Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. július 20.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. július 23. hétfő, 04:13
- Megbeszéljük
Gyurcsány ellen az ügyészség bizonyítékok hiányában szüntette meg a nyomozást
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője
Bolgár György: - Megszüntették a nyomozást Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen, a sukorói kaszinóberuházás, illetve telekcsere ügyében. Bizonyíték hiánya volt az indok, holott korábban megalapozott gyanúról beszéltek. Hogy lehet az, hogy a gyanú megalapozott – ahogy Önök korábban többször is elmondták –, aztán egyszerre csak nem lehet bizonyítani?
Fazekas Géza: - A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 tavaszán nem feljelentéssel, hanem a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának eredményeként indított hivatalból eljárást, hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt. Akkor még ismeretlen tettes ellen. Ehhez a feljelentéshez csatlakozott Schiffer András 2009 októberében, aki hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt konkrétan Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt jelentette fel. Ezt az ügyet, amelyben az albertirsai és pilisi ingatlanoknak egyes állami tulajdonú sukorói ingatlanokkal történő 2008-as cseréjéről van szó, egy eljárásban vizsgálta az ügyészség. Emellett volt a 2011-ben év elején tett feljelentés, amely ugyanezt a kérdéskört a koncepció irányából kérte vizsgálni. Ezek voltak tehát a feljelentések, és ez volt az eljárás alapja. Ellentétben azzal, ami egyes sajtóhírekben, illetőleg egyes politikusok szájából elhangzott. Tudom, hogy például Budai Gyula neve is felmerült mint feljelentő, de ez tényszerűen nem igaz. A nyomozás során összesen kilenc személyt hallgattunk ki gyanúsítottként. Ezen kilenc személy között van a volt miniszterelnök is, akit a tavaly októberben közölt megalapozott gyanú szerint egyrendbeli hivatali visszaélés bűntette miatt vontunk eljárás alá, miután az országgyűlés a mentelmi jogának a felfüggesztéséről döntött. Azt is fontos elmondani, hogy a büntetőeljárás különböző, jól elhatárolható szakaszokat különböztet meg egy eljárás során. Ezekhez különböző szintű bizonyítottságot rendelnek. Emelkedő sorrendben felsorolom őket. A nyomozás megindulásához az egyszerű gyanú is elegendő, amely akár egy adaton vagy egy bejelentésen is alapulhat, bárkivel szemben. Hiszen a törvény előtti egyenlőség alapján a bárki alatt országgyűlési képviselőt, bírót, ügyészt is értünk. A mentelmi jog felfüggesztését követően ugyanis ugyanolyan eljárási metodika érvényesül, mint bárkivel szemben. Ahhoz, hogy megalapozott gyanút lehessen közölni valakivel, már nem egy, hanem több bizonyíték szükséges, bizonyítékok láncolata. A vádemelés kérdését vizsgálta a vádelőkészítés szakaszában az ügyészség, mint minden esetben. A vádemelés már a bizonyítékoknak egy olyan zárt láncolatát feltételezi, amely megint egy magasabb szintje a megalapozott gyanúközlésnek. Végül, mindezek csúcsán a bíróság által szabott ítélet áll, amely az ítéleti bizonyosságot jelzi. Szükséges ezeket a lépcsőket jól látni, hogy érthetővé váljon az megfogalmazás. Ebben az esetben a bizonyítékok vádelőkészítő szakaszban történő mérlegelése nyomán jutott arra a következtetésre az ügyészség, hogy az adatok alapján ez a bizonyos megalapozott gyanú fennáll. Ez mindvégig fennállt, és jelen pillanatban is fennáll. Ugyanakkor később egymásnak ellentmondó bizonyítékok is felmerültek, ezért a bizonyítékok nem alkotnak olyan zárt láncolatot, amely alapján okkal merülhet fel a vádemelés. Úgy ítélte meg az ügyészség, hogy minden lehetséges és létező bizonyítási eszközt igénybe vett, hogy feltárja és felderítse a tényállást. Nem merült föl további olyan lehetséges bizonyítási eszköz, amely eldönthetné a kérdést. Nincs hova továbbmenni az eljárással, mert ezekből a tényekből nem lehet egyértelmű következtetést levonni, a vádemelésről sem. Az eljárásjog szerint ilyen esetben a nyomozás bizonyítékok hiányában történő megszüntetése történik.
- Tehát ha jól értem, akkor a megalapozott gyanújuk továbbra is fennáll. Bizonyítékaik is vannak, csak úgy ítélik meg, hogy ezek a bizonyítékok, a tények és a megalapozott gyanújuk, nem elegendőek ahhoz összességében, hogy Gyurcsány Ferenc ellen vádat emeljenek?
- Nemcsak Gyurcsány Ferencről van itt szó egyébként. Nyilván ő van a figyelem középpontjában mint volt miniszterelnök és mint országgyűlési képviselő. Azonban szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy kilenc gyanúsított van. A kilenc esetből négynél történt különböző okból megszüntetés. Két személy esetében – az egyik nyilván Gyurcsány Ferenc – bizonyítottság hiányában szüntette meg az ügyészség a nyomozást. Tehát egy másik személy esetében is úgy ítéltük meg, hogy a beszerzett bizonyítékok nem elégségesek a vádemeléshez. További két személy esetében – akiknek kisebb súlyú cselekményük volt –, pedig a megszüntetés mellett megrovást alkalmazott az ügyészség. Tehát ez nemcsak általában nem példanélküli eset, hanem ebben a konkrét ügyben is született ugyanilyen eredmény. Azonban öt személlyel szemben a mai napon a Fővárosi Törvényszék előtt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletének bűntette és más cselekmények miatt történt vádemelés. Tehát ilyen is volt, de megszüntető határozatok is születtek. Akkor válik valaki egy büntetőeljárás alanyává, ha vele szemben megalapozott gyanút közöl a hatóság. Ekkor nyílik meg a lehetősége arra, hogy érdemben védekezzen, előterjessze a rendelkezésére álló bizonyítékokat, saját érveit, bizonyítást találjon a maga oldalán. Így természetes előfordul az is, hogy nem a megalapozott gyanú közlésével ér véget egy nyomozás. A nyomozás részben a gyanúsított védekezésének ellenőrzésére, részben a még szükséges adatok beszerzésére tovább folyik. A konkrét személyre visszatérve, a hivatali visszaélés megalapozott gyanújának további vizsgálata során is szerzett még olyan tanúkihallgatásokat és okirati bizonyítékokat az ügyészség, amelyek alapján nem emelhettek vádat. Hiszen azon tényállási elemek egy része, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megállapítható legyen a hivatali visszaélés, kétséget kizáró módon nem vált bizonyítottá, ezért nem jöhetett szóba a vádemelés. Megemlíteném egyébként az Oszkó Péter volt pénzügyminiszter által kezdeményezett polgári pert, amely ugyancsak ezzel az ingatlancserével áll összefüggésben. A per a szerződés semmisségének a kimondása érdekében zajlott. Időközben jogerős polgári bírói döntés ki is mondta a szerződés érvénytelenségét. Ez a polgári bírósági eljárás és ítélet is befolyásolta például azt, hogy Gyurcsány Ferenc esetében megszüntető döntés született a mai napon.
- Én azt nem értem még mindig, hogy ha Ön azt mondja, hogy vannak bizonyítékaik és a gyanújuk megalapozott, akkor végül is Önök miért döntöttek úgy, hogy nem lehet a gyanút bizonyítani? Bizonyítottság hiányában szüntették meg a nyomozást. Akkor ezek a bizonyítékok – bármennyire annak látszottak is – nem bizonyítékok, mert nem tudják velük bizonyítani azt, hogy Gyurcsány Ferenc elkövette a hivatali visszaélést.
- Vannak bizonyítékok, de ez azt is jelenti, hogy vannak ezekkel ellentétes adatok is. Ezek a pro és kontra adatok, ha nem is kioltják egymást, de folyamatosan egymásnak feszülnek. Jelenleg, mivel nincs olyan további eljárási lehetőség az ügyészség megítélése szerint, amely el tudná valamilyen irányba ezt a kérdést dönteni, ezért alkalmazzák a büntetőeljárási törvény kifejezetten a bizonyítottság hiányában való megszüntetésről szóló részét. A bíróság is, számos esetben nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában ment föl adott esetben egy vádlottat. Úgy ítéli meg, hogy hiába szólnak terhelő adatok vele szemben, kétséget kizáróan nem bizonyítható, hogy ő a bűncselekményt elkövette. Hasonló a helyzet a nyomozás megszüntetésénél is, amikor bizonyítottság hiányában szünteti meg a hatóság a büntetőeljárást.
- A volt miniszterelnök azt írja a Facebook-oldalán, hogy őt hamisan gyanúsították meg egy súlyos bűncselekménnyel. Lehet ilyen alapon keresetet indítani az ügyészséggel szemben?
- Ez a kijelentés egy politikai nyilatkozat. Ebben az ügyben, nemcsak az érintett személy részéről, hanem mások részéről is, sokszor indulatoktól sem mentes kijelentések hangzottak el. A megalapozott gyanú közlésekor is tulajdonképpen kevésbé az ügyre reflektált a volt miniszterelnök, hanem inkább egyfajta politikai kijelentéseket tett, majd az ügyészség előtt tartott tüntetésen is hasonlókat. Politikai nyilatkozatokkal kapcsolatban mindig következetes volt az ügyészség álláspontja. Ezekre nem tud, és nem is kíván reflektálni, csak annyit tehet, hogy folyamatosan, rendszeresen és határozottan visszautasítja őket. Egyszerűen nem ugyanabban a dimenzióban mozognak ezek a kijelentések. Én lehet, hogy jogászként néha nehezen érthetően, szürkén próbálom elmondani a dolgokat. Ugyanakkor a politikai élet szereplői, amikor politikai nyilatkozatokat tesznek, azt egy másik dimenzióban teszik. Ez az ügy sokak szempontjából sokféleképpen nyert eddig is értelmezést, és még biztos, hogy nőni fog az értelmezések száma. Lehet, hogy szürke és unalmas az ügyészség ezzel kapcsolatos okfejtése, ugyanakkor ez a jogi meggyőződése a Központi Nyomozó Főügyészségnek a lefolytatott büntetőeljárás alapján. A kinyilatkoztatásokhoz kapcsolódva mondanám el, hogy ma telefonon egy állampolgár indulatosan annyit közölt velem, hogy mennyi a tarifátok senkiháziak, hogy megszüntettétek a Gyurcsányt, szégyelljétek magatokat. Nyilván ez is egy vélemény. Az is egy vélemény, amikor azt mondják, hogy harminc ezüstpénzt kaptunk azért, mert meggyanúsítottuk. Tehát ezekkel a véleményekkel egy jogász nyilván nem tud mit kezdeni. Ezeket bizonyos keretek között kénytelen elviselni, vagy megpróbálhatja elmagyarázni a dolgokat. Azért is álltam az Önök rendelkezésére is, hogy próbáljam azokat a körülményeket és adatokat megvilágítani, amelyek ezzel az üggyel büntetőjogilag függnek össze, és nem a politikai gondolataival kapcsolatosak.
- Ennél a témánál maradva, az e heti HVG-ben nyilatkozik Tátrai Miklós, a nemzeti vagyonkezelő volt vezérigazgatója, aki egyike azoknak, akik ellen vádat emeltek a nap folyamán. Ő azt mondta, hogy még a nyomozás megszüntetését is kilátásba helyezték a Sukoró-ügyben vele szemben, ha megoldja a főügyész úr nagy problémáját. Ez számára minden kétséget kizáróan azt jelentette, hogy Gyurcsányt kellene feladnia. Ha történt egyáltalán ilyen, akkor ez törvényes eljárásnak minősülne?
- Az Ön által említett személy – aki egyébként az elsőrendű vádlottja a mai napon benyújtott vádiratnak –, a nyomozás során is és különböző internetes bejegyzéseiben, nyilatkozataiban is sokféleképpen illette az ügyészséget. Ezek néha személyeskedéstől sem mentes kijelentések voltak. Én szeretnék ragaszkodni a tényekhez. A tény pedig az, hogy az ügyészség vádat emelt öt személlyel szemben, akik között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagja, a volt értékesítési igazgató, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, valamint egy értékbecslő és egy ügyvéd szerepel.
- Tehát az, hogy mi történt a kihallgatásokon, sem megerősítést, sem cáfolatot nem érdemel Ön szerint?
- Azt, hogy mi történt a kihallgatásokon, a kihallgatási jegyzőkönyvek pontosan rögzítik. Ezeket az érintettek kézhez kapták, tanulmányozhatták, amit sokan részletesen és hosszasan meg is tettek. Emellett természetesen megtehették ezzel kapcsolatos nyilatkozataikat is. Ezek minden szereplő rendelkezésére állnak. Minden, ami az eljárás során megtörtént, az szerepel a nyomozati iratokban.
- Még egy dolgot kérdeznék. Van más eljárás folyamatban Gyurcsány Ferenccel szemben? Csak azért kérdezem, mert a mai Magyar Nemzetben olvastam egy nagy cikket a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügyében. Ebben az egyik érintett szintén Tátrai Miklós, de volt az újságban egy üresen hagyott fényképhely. Tehát lehet találgatni, hogy ki lesz a következő, akit esetleg meggyanúsítanak, és esetleg vádat is emelnek ellene. Ezért kérdezem, hogy van más ügy, amelyben Gyurcsány Ferenc érintett?
- A Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyó eljárásokban, Gyurcsány Ferenc ebben az eljárásban volt gyanúsítottja az ügynek, és a mai naptól már nem az, mert megszüntettük vele szemben az eljárást. A moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügye és a Sukoró-ügy között kétségtelenül van személyi átfedés a gyanúsítottak körében. Pontosan két személy érintett mindkettőben, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója, és a volt értékesítési igazgató. Ők a kereskedelmi képviselet jelenleg még nyomozati szakaszban lévő ügyében is gyanúsítottak. Ennyi az összefüggés, meg annyi, hogy a másik eljárás is a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyik. Egyébként a másik üggyel kapcsolatban, annyiról tudok beszámolni jelen pillanatban, hogy tavaly októberben az Oroszországi Föderáció legfőbb ügyészségéhez jogsegélykérelemmel fordult a magyar ügyészség. Erre a jogsegélykérelemre a múlt héten kaptuk meg a választ, vagyis több kötegnyi iratot, amelyet folyamatosan dolgoznak föl a kollégáim. Ezek nyilván a kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatos okiratokat tartalmazzák.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
