Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. február 12.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Hát államtitkár úr, a jelölt jelöltségéből azóta valóban jelöltség lett.
Katona Tamás: - Így van, igen.
- Akkor most elsősorban az a kérdésem – de lesz másodsorban is kérdésem, mert a gazdaságot azért nem hagyhatom szó nélkül, ha egy pénzügyi államtitkárral beszélek –, hogy mégis milyen programmal indul neki ennek a választásnak. Ráadásul ez a terep az Ön számra is új. Ön eddig gazdasági szakemberként működött közre több kormányban és több állami hivatalban is, de a politizálásban, pláne választási kampányban nem vett részt. Szóval, hogy fog neki?
- Hát a kampányban persze részt vettem, de úgy mondanám, hogy szakpolitikus vagyok. Bár azért szeretnék emlékeztetni arra, hogy mi volt fölírva Clintonnál a falra, ugye, hogy a gazdaság… nem folytatom, mert ez nem szalonképes…
- Azért folytatható, ez még szalonképes, te bolond, valahogy így folytatódott…
- Ma már minden szalonképes amúgy, ebben Önnek igaza van.
- Nem, sajnos nem, én azt mondanám, meg kell húzni a határt, de a bolond az még elmegy.
- Az elmegy, jó. A lényeg az, hogy a gazdaság nagyon fontos, pláne most a válság körülményei között. Természetesen az országgyűlési választás során az emberek a saját közérzetüket vizsgálják, illetve azt nézik meg, hogy milyen programot kínálnak az egyes pártok. Ezen belül a gazdaságnak is fontos szerepe van, meg más kérdéseknek is természetesen, ez utóbbit valóban tanulnom kell, habár hozzáteszem, hogy statisztikusi tevékenységem során igyekeztem és mai is igyekszem a társadalom általános kérdéseit is figyelemmel kísérni. Persze más, tudom, egy kutatónak a nézőpontja és más a politikusoké.
- Van valami speciális, amit Ön a reménybeli választóinak tud kínálni, vagy nekik szán, ami különbözik attól, amit egy országos gazdasági szakpolitikus szokott mondani?
- Úgy gondolom, hogy igen, két dolog is. Az egyik, hogy mindig speciálisan kell foglalkozni egy adott közösség igényeivel. Itt például, a XII. kerületben viszonylag sok a nyugdíjas, vagy például sok kutató van, tehát magasabb a diplomások aránya, mint az országos átlag, sőt magasabb, mint a fővárosi átlag. Egészen más a lakásállomány összetétele, tehát sok a nagy értékű ingatlan, de nagyon sok az egyébként egészen más típusú ingatlan is. Tehát a saját körzetnek az összes igényét...
- De mondjuk itt van az ingatlanadó ötlete. Nem biztos, hogy ez nagy szimpátiát váltana ki, hiszen ez az a kerület, ahol valószínűleg az országos átlagnál jóval nagyobb arányban volnának mondjuk 30 millió forint érték fölött lévő ingatlanok.
- De van a kerületben ingatlanadó. Úgy hívják, hogy kommunális adó, nem is kicsi. Csak ennek az a sajátossága, hogy nemcsak 30 millió fölötti ingatlanokra kell fizetni. Én azonban legalább ilyen fontosnak tartom például azt is, hogy milyen kilátásai vannak a nyugdíjasoknak. Mert nem mindegy, hogy mit ígérünk a nyugdíjasoknak, azt-e, hogy ők is továbbléphetnek akkor, ha a fejlődés során növekedni fog az életszínvonal, vagy beragadnak egy olyan szintre, amit most például a Fidesz ígér nekik.
- Megpróbálja kiugrasztani a Fidesz-nyulat a bokorból, hogy mi is az igazság? Az amit Orbán Viktor mondott, hogy tulajdonképpen rendben van ez, amit a mostani kormány itt összehozott 30 évre, lehet, hogy nem is kell hozzányúlni, vagy amit Varga Mihály pedzegetett, hogy jó volna megspórolni néhány száz milliárdot a nyugdíjkasszából, és a svéd modell erre tulajdonképpen lehetőséget nyújt.
- A jelek arra utalnak, hogy az az elképzelésük, hogy hozzányúlnak. Két dolgot hadd tegyek hozzá ehhez. Az egyik az, és ez érdekes, hogy nem egységes, amit mondanak, mert eközben a Fidesz kommunikáció másik eleme arról szól, hogy mi tönkretettük a nyugdíjasokat, létminimum alatt élnek, tömegével. Soltész Miklós ezt többször is elmondta, de mások is. Majd azt ígérik, hogy megmarad a nyugdíjak a reálértéke. Ezek szerint változatlan marad a nyugdíjasok létminimum alatti szintje? Itt valami ellentmondás van.
- Legalábbis hármas ellentmondás van, Varga, Soltész, Orbán, mintha nem tudnák, hogy mit mondjanak.
- Igen, de nekem van egy másik aggályom is. Látok egy másik ellentmondást is. Ugye azt mondják, hogy 1 millió munkahelyet kell teremteni 10 év alatt. Nyilván úgy gondolják, hogy 1 millió többletmunkahelyet, mert úgy nagyjából 200 ezer munkahely szűnik meg és jön létre egy évben, tehát nyilván nem erre gondolnak, hanem többletmunkahelyre. Na most figyelembe véve a demográfiai viszonyokat, 1 millió munkahelyre csak akkor lesz szükség, ha itt tényleg 70 éves korig dolgozik mindenki. Úgyhogy itt valami nagyon nem stimmel.
- Na látja, ehhez kell a pénzügyes statisztikus, mert akkor ez valóban egy új szempont.
- Egyszerűen nincs szükség ennyi munkahelyre. Van most 300-400 ezer munkanélküli, ez kétségtelen. Ebből 100 ezernyi a konjunkturális munkanélküliség, és van a strukturális munkanélküliség, mert az alacsonyan képzettek nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Tehát azt nem lehet mondani, hogy 1 millió többletmunkahely kell 10 év alatt, mert közben a demográfiai viszonyok miatt egy korosztály nyugdíjba megy, és nagyjából ezen korosztály létszámának a 2/3-a jelenti az új korosztályt, aki meg belép a munkaerőpiacra.
- Vagyis összességében a munkaképes korú lakosság összlétszáma csökkenni fog.
- Erre utalok, hogy körülbelül 2/3-ára. Tehát mondjuk elmegy egy korosztály 150 ezer fővel nyugdíjba, és amelyik belép helyette, az csak 100 ezer fős. Tehát 50 ezerrel kevesebb. Vagyis 1 millió munkahelyre csak akkor lenne szükség, ha tényleg 70 éves nyugdíjkorhatárban gondolkodnánk.
- Nem árt egy gazdasághoz értő szakpolitikus a választási kampányban. Kíváncsi vagyok, hogyan fogja tudni ezt fölhasználni. De ha megengedi, föltennék azért konkrét napi kérdést is. Itt van az a mai hír, hogy a vártnál kevésbé esett vissza a magyar nemzeti össztermék, az úgynevezett GDP az elmúlt negyedévben, és ez a szakértők szerint azt jelzi, hogy elértük a gödör alját. A hír jó, ugyanakkor volt tegnap egy viszonylag rosszabb hír is: Önök ismerték el, hogy a vártnál kisebbek lesznek idén az adóbevételek, nagyjából 180 milliárddal kevesebbre számítanak, és ez megnehezíti a költségvetési hiánycél megtartását. Hogy lehet az, hogy kevésbé zsugorodik a gazdaság, és Önök mégis jóval kevesebb adóbevételre számítanak.
- Ha szabad pontosítani: azt mondtuk, hogy a gazdaság kevésbé zsugorodik, sőt azt gondolom, hogy ez most már stagnáló gazdaság, tehát az idén nem fog tovább csökkenni.
- Meg meri kockáztatni, hogy talán még 0,3 százalékkal sem, ami a legutóbbi kormánybecslés volt? Lehet, hogy a mostani GDP adat arra utal, hogy ez már 0 körüli állapotban marad? Vagy a 0,3 is 0 körüli állapot?
- Így van, erre gondoltam. Tehát ez a hibahatárokat figyelembe véve azt jelenti, hogy nem fog tovább zsugorodni a gazdaság, a IV. negyedévben már túlvoltunk a mélypontot. A III. negyedév volt a mélypont, a IV. negyedévben már túlvoltunk ezen, és a második félévben már látható lesz a növekedés. Na most, ami nagyon lényeges: azt mondtuk, hogy a prognózist módosítjuk, ami az adóbevételeket illeti. Nem 180, 170 milliárdról van szó, de ebben benne van az is, hogy az ingatlanadóból, tehát abból a bizonyos vagyonadóból az ingatlanrész, miután az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy ezt nem tartja megfelelőnek...
- Az mínusz 50 milliárd.
- Onnan kimaradt 49 milliárd. Ez az egyik dolog, a másik, hogy most már látjuk a tavalyi adóbevételeket, és ennek alapján készítettünk egy új prognózist. De szeretném leszögezni, hogy ez egy, kimondom, pesszimista prognózis, úgy szoktuk mondani szakszóval, hogy abszolút konzervatív prognózis, hogy ennél biztosan több adóbevétel jöjjön be.
- Akkor hogy lehet tartani ezt a 3,8 százalékot? Mit kell tenni ennek érdekében?
- Hát egyrészt vannak olyan bevételek, amelyek most befolytak a költségvetésbe, az 50 milliárddal szemben tudjuk állítani a stabilitási tartalékot, hiszen a költségvetést úgy terveztük, hogy a teljes költségvetésnek a 0,8 százalékát teszik ki a különböző tartalékok. Pont azért, hogy ha bárhol gond van, akkor el lehet venni. Most a vagyonadó kiesése tipikusan ilyen. És egyébként megvizsgáltuk, vannak egyszeri bevételek, ilyenek pl. a magánnyugdíjpénztári átlépésből származók. Itt azért zárójelben, ha szabad még visszautalni az előzőekre: én itt elakadtam. Ön mondta, hogy van előnye annak, ha valaki gazdasági szakember, hát hátránya is van, mert én például nem értettem meg, amikor azt mondták, hogy nem engedik privatizálni a magánnyugdíjpénztárat.
- Én sem értettem.
- Ezt a terminus technikust én így nem tudom összerakni.
- Hiszen, ugye, a magánnyugdíjpénztárról beszélnek.
- Igen, csak ők nem mondták hozzá, hogy magán. De hát mindenki tudja, hogy az a magánnyugdíjpénztár! És ők ezt nem engedik privatizálni. Igen, a becsukott ajtót nem engedik becsukni. És a nyitott ablakot nem szabad kinyitni. Ez kb. ilyen. Na most visszatérve, onnan érkezett tehát egy egyszeri bevétel, azaz összességében is megvizsgáljuk azt, hogy a költségvetési szervek kiadásait hogyan lehet hatékonyabbá tenni, tehát az a prognózis, amit készítettünk, nem érint semmilyen módon a 3,8 százalékos hiánycélt.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
