Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. augusztus 7.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. augusztus 09. csütörtök, 03:23
- Megbeszéljük
A szélsőjobboldali demonstráció után
Toldi Tamás, Devecser polgármestere
Bolgár György: - Milyen a hangulat most Devecserben? Azok után, hogy két nappal ezelőtt volt ez a jogos magyar önvédelemért elnevezésű, meglehetősen szélsőséges és cigányellenesnek is nevezhető megmozdulás. Milyen a hangulat, ki mit gondol, ki hogy jár az utcán, csinálnak-e valamit?
Toldi Tamás: - Hát nehéz ugye egyértelműen véleményt mondani, hogy ki mit gondol a dologról. Ami biztos az, hogy feszültebb a hangulat. Ettől tartottunk végül is, és ezért nem támogattuk mi ezt a megoldást. Hát ez igazából semmi, hogy induljunk harcra valakik ellen, hát ugye ez…
– Ez a feszültség miben mérhető le? Miben érhető tetten? Látható, hogy az utcán az emberek igyekeznek minél gyorsabban bemenni a házukba vagy nem néznek egymásra vagy nem beszélgetnek, vagy mi történt?
– Ennyire azért nem érzékelhető. Hát igazából a kisebbség van nagyon felzaklatva, akik ellen ez a felvonulás irányult.
– Hány roma él körülbelül Devecseren?
– Ezt nem lehet megmondani pontosan. Én azt gondolom, hogy az ötezer lakosnak olyan harminc százalék körül lehet az arány.
– És milyen például az ő életük? Milyen életkörülmények között vannak, mennyien dolgoznak közülük? Vannak erre ha nem is pontos adataik, de becsléseik?
– Igen. Ami alapvetően fontos, hogy teljesen más itt a probléma, illetve más az ő életük, mint a romáknak az ország más részein.
– Mint Borsodban vagy Szabolcsban ugye?
– Így van. Itt autóval jár azért a többség, lomiznak, tehát ezt a használtcikk-kereskedést folytatják, Ausztriából, Németországból hoznak be használt holmikat, és itt egy kis piacot csinálnak a városon kívüli területen, egy volt laktanyában folyik ez a kereskedés, és legalább valamilyen szinten azért ők is biztos hozzájárulnak a közös költségekhez, tehát félig-meddig legálisnak mondható. Ők alkalmaznak saját maguk közül olyanokat, akik nem képesek vállalkozásra, tehát viszonylag egy nagyobb közösség ebből a tevékenységből úgy, ahogy meg tud élni. De harcok vannak természetesen, külföldi országok most már egyre inkább rájönnek arra, hogy ez nyersanyag, tehát nekünk is egyre több alkalommal kell vitázni, illetve érvényesíteni a romák érdekeiket. Mert ha ez nem menne, akkor baj lenne.
– Milyen fajta harc vagy konfliktus ez?
– Leginkább az, amit mondtam, tehát az, hogy nem szeretik most már, ha behoznak nyersanyagokat.
– Szóval egyre nehezebbé válik ez a fajta munka vagy kereskedés, mert nem jutnak hozzá ezekhez az árucikkekhez.
– Nehezebben megy, így van. Több a zaklatás most már emiatt.
– Tehát nehezebbé válik az ő megélhetésük is. De azért azt mondja, hogy mégis többnyire ezzel ők el vannak foglalva, és valami keresetük, bevételük, jövedelmük is származik ebből.
– Igen, és amikor Magyarországon is a lakosság jó része nagyon nagy szegénységben él, ők valóban egyszerűbb és olcsóbb terméket árusítanak, árulnak.
– Akkor ha a romák helyzete Devecseren messze nem olyan rossz, mint mondjuk az ország északi, észak-keleti részén, akkor milyen típusú feszültségek, konfliktusok, összezördülések, incidensek voltak mondjuk a településen, ami miatt ez a hétvégi demonstráció is lezajlott?
– Hát most ami ezt kiváltotta, az egy verekedés volt egy magyar család és a közelben élő roma család vagy családok között. Ez tettlegességig fajult. Néhány nappal azt megelőzően voltak szóváltások, ebből alakult ez a dolog ki.
– És hány ember vett részt ebben a szóváltásban, verekedésben?
– Hát a család négytagú volt, meg egy segítség volt, amennyire én tudom, illetve a romák közül többen voltak, aztán perceken belül még többen lettek. Tizenhét embert vitt el a rendőrség, és ezek ellen az emberek ellen indult eljárás garázdaság címszóval.
– Vagyis a rendőrség nem nézte ezt tétlenül, hanem közbelépett, és ezek szerint el is indította az igazságszolgáltatás menetét?
– Így van, azonnal ott voltak, talán ennek köszönhető, hogy nem lett komolyabb komolyabb sérülés, illetve probléma.
– Mennyire gyakori ez Devecseren? Volt már ehhez hasonló vagy esetleg cigány családok közti összezördülés? Esetleg magyar családok közti hasonló verekedések? Van ennek bármiféle előzménye, vagy ez egy kivételes dolog volt?
– Nem. Abszolút nem volt ilyen jellegű dolog korábban. Olyasmi volt, évekkel ezelőtt, vagy időnként van, hogy valakit bántalmaznak, esetleg brutálisan is, de az egy-két ember között zajlott, ilyen még nem volt.
– Miért tudtak odavinni több száz embert, egyes tudósítások szerint akár ezret is egy ilyenfajta demonstrációra? Annyira megromlott emiatta közhangulat Devecseren vagy éppen a településen kívülről jöttek össze sokan, egészen más indíttatásból?
– Nem, hát Devecserben azért a roma közösség és a magyar közösség egymás mellett él, vannak konfliktusok természetesen, de egyértelműen ki kell jelenteni, hogy abszolút nem lehet egy kalap alá venni az egész roma közösséget. Tehát nagyon komoly létszámban vannak, akik beilleszkedni igyekeznek vagy tudnak. Sőt, a régi devecseriek, tehát maga a város is nagyon sok mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ténylegesen sikeres legyen.
– Fizikailag mennyire van élesen elválasztva mondjuk a romák által lakott terület a magyarokétól? Szóval a romák csak együtt laknak vagy köztük itt-ott vannak olyanok is, akik egészen más részein a városnak?
– Nem. Volt korábban egy cigány telepünk, egy roma telepünk nekünk, a város szélén, de a katasztrófa kapcsán ezt lebontottuk. És előtte is volt már nagyon sok roma család, akik a város különböző pontjain éltek magyar családok mellett. Most viszont nagyon sokan kaptak lehetőséget, anyagi segítséget ahhoz, hogy az ő kis egyszerű házuk helyett tudjanak venni valahol a városban vagy bárhol arrébb egy házat. Így most aztán azt lehet mondani, hogy teljes egészében egymás mellett élnek a romák és a magyarok.
– Tehát vegyes gyakorlatilag a város. Nincsenek elkülönülve a romák és a nem romák egymástól. Ami tulajdonképpen jó. Nem lehet azt mondani erre, hogy ez jó? Mert a konfliktus tulajdonképpen kevésbé van kódolva akkor a különböző lakók között nem?
– Van előnye, hátránya természetesen, azt gondolom, hosszútávon mindenképpen ez a megoldás. Az viszont el kell ismerni, és azt gondolom, ez nem új dolog, hogy néhány családdal vannak gondok, a viselkedésüket nem igazából lehet tolerálni.
– Tehát még ha nem bűnözés is, amit csinálnak, vagy nem minősíthető bűncselekménynek, akkor is a viselkedésük sérti az ottani normákat. Vagy az általános emberi normákat? Körülbelül erre gondol?
– Igen, ez jellegzetes. Nem bűnözésről van szó, itt egy-két lopás van, mint általában máshol is, de nem ez a jellemző. Inkább ez, amit Ön is mondott, tehát az, hogy egy nyugdíjas házaspár, ha odahaza él, és dolgozó családok mennek haza este, akkor a hangoskodás miatt vagy más egyéb utcai vagy bolti kisebb atrocitás miatt…
– Ilyenkor például a polgármester vagy a rendőrség, vagy bárki tud valamit tenni? Figyelmeztetik őket egyszer, kétszer, háromszor, vagy valamilyen büntetés lehet mondjuk rendzavarás vagy hangoskodás miatt? Mi az eljárás?
– Igen, próbáltunk. Tehát amikor van valamilyen rendezvény náluk, és nagy hangerővel szól a zene, természetesen az a mi kérésünk a lakossághoz, hogy azonnal jelentsék be a rendőrségen, megvan a telefonszáma a rendőrségnek, kimennek, de itt ez nem mindig volt sikeres. Azt gondoljuk most mi is, hogy erre a problémára kicsit komolyabban kell majd odafigyelni. Erre is meg hát néhány másra is.
– Visszatérve erre a tegnapelőtti demonstrációra, ahol nemcsak egy jobbikos képviselő, hanem például szélsőséges szervezetek vezetői, a betyársereg vezetője például tulajdonképpen nagyon uszító hangú beszédeket mondtak: ez milyen nyomot hagyott a városban? Esetleg sokan úgy gondolták, hogy na végre valaki meg meri mondani ezeknek a cigányoknak, vagy akár a magyarok körében is az vélemény ha egyáltalán ez leszűrhető negyvennyolc órával később, hogy na azért ez túlzás, hát a helyzet nem ennyire rossz. És a cigányok között milyen lett ennek a visszhangja?
– Tehát ahogy Ön is mondja, én azt gondolom eddigi észrevételek tapasztalások alapján, hogy mindegyik variáció előfordul. Tehát van, aki azt mondja, hogy igen, ez kellett, érezzék azt is, hogy velük szemben állunk. A másik azt mondja, hogy abszolút nincs erre szükség, elvoltunk eddig egymás mellett, ez csak feszültséget keltett, csak rosszabb lett ehhez a mostani állapothoz képest. Tehát nagyon sok vélemény van. Az idő fogja megmondani, hogy valójában ennek milyen hatása lesz majd.
– Önnek azért polgármesterként egy fokkal vagy több fokkal nagyobb a felelőssége is meg nyilván a gondja is mindezzel, mert a demonstráció résztvevői elmennek, Ön viszont ott marad, és felelős azért, hogy mi történik a városban. Ön szerint mi a módja a helybeli konfliktusok lehető legbékésebb megoldására?
– Én azt gondolom és azt mondtam az első perctől fogva, hogy nem ez a megoldás, tehát itt a megoldást hosszú távon gondolkodva kell megtalálni. Mi ezért csinálunk kötelező délutáni iskolai foglalkozást gyerekeknek, ami azt jelenti, hogy a mélyszegénységből jövő fiatal anyuka a gyerekével bejöhet délelőtt, és ott foglalkozásokon vesz részt szabadon, a gyerekkel játszhatnak stb. Ezért próbálunk most a kistérségen belül egy olyan szakiskolát csinálni, amely ezeknek a gyerekeknek, fiataloknak fog majd segítséget adni ahhoz, hogy szakmát tudjanak tanulni, mert egyelőre most az volt, hogy elmennek egy másik városba, és tapasztalatok szerint fél év után visszajönnek, és folytatják a lomizást. Tehát a szakma abszolút nem volt fontos számukra, márpedig ha nincsen a romák között piacképes szaktudás, akkor ezt kell megérteni mindenkinek. Mi azt mondjuk, ez az irány. Amellett természetesen, hogy a jelenlegi konfliktusokat kezelni kell mindenképpen, nekünk a rendőrséggel hatékonyabbak kell fellépni, és azt mindenkinek meg kell értenie, hogy ne egy masírozó sereg próbáljon rendet csinálni Devecserben, hanem itt helyben, közösen összefogva az emberekkel, és csak azokkal a családokkal szemben, amelyek ezt csinálni fogják később is.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
