Kúria kontra Magyar Parlament
- Részletek
- Napi apró
- 2012. július 13. péntek, 03:28
- Kende Péter dr.
Pikáns volt kedden (2012. július 10-én) a Kúrián meghallgatni Dr. Kónya István tanácsának nyilvános ülését Fratanolo János ügyében.
A bíróság ugyanis – amelynek nincs választása elmozdulhatni a jog világából, s olykor átlépegethetni a politika mezőjére – nem tehetett mást: bűncselekmény hiányában az ellene emelt vád alól fölmentette Fratanolo Jánost.
Aki ugyebár vörös csillagot viselt zakója hajtókáján, s emiatt a magyar bíróság elsőfokon fölmentette, majd másodfokon bűnösnek mondta ki, és elítélte.
Amely másodfokú ítéletről az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban kimondta: hibás, helytelen. S ami miatt Strasbourg a Magyar Államot kártérítés fizetésére kötelezte.
Amely ítéletről – nyolc nappal e kúriai aktus előtt – a magyar parlament ezzel a szöveggel hozott határozatot: „az Országgyűlés… állást foglal amellett, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága által Appl. No. 29459/10. számon meghozott, Magyarországot marasztaló ítéletének végrehajtásával, továbbá a törvény módosításával nem ért egyet”.
Tényleg az elmebaj birodalmába érkeztünk.
Magyarország az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezményt és a hozzá tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet az 1993. évi XXXI. törvénnyel „beemelte” a magyar jogrendbe, vagyis belső joggá tette – egyebek mellett azt is, hogy aláveti magát a strasbourgi bíróság joghatóságának.
Aláírta, magára nézve kötelezőnek ismerte el, hogy amit Strasbourg dönt, az értelemszerűen „fölötte áll” minden magyarországi döntésnek.
Majd most országgyűlési határozatba foglalja, hogy nem ért egyet vele.
Mi az, hogy nem ért egyet? Nem fizeti ki a kártérítést? Dehogynem, mindegy, hogy néhány szélütött politikus mit zagyvál, ki fogják fizetni – kit érdekel a pénz?
Nem hajtja végre? Nem tudja nem végrehajtani. Például, íme, nyolc nappal a határozat megszületése után a Kúria föl is menti a vádlottat.
Mindazonáltal e kúriai aktusnak volt más pikantériája is. Jelesül az elnök személye. Hogy ugyanis az Országgyűlés – jogilag persze nem létező – határozatával szembeni ítéletet éppen Kónya doktor hozta meg.
Az a Kónya doktor – egyfelől –, aki pályázott a Kúria elnökhelyettesi posztjára. És az a Kónya doktor – másfelől –, aki Ságvári-ügyben is, a háborús és népellenes bűnösök sorozatos felmentésének dolgában is leplezetlenné tette ideológiai-politikai érzelmeit.*
(dr. Kende Péter)
* Valaha megjelent írásaimat itt olvashatja erről, akit még érdekel az ilyesmi:
A zsidótörvények ma is hatályosak?
Mit engedhet meg magának a Legfelsőbb Bíróság kollégium-vezetője?
KI MIKOR MOND IGAZAT ÉS MIKOR NEM?
A FŐBÍRÁK GYÁVÁN MEGFUTAMODTAK
A SÁGVÁRI-ÜGYRŐL – IMMÁR AZ ÍTÉLET ALAPJÁN
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
