Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. július 12.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. július 14. szombat, 04:49; Megbeszéljük

2. oldal / 4

A Fővárosi Ítélőtábla döntéséről és a médiatanács magatartásáról
Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója

Bolgár György: - Minden héten valamilyen bírósági tárgyalás ítélet, mi ez a legutóbbi?

Arató András: - Hát nem tudom, lehet, hogy Matolcsy úgy értette ezt a 2030 boldog évet, hogy akkor lesz majd végleges frekvenciánk.

– Addig pedig majd ideiglenesen csak kihúzzuk valahogy, nem?

– Hát eddig kihúztuk, és úgy gondolom, hogy a mai nap is arról szól, hogy a Klubrádiónak ismét igaza van, csak a Klubrádiónak még mindig nincs végleges frekvenciája. A mai ítéletet – egyrészt jelen voltam, tehát végighallgattam, aztán konzultáltam tanult emberekkel, aztán újra konzultáltam, tehát próbáltam értelmezni, hogy mi történt, és végül is ugyanabba az irányba mutattak a vélemények és az én laikus megközelítésem is ezt támasztja – a 92,9-es frekvencia ügyében érdemben mindenben, hangsúlyozom mindenben a Klubrádiónak adott igazat. Megpróbálom azért elmondani, hogy mik ezek az érdemi tartalmi dolgok.

– A kiindulópont az, hogy a 92,9-est pályázaton nyertük el még 2010-ben, de aztán a médiatanács nem volt hajlandó velünk szerződést aláírni.

– Igen. Tehát ugye 2010 áprilisában kihirdettek minket nyertesnek, utána voltak választások, volt egy viszonylagos zavaros – nem húsz év hanem mondjuk – húsz nap, és aztán valamikor év végén azt mondta a médiatanács, hogy amit mi megnyertünk, az nem volt eredményes pályázat. Nem mennék mindenbe vissza a részletekbe, mert nyilván a hallgatók jó része sok mindent tud, de azért azt el kell ismernem, annyira zavaros ez a história, hogy könnyű belezavarodni. A lényege azért mégiscsak az, hogy van egy rádió több százezer hallgatóval és van egy hatóság, amely minden tevékenységével abban próbál eredményt elérni, hogy ez a több százezer hallgató ne hallgathassa a Klubrádiót.

– És valószínűleg ezek a különböző jogi érvek, érvelések, mahinációk arra szolgálnak, hogy a Klubrádiót és annak műsorát hallgattassák el. Tehát a jogot próbálják meg felhasználni arra, hogy a műsort, a tartalmat próbálják meg eltörölni. Ha nem is a föld színéről, hanem az éterből.

– Hát ugye ráadásul ezt a jogot azért ők alkotják. Tehát tulajdonképpen úgy lennének egyenlő pályák és egyenlő esélyek, hogy ha mi is alkothatnánk jogokat, és akkor azokat a szabályokat kellene alkalmazni.

– Ez nem rossz.

– Szóval. Egyrészt megállapította a másodfokú bíróság, ugye első fokra visszaküldte ezt az ügyet, de egy nagyon szűk körben. Sőt, az indoklásában részletesen elmondta, hogyan ítéli meg az elsőfokú bíróság döntését.

– Annyit mondjuk el, hogy az elsőfokú bíróság ítélete úgy szólt, hogy ő létrehozza a médiahatóság és köztünk azt az úgynevezett műsorszolgáltatási szerződést, amit 2010-ben létre kellett volna hozni, de a médiahatóság ez alól kibújt.

– Így van. Sorban végigment a másodfokú bíróság az egyes elemein az elsőfokú ítéletnek, illetve a per tárgyának. Néhány nagyon-nagyon fontos megállapítást tett, illetve erősített meg. Az egyik nagyon fontos megállapítás, hogy a médiatanácsnak, most nem foglalkoznék a jogelőd nevével, mert ugye az folytonos, tehát a médiatanácsnak szerződéskötési kötelezettsége volt a pályázat nyertesével. Ugye ezt is vitatta a médiatanács, hogy volt-e ilyen kötelezettsége vagy a trónig már nem jut… bocsánat, vigyáznom kell, hogy a talponálló szabályait nehogy felborítsam a stílusommal. Tehát nagyon lényeges, hogy azt mondta ki most már jogerősen a bíróság, hogy a médiatanácsnak kötelessége lett volna szerződést kötni a pályázat nyertesével, a Klubrádióval. Azt is megállapította, hogy a Klubrádió javaslata arra vonatkozóan, hogyan szünteti meg a 95,3-as sugárzást, amennyiben elkezdi a 92,9-en, ez jogszerű javaslat volt. Tehát megállapította, hogy a módszer, amit mi javasoltunk, hogy a váltást hogyan oldjuk meg, ez jogszerű volt.

– Ugye itt annyi magyarázatot engedj meg, hogy a médiahatóságnak az volt a folytonos érve velünk szemben, hogy mi a 95,3-on, a mostanin folyamatosan sugároztunk. Nem lehet egy vételkörzetben egy rádiónak két frekvenciája, miután mi nem hagytuk abba a 95,3-on, ezért nem írhatták velünk alá a 92,9-et. Erre mondta most a jogerős bíróság ítélet, hogy ez nem igaz. Az bőven elég volt, hogy a Klubrádió kinyilvánította írásban a szándékát, hogy amint megvan, hogy a 92,9 sugározhat, akkor abban a pillanatban abbahagyja a 95,3-on.

– Még erősebb megállapítása is volt a bíróságnak ebben a témakörben, tudniillik azt mondta, hogy lehet egy jogi személynek két frekvenciára érvényes szerződése. Tehát ez lehetséges.

– Még ez is lehetséges.

– Még ez is lehetséges. Arra nem tért ki, hogy lehet-e egyidőben sugározni, de ilyen szándék nem is volt, tehát nagyon határozottan kimondta azt, hogy az a mód, amit mi javasoltunk, teljesen elfogadható és jogszerű mód volt, és a médiatanács elmulasztott eleget tenni az együttműködési kötelezettségének. Nem tett érdemi ellenjavaslatot, hogy ő milyen módszerrel szeretné ezt az ellentmondásos állapotot megszüntetni. Ezért ezt is kimondta ma a másodfokú ítéletben a bíróság, hogy kizárólag a médiatanács érdekkörében hiúsult meg a szerződés aláírása az eredményhirdetést követő negyvenöt napon belül. Vagyis a Klubrádió minden vonatkozásban jogszerűen járt el már 2010-ben is. Továbbá megállapította a bíróság azt, hogy 2010 decemberében a médiatanácsnak csak nyilatkozatai hangzottak el ezzel a pályázattal összefüggésben, ezáltal nem minősülnek határozatnak, csak nyilatkozatnak. De tartalmukban viszont jogszabályellenesek, jogellenesek. Ugye ezek a nyilatkozatok arról szóltak, hogy a Klubrádió nem állt rendelkezésre, hogy aláírja a szerződést, meg hogy megszüntesse a másik, a régi frekvencián a sugárzást és ezért eredménytelennek minősítette az eredeti pályázati eredményt. És erre most megállapította a bíróság, hogy ez semmis. Jogellenes és semmis.

– Na ha ennyi mindenben igazunk volt, vagyis a lényegben, akkor miért nem miénk a frekvencia e pillanatban mégsem?

– Hát azt nem mondta a bíróság, hogy nem a miénk. Azt mondta, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalja abban a nagyon szűk körben az ügyet újra, hogy az indoklásában, tehát az ítélet indoklásában nem írta le azt pontosan, miért műsorszolgáltatási polgárjogi szerződést köt vagyis hoz létre a Klubrádió és a médiatanács között. Ezt azzal tudnám a hallgatónak kommentálni, hogy a régi médiatörvény szerint műsorszolgáltatásra vonatkozóan a polgárjogi szabályok szerinti kellett szerződést kötni. Az új médiatörvény szerint viszont –médiaszolgáltatásinak hívják – a szerződés tartalmi jellegét tekintve hatósági szerződés.

– Magyarán egy más jogi típusú szerződést kellene kötni. Ezt miért nem tehette meg most a másodfokú bíróság?

– Azt nem mondta a bíróság, hogy ő ezt megteheti vagy nem teheti meg, de az indoklás szűk mivolta vagy elmaradása miatt ő nem tudja megítélni, hogy helyesen járt-e el az elsőfokú bíróság.

– De még azt sem mondta, hogy nem helyesen.

– Nem, nem, egyáltalán nem mondta. Arra utasította az elsőfokú bíróságot, hogy indokolja meg ezt a modus vivendit. Na most azért ugye egyikünk sem jogász, tehát szabadon beszélünk jogi kérdésekről.

– Így van, abszolút felszabadultan beszélünk erről.

– Így van, de azért ugye a jog arra való, hogy szolgálja az adott területen élő állampolgárok minél jobb életlehetőségeit. Tehát azért az nem valami önmagáért való dolog, legalábbis jogállamban. Diktatúrában hatalmi eszköz.

– Mint ahogy a médiahatóság arra való, hogy minél több és minél változatosabb rádió szóljon Magyarországon.

– Ugye egy tisztességes klubban téged nem hallgatnának meg és még egy talponállóban sem, ha ilyeneket mondasz.

– Az lehet, igen. De majd meglátjuk a közleményekben.

– Na most nem lehet a két frekvencia ügyét nem érinteni egy adáson belül. Sikerül talán elmondanom azt, hogy azt mondta ki a bíróság, hogy nekünk minden érdemi dologban igazunk van, nekünk a jogaink vannak meg elsősorban, és velünk párhuzamosan a hallgatóknak is. A másik ügyben, amire majd lehet, hogy mindjárt visszatérünk, ugye ott is van egy jogerős ítélet, amelyik bemutatja azt, hogy a magyar médiahatóság centrális uralma azt jelenti, hogy a saját jogszabályait felrúgva, nem betartva őket jár el. Hát kérdezem én, hogy nem morális kötelezettsége lenne most ennek a szolgáltatónak – mert ugye a hatóság szolgáltat az állampolgár, az állam javára –, hogy nagyon gyorsan keres valami megoldást, mert most már látszik, hogy itt bukta van két ügyben is. Morális kötelezettségek is vannak, és akkor mégiscsak ez a feladat. Nem játék ez, nem ugyanaz, mint moziba menni. Tehát itt feladatok vannak.

– Ráadásul neki hasznosítania kell az állami vagyont. Mindent meg kell tennie, hogy ezeket a frekvenciákat használják azok, akik erre jogosultak, akik ezt elnyerték, és adott esetben fizessenek is. Az állami vagyonnal minél hatékonyabban kell gazdálkodnia.

– Továbbmegyek, úgy gondolom, hogy az állami vagyonnal egyrészt, másrészt tekintettel kell lenni ebben a médiavilágban működő magánvagyonra is. Vagyis hogy ott sem szabad kárt okoznia, noha ezen már régen túl vagyunk, mert elképesztő károkat okoznak. És ha csak a Klubrádiót tekintjük, noha én nem akarok kijjebb tekinteni, de azért az a játék, amit itt a 95,3 kapcsán most már három frekvenciára vonatkozóan előadnak, az károkat okoz. Hogy az érintettek miért vannak csöndben, ezt nyilván ők tudják. Mert ugye most három budapesti frekvenciapályázat lett utólag.

– Tíz egynéhány pályázóval.

– Igen. Ugyan nem merte kimondani a médiatanács szóvivője, lehet, hogy nem volt ez a szó odaadva, hogy vigye, hogy itt most az az ötlet, hogy egy pályázatnak az üres oldalait is be kellene számozni, és alá kellene írni. És ez károkozó magatartás. Kárt okoz egyébként a nemzeti vagyonnak is, hiszen frekvenciák hasznosítása tovább késik, és kárt okoz azoknak, akik az ügy résztvevői, akik pénzt, energiát fordítottak arra, hogy részt vegyenek egy pályázaton.

– Visszatérve erre a mai bírósági ítéletre. Tehát megy az egész ügy vissza az első fokra, és az első fok azt fogja eldönteni egy következő eljárásban, hogy bár mindenben igazunk van, milyen jogi alapon kellene vagy lehetne szerződést kötnie a hatóságnak velünk vagy hogy a bíróság milyen alapon kötelezhetné vagy hozhatna létre szerződést a két fél között. Nem polgárjogi alapon, hanem esetleg a médiatörvény alapján.

– Meg fogjuk a jogász kollégát újra kérdezni ebben a dologban, de azért ha én ezt jól értelmezem, akkor az elsőfokú bíróságnak nem érdemi döntést kell hoznia, hiszen az összes érdemi döntést helyben hagyták.

– Jogtechnikai döntést kell hoznia.

– Így van. És ne tegyünk kísérletet, hogy ennek a részleteibe most belemenjünk.

– Ma még csak laikus módján próbáljuk ezt jogtechnikainak nevezni, hogy melyik törvény alapján vagy milyen szabályok alapján kellene ezt a bizonyos szerződést létrehozni.

– De azért ha ezt most bizonyosan tudnám, valószínűleg pertaktikai okokból azért nem hoznám nyilvánosságra, szemben ugye a pályázatunkkal, ami olvasható továbbra is a honlapunkon, és nem látható a konkurens pályázónak hivatalosan azóta se a pályázata, mint ahogy egyébként nem lehet tudni, hogy mennyire mérsékelték például ezeknek a nagykereskedelmi rádióknak a frekvenciadíját. Egyetlenegy rádiófrekvencia-díj mérséklésének az összege publikus, ez a Klubrádióé, noha nemcsak a miénket mérsékelték. Ahogy ezt a Magyar ügyvéd úr mondta a meztelen oldalak aláírásáról, itt kettő dologra szeretnék rávilágítani, mert ez vágja ki a biztosítékot. Mert ez tényleg abszurd. De azért itt van egy lényegesebb elem. Hogy tudniillik el sem juthatott volna oda a médiatanács, hogy egyáltalán vizsgálja ezt. Az jogellenes volt, mert azon a körön kívül, amire őt a jogerős bírósági ítélet utasította, hogy tudniillik zárja ki az Autórádiót, és ennek megfelelően hirdessen új nyertest, ezenkívül hozzá nem nyúlhatott volna semmihez.

– De hát ebben az ügyben ismét bírósághoz fordulunk nem? A végzéssel szemben.

– Pont ez a másik lényeges, a mi ügyünkön is túlmutató a dolog, hogy tudniillik ugye múlt csütörtökön volt a tárgyalása ennek a 92,9-nek, mi ide visszajöttünk szépen az irodába, és elemeztük, hogy mi történt aznap délelőtt. Majd futár jött és pihegve átadott egy végzést, amit a médiatanács hozott. Ez a végzés a 95,3-as frekvencia ügyében született, amely ügyben 2012. március 14-én jogerős ítéletet hozott a bíróság. Nem térek most vissza erre, hiszen úgyis mindenki tudja, hogy mi ennek a tartalma. Július 5-én, tehát közel három hónappal később jön egy végzés, ez a meztelen oldalas stb., mindegy, de itt nem peres eljárásban lehet a bíróságtól állásfoglalást kérni, amire nyolc nap áll az ügyfél rendelkezésére.

– Azt tudjuk, hogy ez az állásfoglalás mivel jár? Mennyi idő alatt hozzák meg és mire kötelezi a hatóságot?

– Igen, ezt tudjuk. A kézhezvételtől számított 15 napon belül kell, ha jól tudom, olyan 90 százalékosan tudom, a bíróságnak ezt az állásfoglalását kiadnia. De azért nézzük meg, hogy itt semmi nem történt azért, mert egy ítéletet nem hajtottak végre közel három hónapig. Semmilyen jogkövetkezménye nincs a másik félre nézve. Nekünk, a kicsinek, akiknek nincs közpénzen működtetett hatalmas jogi apparátusunk, nekünk 8 nap áll rendelkezésre. Elkészült az anyag, ez tizenhárom sűrű oldal, tehát olyan oldal, amibe az üreseket nem számoljuk bele. Hatvan oldal nagyságrendű a melléklete. Tehát ezt egy kisvállalkozásnak 8 nap alatt kell megcsinálnia, különben elveszti minden jogát. Hát az, ami itt zajlik, játék. Ugye amikor a KET-et, a közigazgatási eljárásokról szóló törvény megalkották, azt még a demokráciában alkották meg, mert nem feltételezték, hogy van olyan hatóság, amelyiknek az a küldetése, hogy packázzon a gazdasággal, a közélet más szereplőivel, vagyis fellibbent a dolog. Semmilyen jogkövetkezménye nincs a hatóság számára. Ráadásul a KET-től eltérő külön szabályozásokat is beépítettek a médiatörvénybe. Tehát aki itt azt mondja, hogy ez még része a szólásszabadságnak és a demokráciának, hát az vagy elkötelezett valami mellett, vagy nem látja azt a világot amiben élünk.

– És közben még műsort is kell csinálnunk, be kell számolni nemcsak magunkról, hanem az ország és a világ eseményeiről. Úgy kell tennünk, mintha minden normális volna, mi a munkánkat minden zavaró körülménytől mentesen tudnánk végezni. Mintha nem tenné tönkre a mindennapi létünket is az, hogy egy ilyen hosszú és sok szempontból abszurdnak nevezhető jogi procedúra kellős közepében vagyunk.

– A legviccesebb állapot az lenne, ha a Szerencsejáték Rt. amellyel éveken keresztül normális piaci arányainkat követő szerződésünk volt, és ez megszűnt 2010 végén – azt mondták, hogy ne is mutassuk be a prezentációnkat, mert őket az nem érdekli –, tehát ha mondjuk most nyilatkozna a Szerencsejáték Rt., hogy ő bizony hirdetne a Klubrádió több százezer hallgatójánál, csak azért nem hirdet, mert nincs állandó frekvenciánk. Ez úgy gondolom, tényleg a tündérmese boszorkányoldalát mutatná be pontosan.

– 2030-ban talán hirdetni fog, ahogy itt jeleztük a beszélgetés elején, mert addigra boldog és megelégedett ország leszünk.

– Én azt gondolom, hogy előbb is sor fog erre kerülni, bár nem szeretnék politikai analízisbe fogni. Szerintem a mi hallgatóink talán az eddigieknél is jobban felismerik, hogy az ő anyagi támogatásuk ezekben a vérzivataros időszakokban meghatározó, alapvető jelentőségű.

– Akkor a végén összefoglalva a dolgot. Tehát két frekvencia ügyében is a bíróságnál van a labda. Hát nem labda ez, az a hatalmas aktatömeg, amit kénytelenek vagyunk mi is beadni meg át is nézni. A jelenleg használt frekvencia ügyében már a bírósághoz fordultunk a 8 napon belül vagy még nem járt el ez a 8 nap?

– Nem, ez eljárásjogi kérdés, de van ennek is egy sajátos aspektusa. A médiatanácshoz kell benyújtani a keresetet, és őneki kell továbbítani a bírósághoz. Csak emlékeztetnék arra, hogy amikor megtámadtuk az Autórádió nyertességét, akkor ők a 26. napon vagy a 22. napon juttatta csak el a bírósághoz a mi keresetünket. Ezért akkor a bíróság kénytelen volt a jogot átlépve úgy dönteni, mivel előző nap kapta meg a periratot, hogy inkább az ésszerűség mellett és nem a jogszerűség mellett dönt, így akkor két héttel elhalasztotta a pert.

– És most a médiatanács meg is nézheti, hogy mi a mi érvelésünk?

– Persze.

– Előbb nézheti meg, mint a bíróság?

– Előbb nézheti meg mint a bíróság. Ma már ott van egyébként, átvették, és benyújtottuk a keresetet, és mától számított 15 napon belül kell, ha jól tudom a 15 napot, a bíróságnak döntenie ebben a dologban. Azt, hogy a 15 napon belül mikor kapja meg a médiatanácstól, ha mondjuk csak a 14-en, azt ezt jogszabály nem szabályozza. Nincsenek jogkövetkezmények. Hát a demokráciának pont az lenne az egyik lényege, hogy mindenki számára egyforma vagy hasonló jogkövetkezmény van, függetlenül a méretétől, és hogy hatóság-e vagy egy egyszerű homlesz.

– A mai bírósági ítélet ügyében, tehát a 92,9 ügyében pedig egyenlőre nincs teendőnk, mert a másodfokú bíróság visszautalta az elsőfokúhoz, és az majd eldönti, hogy mikor, hogyan, milyen formában foglalkozik vele.

– Annyi teendőnk azért van, hogy tudatosítsuk magunkban, mind a két ügyben igazunk van, tehát a moralitás abszolút a mi oldalunkon van, de e pillanatban az, hogy igaza van valakinek, ez nem feltétlenül jelent jogot. De úgy tűnik, hogy most már, amikor jogot is szolgáltat a bíróság, lásd 95,3 jogerős ítélet, az sem biztos, hogy érvényesíthető. Ezt jó, ha pontosan tudatosítjuk, érzékeljük, hogy milyen világban élünk, milyen tündérmesének vagyunk a résztvevői.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!