói köre a legstabilabban, a legmegrögzöttebben hisz a pártban és annak vezetőjében, az ellenzék változatlanul szétesett, nincs is igazi vezető egyéniség egyik pártban sem, semmiképpen sem olyan, akit sokat feltétel nélkül követnének. Ha pedig ez így van, akkor a Fidesz tudja mozgósítani a híveit, a többiek meg nem. És ráadásul őket tudja is értesíteni arról, hogy most jelentkezni kell, regisztrálni kell, különben nem fogsz tudni részt venni a választáson. Az ellenzékiek pedig szétesve nem is tudják, hogy kihez forduljanak és hogyan.

- Erre csak az a véleményem, hogy azért, mert az ellenzék – egyébként eléggé sajnálatos módon – jelenleg szétesett állapotban van, nem lehet a kormánypártot felelőssé tenni. Ebben nagyon sok minden szerepet játszik, a gazdasági válságtól kezdve az előző nyolc év kormányzásáig, sok tényező. Tehát ezt hagyjuk ki a számításból.

- Ezt csak arra mondtam, hogy kinek lehet ebből haszna. Egyértelműen a Fidesznek.

- Igen, de felhívom a figyelmét arra, hogy ott van még egy igencsak tudatos szavazótábor, a Jobbik. Nemde?

- De, természetesen, ott van.

- Úgy gondolom, hogy Magyarországnak nem voltak eddig a legjobb tapasztalatai a titkos és általános választásokkal kapcsolatban. Az 1939-es választás egy csőd volt, mint tudjuk, egy olyan Parlamentet hozott létre, amelyik végül is a teljes katasztrófába asszisztálta Magyarországot, a nyilas parlamentet is 39-ben választották meg. Aztán nem voltak igazán sikeresek, nem voltak százszázalékosak az 1990 utáni választások sem. Elég sok esete volt a szavazatvásárlásoknak és hasonlóknak. Ezt mindannyian tudjuk, le is írom a cikkemben azt a módszert, hogyan adnak egy kitöltött szavazólapot azoknak az embereknek, akik eladják a szavazati jogukat. Ők aztán bedobják az urnába, és visszahozzák azt, amit kaptak a választási bizottságtól, és ezért két-háromezer forint üti a markukat. A Fidesz azt állítja – bár erre semmilyen bizonyíték nincs –, hogy 2002-ben kifejezetten ilyen manőverek miatt vesztették el a választásokat.

- Azt állítja és valóban nincs rá bizonyíték, de ha az egyik fél ilyeneket használ, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a másik is használ. De ezt azért nem tartották döntőnek semelyik oldalról. Persze, politikai okokból felhozták a csalást mint lehetőséget, de azért minden hozzáértő szakember azt mondja, hogy ezek viszonylag elenyészőek voltak, ha meg is próbálkoztak velük. De még egy pillanatra ennél a jobbikos résznél maradva, azért a Jobbik valóban tudatos választóközönséggel vagy háttérrel rendelkezik. Nyilván könnyebben elérhető lesz egy ilyen előzetes regisztrációval, viszont a Jobbik mindenképpen a Fidesz számára nyújt egy biztonsági hátteret. Formálisan szövetkezni velük a mai világban nem tanácsos és nem biztos, hogy a Fidesz ezt megkockáztatná, de adott esetben akár kívülről is tudná támogatni a fideszes jobboldali kormányt, ha az kisebbségbe szorulna. Míg a szocialisták irányába a Jobbik biztos hogy nem nyitott, és fordítva sincs ez így. Magyarán nem olyan tragédia a Fidesz számára, ha a Jobbik is nagy számban regisztráltatja a híveit.

- Ezek csak hipotézisek, hogy mi lesz 2014-ben, ebbe most ne menjünk bele.

- Persze.

- Még ezt az egész választási törvénymódosítást is – ami majd az előzetes regisztrációt tartalmazza egyebek mellett – egyelőre csak megszellőztették, de még nem tudjuk a törvényjavaslatot. Egy biztos, hogy nagyon sok múlik a végrehajtáson. A legutóbbi információim azok, hogy ez a regisztráció úgy zajlana, hogy mindenki kapna személyre szólóan egy ingyenborítékot, amiben benne van egy másik boríték, amit ingyenesen aláírva vissza kellene küldeni a választási bizottságra, arra a címre, ami már szintén rajta lesz ezen a második borítékon. Biztos vagy te abban, hogy az az ember, aki nem képes arra, hogy aláírja a nevét és visszaküldjön az adataival egy előre elkészített nyomtatványt, méltó vagy mentálisan alkalmas arra, hogy a pártok között döntsön és arra szavazzon alapos megfontolás alapján, amelyik a legjobbat akarja?

- Nem vagyok benne biztos, de egy dologban biztos vagyok. Abban, hogy ha demokráciát akar egy párt és demokratikusnak vallja magát, akkor egyszerűen nem követelhet meg semelyik választótól olyat, hogy el kell végeznie a középiskolát vagy legalább a nyolc osztályt, vagy át kell esnie egy pszichológiai vizsgálaton, vagy orvosi papírt kell hoznia. Minden ember, akinek választójoga van, szavazhasson. Ha bármilyen szempontból korlátozni akarják ezt a szavazati jogot, ezt a lehetőséget, akkor az a demokrácia szűkítése. Ez ilyen egyszerű.

- Jó. Ha műveltségi cenzusról lenne szó – amit egyébként éppen a Jobbik reklamál, hogy legyen meg a nyolc általános –, ebben a cikkben én magam is ez ellen foglalok állást Abraham Lincoln példájára hivatkozva, aki tizennyolc hónapig járt összevissza szervezetten iskolába a vadnyugaton. Még maradva az amerikai példánál, azért az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya és az egész amerikai demokrácia egy meglehetősen kipróbált intézmény. Massachusetts állam – amelynek a példájára hivatkozom ebben a cikkben – egyenesen az amerikai demokrácia bölcsője, mint tudjuk, ott értek partot a zarándok atyák stb. Ott még az előválasztásra is regisztrálnak az emberek, majd utána a választásra is regisztrálnak, és ebből semmi probléma nincsen, soha senki nem állítja, hogy az USA nem egy demokratikus állam. Ezért nem találok semmi kivetnivalót abban, ha Magyarországon is – angol vagy francia mintára – egy ilyen valóban automatikusnak tűnő regisztrációt vezetnének be. És van még valami. Te pontosan tudod, hogy ma körülbelül háromszázezer magyar ember van Nyugat-Európában, mégpedig aktív, dolgozó emberek. Nagyobb az emigráció vagy a külföldön dolgozók száma, mint ahányan 1956-ban távoztak ebből az országból. Én egy ideig dolgoztam a Központi Statisztikai Hivatalban, és pontosan tudom, hogy nagyon elnagyolt képünk van arról, vagy mondhatnám, hogy alig van információ arról, hogy hova tűnnek az emberek, ki megy ki külföldre dolgozni, mert ezt nem jelentik be stb. És ha eltűnnek, akkor nem gyakorolják a szavazati jogukat sem. Tehát ez a regisztráció nemcsak a magyar választók számára egy elfogadható dolog, hanem a külföldön élőknek, a kettős állampolgároknak is egyenesen elengedhetetlen.

- Na de ha a külföldre távozók eltűntek, akkor nem fogják őket elérni úgy sem, hogy jelentkezzetek be regisztrálni magatokat.

- Nem, itt egy elég komoly kampány lesz, ebben biztos vagyok.

- Nem elég kampány maga a választás? Tudni fogják a Londonban dolgozók, hogy 2014. mondjuk május 5-én választás lesz.

- Ez nem ilyen egyszerű, mert már a regisztrációra is lesz egy kampány, és az annak alapján bejelentkezett emberekről már feltételezni lehet, hogy választók lesznek. De maradjunk a magyarországi példáknál. Jelen pillanatban az, hogy ki hol van bejelentve, már az ötvenes évek óta merő formalitás. Az emberek átjelentkeznek azért, hogy a gyerekük jobb iskolába járjon és így tovább. A népesség-nyilvántartás alapján a szavazópolgárokat olyan helyeken tartják nyilván – és az átjelentkezés ideje a választás előtt lezárul –, ahol nem laknak. Az ember nem veszi a fáradtságot, hogy egyénileg jelentkezzen át, mert éppenséggel összeköltözött a Mancikával.

- De ha ehhez nem veszik a fáradtságot, miért vennék ahhoz, hogy még regisztráltassák is magukat a választásra?

- A regisztráció egy külön kampány lenne arra nézve, hogy adott esetben valaki elköltözött három várossal arrébb, mert összeköltözött a barátnőjével, ott regisztrál, és akkor ott mehet el szavazni.

- De János, így is elmehetne, ha összeköltözött a barátnőjével, csak még nem is kell regisztráltatnia magát.

- Az eddigi tapasztalatok igenis azt mutatták, hogy ezek az emberek a nem szavazók táborát gyarapították. Nem volt túl magas a részvétel, ezt tudjuk.

- Csak nem azt akarod mondani, hogy a regisztrációtól majd magasabb lesz a részvétel, mert azok is hirtelen szavazni akarnak, akik eddig nem törődtek vele?

- Erről az a véleményem, hogy nézzük meg, hiszen ilyen regisztráció még sosem volt.

- De miért nézzük meg? Azok a példák, amiket felsoroltál, évszázados példák. Amerikában másképp van, mások a szokások, mások a gyakorlatok.

- Franciaországban is van regisztráció.

- Franciaországban is mások.

- Angliában is van regisztráció.

- Igen, viszont más a demokratikus gyakorlat. Más például a népesség-nyilvántartás, és máshoz szoktak az emberek. Magyarországon pedig ahhoz szoktak, amióta szabad választás van, hogy megvan a népesség-nyilvántartásban a nevük, a lakhelyük, kijön az értesítés, elmehetnek szavazni. Miért akarják ezt korlátozni? Csak a demokrácia szűkítését jelentheti ez, nem a bővítését.

- Én ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Hozzá kell tenni, hogy csak majd 2014 elején derülnek ki a regisztrációs adatok, majd akkor látjuk meg azt, hogy milyen számban regisztráltak, illetve hogy milyen lesz ezek után a részvétel. Azt mondod, hogy nem biztos, hogy az amerikai, az angol vagy a francia szokások az irányadók. Negatív példaként itt van a romániai népszavazás, Basescu leváltása miatt a kormánypárt a változás kedvéért – itt egy szociáldemokrata pártról van szó – egyszerűen kétségbe vonta utólagosan a népesség-nyilvántartás alapján elrendelt népszavazást, mivel az emberek nem ott laknak, már régen eltávoztak, pontatlan a népesség-nyilvántartás.

- Ők abból indultak ki, hogy több ember volt nyilvántartva, mint amennyi valójában ott él, és ezért nem jött ki az ötven százalékos eredmény.

- Ezért jó az, ha regisztrálnak a választáshoz.

- Igen, a népszavazásnál ez kínos lehet, de egy parlamenti választásnál nem.

- Ugyanaz a kettő. Dettó.

- Nem ugyanaz, mert náluk az érvényessége nem függene attól, hogy hányan mennek el szavazni. Ha csak 26 vagy 18 százalék megy szavazni és megválasztja a Fideszt, akkor is érvényes lesz a választás.

- A lényeg az, hogy a népesség-nyilvántartás, különösen a mostani időkben, a legkülönbözőbb okok miatt nem alkalmas egy választási lista alapjának.

- De nem kéne akkor egy népesség-nyilvántartási törvénymódosítást elfogadni? Akkor sokkal egyszerűbb volna. Kész.

- Ez két különböző dolog. Külön kell választani a népesség-nyilvántartást és a regisztrációt. Hozzá kell tennem, hogy az Egyesült Államokban is valószínűleg azért vezették be ezt a regisztrációs variációt, mert ott is rendkívül mobilak voltak az emberek. Irány a vadnyugat. Magyarországon is elkezdtek mobilabbá válni.

- Össze sem lehet hasonlítani Amerikával ezt a mobilitást.

- Nem, csak a tendencia efelé mutat. Mikor dolgozott ennyi ember Nyugaton?

- Igen, a tendencia afelé mutat, hogy egyre nagyobb legyen a beleszólási lehetősége mindenkinek, akár a szavazásokon, választásokon, népszavazáson, interneten, mindenkit be akarnak vonni – még a nem mintaszerű diktatúrákban vagy féldiktatúrákban vagy demokráciákban is – a döntésekbe. Errefelé megy a világ, ehhez képest az Orbán-kormány ezt szűkíteni akarja. Miért?

- Az a véleményem, hogy a választás legitimitását növelni kell. És ez az aktus – a regisztráció a szavazás előtt – nem csökkenti, hanem növeli a dolgok legitimitását, mert azok az emberek szavaznak, akik képesek átlátni dolgokat.

- De mi ez, ha nem műveltségi cenzus, amit te magad is egyébként elutasítasz? Ha ők úgy gondolják, hogy csak azok szavazzanak, akik tudják, miről szavaznak, a népesség egy része pedig hülye, az nem demokratikus gondolkodás. Pont.

- Ezzel kapcsolatban ismeretes Churchill véleménye a demokráciáról, hogy olyan, mint a házasság, az összes hibájával tisztában vagyunk, de jobbat még senki nem talált ki. De azért tökéletesíteni itt is lehet a dolgokat. Úgy gondolom, hogy a Fidesz készülő választási törvénymódosításában például a választókerületek módosítása láthatólag inkább a Fidesz érdekét szolgálja, mint az ellenzékét. Elképzelhető, hogy az egyfordulós választások is, hogy ne tudjanak összefogni, tehát ne legyen ez a kétfordulós variáció, és ne fordulhasson elő olyan história, mint ami 94-ben, hogy a második forduló előtt összefognak a pártok, olyan szövetségre lépnek, amit előzőleg a választók az első fordulóban még nem tudtak. De ugyanez volt a Fidesz-Kisgazdapárt.

- Fidesz-Kisgazda. Ellenzékből ez erősíti őket.

- Így van. Szóval, hogy ezt a dolgot felszámolják és egyfordulóssá teszik a választásokat, ez is inkább a Fidesz érdekeit szolgálja. A regisztrációval kapcsolatban felhívnám a figyelmet még egyszer arra, hogy a Fidesznek lennének meg most leginkább az anyagi eszközei a választók korrumpálására, mert ők a kormánypárt, mégpedig kétharmados kormánypárt. A baloldalnak kisebb forrásai vannak, jóval kisebbek, mint az előző választásokon. Ez a regisztráció véletlenül nem egyoldalúan Fidesz-barát. Ez a véleményem.

- Kedves János, ilyen véletlenek nincsenek, de köszönöm szépen a véleményedet.

– Kérem, ez volt a véleményem.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Nem tudjuk elkölteni az uniós pénzt
Varju László, országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója

Bolgár György: - Tulajdonképpen nem igazán ebben a minőségében kérdezem, hanem mint az előző kormányzat Gazdasági és Fejlesztési Minisztériumának államtitkárát, ugyanis Önnek nagy rálátása volt arra, hogy az uniós fejlesztési pénzeket hogyan használjuk fel, milyen szervezetben, milyen rendben és mi történik ezekkel a pénzekkel. A www.figyelo.hu című portálon ma azt olvastam, hogy százmilliós üzletet jelenthet több fideszes politikusnak és számos kormányközeli vállalkozónak az új Széchenyi-terv mikrovállalkozásoknak szóló programja, ugyanis a kisvállalkozók csak úgynevezett hitelközvetítőkön keresztül juthatnak az alapvetően uniós forrásokra támaszkodó támogatásokhoz, és ezeknek a hitelközvetítőknek jelentős része kormánypárti kötődésű. A hitelközvetítők pedig itt óriási pénzeket fognak le vagy tartanak maguknál, ugyanis az államtól – a www.figyelo.hu szerint – 0,4 százalékos kamattal kapják a pénzt és 9 százalékos kamattal adják tovább. Márpedig ez százmilliókat jelenthet ezeknél a hitelközvetítőknél. A www.figyelo.hu felsorolja, hogy Papcsák Ferenc, Braun Márton fideszes képviselők milyen vállalkozásfejlesztési alapítványok élén állnak, de az alapítvány és a hitelközvetítő nekem elsőre nem jön össze. Talán Ön ki tud segíteni.

Varju László: - Gyakorlatilag azt tették, hogy egy teljesen kiéheztetett piacon – ahol kis- és középvállalkozásoknak szinte lehetetlen hitelhez jutni bankon keresztül – elindítottak egy olyan programot, amibe bevontak közbenső cégeket, akik nem bankon keresztül, hanem annak bevonásával intézkednek, de alapvetően a cégek azok, akik a hitelt kiosztják. Ezért létrehozták ezt a harmincöt milliárdos alapot, és valóban nagyon komoly sápot húznak mindazok, akik ebben közreműködnek. Hiszen a megfizetett kamat nagy része e vállalkozásoknak jár, így Széles Gábor vagy Papcsák Ferenc a kedvezményezettek.

- Ezek tulajdonképpen banki feladatok, de a bankoktól elvették és a hasznot gyakorlatilag a közvetítő cégeknek passzolták át?

- Igen. Azzal az ideológiával, hogy olyan cégeknek szánják ezt a hitelt, akik a bankoknál nehezen kaphatnának hitelt. De a bankoknál ma nem azért nehéz kapni hitelt, mert a vállalkozások nem értenek ahhoz, hogyan kell egy hitelkérelmet benyújtani, hanem egészen más okok miatt vonultak ki a bankok a kis- és középvállalkozások finanszírozásából. És így most lett egy ilyen közbenső megoldás, hogy aki jól teljesít, aki számukra szimpatikus, azoknak a kis- és középvállalkozásoknak majd adnak. És természetesen jó fideszes módszerrel van megoldva a dolog, mert egyik oldalról vannak az említett cégek, de vannak köztük olyanok is, akik egyébként évek vagy évtizedek óta foglalkoznak hitelközvetítéssel. Így lényegében a kamat hitelesíti ezt a programot, mint a Széchenyi-hitel közvetítőjeként vagy szervezőjeként….

- Ezt a KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. hozta létre. Tehát azt lehet mondani, hogy ez benne van a gazdasági életben, ugye?

- Így van, pontosan. Míg közben – vagy erre a közvetítésre vagy másmilyen módon – keletkeztek új szervezetek, amelyek bekapcsolódtak ebbe.

- Értem, hogy a bankok nem ugrálnak, mert abban a pillanatban, hogy megtennék, kapnának még pár tíz- vagy százmilliárdos terhet a nyakukba. Viszont valószínűnek tartom, legalábbis elsőre, hogy ha a bankoknak mondta volna azt az állam, hogy itt van harmincöt milliárd, amit a mikrovállalkozásoknak szánok, és tudom, hogy ti nem bíztok bennük, mert nincs biztosíték rá, hogy visszakapjátok a kifizetett hitelt, de ha én nektek 0,4 százalékos, tehát lényegében formális, jelképes kamatra adom az összeget, ti pedig továbbíthatjátok 9 százalékkal, akkor valószínűleg a bankok is úgy döntöttek volna, hogy ilyen feltételek mellett szívesen beszállnak az üzletbe. Nem?

- Ez szinte egészen biztos, hiszen harmincöt milliárd forintnál több mint kétmilliárdot jelentő kockázati alappal lehet számolni, ebben az esetben biztos vagyok benne, hogy egy pénzintézet, ha erre lehetőséget kap, mérlegelte volna és el tudta volna dönteni, hogy részt vesz-e egy ilyenben. Nagy valószínűség szerint igen. Ehelyett tulajdonképpen a Fidesz és a kormány környezetébe tartozó baráti szervezetek egy része bekapcsolódhatott ebbe, ők kaptak arra lehetőséget, hogy azt a rendszert és azon vazallusok számát lehessen bővíteni, akik akár kiszolgáltatottságból, akár másmilyen ok miatt, de rá vannak szorulva erre a hitelre. Forduljanak egy fideszes céghez, akkor kapnak hitelt.

- Rossz az, aki rosszra gondol, úgyhogy gondoljunk jóra. Itt van mondjuk a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ennek az elnöke Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, Zugló polgármestere. Bár Zugló és a Kisalföld viszonylag távol van egymástól.

- Ő ráadásul Szabolcsból indult, de hát erről már ne is beszéljünk.

- Igen. Az egész országos pályát bejátssza, az biztos, de nyilván ért hozzá. De tegyük fel, hogy ennek az alapítványnak szép haszna, bevétele származik a hitelközvetítésből. Viszont ez nem azt jelenti, hogy a képviselő zsebében landol a pénz, hanem nyilván egy ilyen vállalkozásfejlesztési alapítvány, ha van haszna, akkor azt felhasználja más vállalkozások támogatására, nem?

- Működésére vagy más vállalkozások támogatására, tevékenységére használja fel. A jóindulat vagy a jóhiszemű megközelítés mellett is ott marad az a nyitott kérdés, hogy miért a kormány egy ilyen képviselőjéhez kell fordulni kérelemmel azért, hogy kaphassak hitelt, hiszen máshol amúgy sem kaphatok. Én magam azt a következtetést vonom le, hogy mint más területeken is érezhető, a kormány kifejezetten, szándékosan kiszolgáltatottságot hoz létre bizonyos döntésekben.

- Tehát valamiféle vazallusrendszert hoz létre? Ez az egész lényege?

- Igen, hiszen a kiszolgáltatottságból az következik, hogy segítséget kell kérnem valakitől, és ők meg is mutatják, hogy kihez kell fordulni. És holnapután nemcsak hitelt mondanak, hanem azt is megmondják, hogy még mit kell csinálnom a mellett, ha én hitelt szeretnék kapni.

- Akkor egy kicsit tágítsuk az uniós támogatással kapcsolatos beszélgetésünket. Az elmúlt hetekben mintha valamiféle pánik tört volna ki kormánykörökben, és eljutott egész a miniszterelnökig is, aki valamilyen konferencián mondta azt néhány hete, hogy az Európai Unióból dől a pénz, ami meglehetősen szokatlan kijelentés tőle, aki folyamatosan csak kritizálta az uniót. Viszont nem tudunk vele élni, és mindent meg kell tenni azért, hogy a rendelkezésünkre felajánlott összeget 2013 végéig, tehát az új költségvetésig lekössük és aztán a következő években pedig be is vonjuk az országba. Ezért a kormány mindent meg fog tenni. De látszott, aztán a különböző kiszivárgott hírekből ezt nagyjából igazolni is lehetett, hogy óriási bajok vannak a felhasználással, nem tudunk elég pénzt lekötni. Mi történt? Mert ha az emlékeim nem csalnak, akkor 2010 elejéig – tehát a Bajnai-kormány hivatalban eltöltött utolsó idejéig – kifejezetten az élen voltunk az uniós tagállamok között a lekötött és lehívott pénzek tekintetében.

- Pontosan így van, lényegében a Gyurcsány-kormány indítása és a Bajnai-kormány vezénylete alatt a rendelkezésre álló hétezer milliárd forintból négyezer-háromszáz milliárd forintot lekötöttünk. A fennmaradó, mondjuk majdnem fele összeget kellene felhasználnia a kormánynak azokra a célokra, amelyeket egyébként a Széchenyi-tervben meghatározott.

- És ha jól emlékszem, akkor a Bajnai-kormány utolsó idejében – ez nem tudom mennyi volt, félév vagy pár hónap – azt mondták, hogy most akkor nem is fogunk több ilyen pályázatot elbírálni, mert tudjuk vagy valószínűnek tartjuk, hogy a választások után új kormány alakul, legyen ez az ő judíciumuk, döntsék el ők, hogy a pénzeket hogyan akarják felhasználni. Tehát még egy laufot is adtak a következő kormánynak, hogy tessék, nem fogjuk előre elkölteni az összes pénzt, csináljátok belátásotok szerint.

- Így van, ez a döntés született meg, és ebből indulhatott el gyakorlatilag maga a Széchenyi-terv. Igazából az a helyzet alakult ki, hogy 2013-ig az összes keretet le kellene kötni, le kellene szerződni. Én nemrég azt mondtam, biztos vagyok benne, hogy egy olyan nyolc-kilencszáz milliárd forintot már elbuktunk ebből a szempontból.

- Tehát azt mondja, hogy már lehetetlen lesz lekötni?

- Igen, hiszen tulajdonképpen a kifizetés sebessége havonta a felét nem éri el annak – ha a hátralevő hónapok számával számolunk –, hogy ki lehessen fizetni. Tehát egy igen jelentős összeg elveszítése előtt áll Magyarország. Ez még fokozódik azzal, hogy van még egy szabály a 2013. év végi szabályon túl, hogy van évente egy minimum, amit ki kell fizetni. Ezzel ösztönzi az unió azt, hogy előre is, ne pedig csak a ciklus végére hagyja meg a kifizetéseket egy ország. Van egy éves minimum is, amit ki kell fizetni, és például a Környezet és Energia Operatív Programban már ez évben beáll a veszteség, pénzvesztés előtt állunk, és ahogy számoljuk, még van további olyan operatív program, ahol már 2012-ben várható ez a veszteség, nem is várunk ezzel 13-ig.

- Mi ennek az oka? Mi történt? Tehetetlenek, dilettánsok voltak, vagy úgy gondolták, hogy úgy átalakítjuk ezt az egész programot, hogy senki se ismer rá, viszont jól fogunk járni vele? De mégsem tudták megcsinálni.

- Két vagy három dolog talán, ami történt. Az egyik, hogy egy politikai felülvizsgálat zajlott tízegynéhány hónapon keresztül a bent lévő pályázatokból, hogy mi az, amit ki lehet dobni, hogy több legyen az a pénz, amiről maguk tudnak rendelkezni.

- Ne oda jusson, ahova azt szánták.

- Így van, ahogy az eredetileg el volt tervezve. Lelkük rajta, ebben valamennyit nyertek. Az igazi baj az, hogy ezzel a tízegynéhány hónappal jelentős ütemvesztés történt. A vállalkozásoknál, az embereknél csökkent a hit abban, hogy valaha itt pénzhez lehet jutni, és így a 2011-ben meghirdetett Széchenyi-terv jelentős csúszásba került. E mellé azért tegyük hozzá objektív módon azt is, hogy maguk a vállalkozások is nehéz helyzetbe kerültek a válság nyomán, mert az önrész biztosítása a bankoknál, mondjuk úgy, elnehezült, mert nem tudnak hozzájutni a hitelhez, amivel el tudták volna indítani ezeket a pályázatokat.

- Magyarán a bankok tönkretétele ezt is sújtotta, mert azok, akik uniós támogatást akartak volna igénybe venni a bankoktól, nem jutottak pénzhez, nem tudták az önrészüket megteremteni, vagyis ha a bankokat letámadta a kormány, akkor közvetve ez még az uniós támogatások igénybevételét is nehezítette.

- Igen, elveszítettük azt a képességünket a vállalkozások és önkormányzatok szintjén, hogy ők a maguk önjáró módján juthassanak hozzá a fejlesztésekhez és vihessék azokat végre. Ehelyett most ki vannak szolgáltatva, ha valaki majd megengedi, akkor nyerhetnek csak pályázatot és esetleg még hitelt is hozzá.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >