Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. február 11.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Olvasom a hírekben, hogy ismét elutasította az ügyészség a Gyurcsány Ferenc és Veres János elleni feljelentést közérdekű adatokkal való visszaélés miatt. Ez pontos, hogy közérdekű adatokkal való visszaélés miatt tettek feljelentést?
Fazekas Géza: - A jogszabály szöveg szerint közérdekű adattal visszaélés vétsége miatt történt a feljelentés. És valóban, a Központi Nyomozó Főügyészség a bűncselekményt nem látott megalapozottnak, így a feljelentés elutasításáról határozott.
- Volt valamilyen új elem ebben a mostani feljelentésben? Hiszen tudjuk hogy ilyen feljelentést már évekkel ezelőtt is tettek, és az ügyészség akkor is hasonlóképpen reagált. Tehát a korábbihoz képest felvetődött-e valamilyen új momentum, új hivatkozás?
- Igen. Valóban, 2006. októberében volt egy hasonló tárgyú feljelentés, amelyben hasonló döntés született. Tehát a cselekmény nem bűncselekmény, akkor is erre a következtetésre jutott az ügyészség. A mostani feljelentésnek mindenképpen volt egy olyan új eleme, amely miatt újabb vizsgálatra szorultak az ezzel kapcsolatos adatok és iratok. Nevezetesen, hogy időközben a polgári bíróságon született egy jogerős döntés arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak az Európai Unió tanácsa részére 2006. október elseje előtt megküldött jelentés adatai közérdekűnek minősülnek, és ezeket közzé kell tennie az érintett hatóságnak. Ez volt az a precedens, amelyre a feljelentés hivatkozott, és amely alapján úgy vélte, hogy a konvergenciaprogrammal kapcsolatos munkaanyag, amelynek a nyilvánosságra hozatala volt a kérdés, hasonló adatokat tartalmaz, és ezen munkaanyag sem lett nyilvánosságra hozva. Erre figyelemmel kellene ezt a kérdést újra megvizsgálnia az ügyészségnek.
- És Önök mit tettek ezek után? Megnézték a bírósági ítéletet, megnézték ezeket a bizonyos Eurostatnak vagy Európai Uniónak megküldött adatokat, megnézték az akkori jogszabályokat? Szóval mit mivel hasonlítottak össze és milyen alapon jutottak a mostani következtetésre?
- Azt elöljáróban elmondom, hogy a közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye úgynevezett kerettényállás, amit tartalommal az adatvédelmi törvény tölt ki. Tehát az adatvédelmi törvényből kiindulva vizsgálta ezt a kérdést az ügyészség, és az adatvédelmi törvény valóban meghatározza a közérdekű adatok körét. Például az ország költségvetési helyzetére, a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok jellemzően közérdekű adatnak számítanak. Tesz ugyanakkor az adatvédelmi törvény egy megszorítást ehhez képest, amikor úgy fogalmaz, hogy az ilyen jellegű adatok, tehát az ilyen jellegű döntések, a döntés előkészítése során a döntés megalapozását szolgáló adatok nem automatikusan számítanak közérdekűnek, és ily módon nyilvánosságra hozandónak. Az ilyen úgynevezett munkaanyagok esetében mindig az adott szerv vezetője dönt arról, hogy nyilvánosságra hozza vagy sem. A törvény szerint ugyanakkor, ha ezt valaki vitatja, tehát valaki úgy ítéli meg, hogy szerinte ez mégis közérdekűnek számít, ebben az esetben polgári bírósághoz fordulhat. Mint ahogy a KSH esetében történt is. És a bíróság dönthet abban a kérdésben, hogy az adott adat, vitatott adat közérdekű, vagy sem. Ennek előrebocsátása után tehát azt kellett megvizsgálni, hogy a feljelentésben szereplő munkaanyag hogyan kapcsolódik vagy kapcsolódik-e egyáltalán az említett precedensben szereplő döntéshez. Arra a következtetésre jutott a főügyészség, hogy a feljelentésben szereplő, a feljelentő által megjelölt „Magyarország konvergenciaprogramja 2009” címmel közzétett irat munkaanyagának a kiadása, hiszen ez volt a kifogásolt elem, nem azonos a KSH által az uniónak szolgáltatott adatokkal, tehát nem egy az egyben ugyanarról a munkaanyagról van szó. Ily módon egyéb bűncselekmény elkövetésére utaló adatok hiányában jutott arra a következtetésre a főügyészség, hogy ebben a kérdésben, vagyis hogy ez a bizonyos konvergenciaprogramhoz kapcsolódó munkaanyag közérdekű vagy sem, ebben az ügyben nem fordult senki bírósághoz. Magyarul ennek a munkaanyagnak a kérdésében nem született állásfoglalás arról, hogy - az adatkezelője álláspontjával szemben - ez közérdekű vagy sem. Tehát ebben a kérdésben ilyen bírói döntés nem született. Egyrészt ez volt az a következtetés, amely miatt az ügyészség erre az álláspontra jutott: úgy ítélte meg, hogy az adott feljelentés a bírói precedens ellenére sem bűncselekmény. Másrészt pedig nem voltak további olyan plusz adatok, amelyek bűncselekmény elkövetésére utaltak volna, és amelynek nyomán esetlegesen szükséges lett volna a nyomozás elrendelése.
- Csak hogy pontosan értsem, én is meg a hallgató is, ezek szerint az az anyag, amit a Statisztikai Hivatal Brüsszelbe küldött, és az, amit a két héttel később a menetrend szerint jóváhagytak majd közzétettek, az nem ugyanaz, mint az a bizonyos előkészítő munkaanyag, amit Ön itt említett. És a jogerős bírói ítélet, hogy tudniillik nyilvánosságra kell hozni a Brüsszelbe elküldött, de még Magyarországon közzé nem tett adatokat, nem felel meg ugyanannak a dokumentumnak, amelyik egy előző fázisban munkaanyagként készült.
- Igen, és mivel nem ugyanarról a munkaanyagról beszélünk, az egyenkénti mérlegelést kíván, hogy egy adott munkaanyag közérdekű-e, nyilvánosságra hozandó-e vagy sem. És ebben a kérdésben nem született hasonló bírói döntés.
- Ha mégis az történt volna, hogy az egyik anyag ugyanolyan, mint a másik anyag, tehát ha a kettő ugyanaz lett volna, és a bírói döntés vonatkozna a másodikra is, hogy igen, ez is ugyanolyan közérdekű adat, nyilvánosságra kell hozni, akkor ez visszamenőleg megalapozhatta volna-e azt, hogy Önök elindítsanak egy eljárást a volt miniszterelnök és a volt pénzügyminiszter ellen? Hiszen akkor még nem létezett ilyen bírói döntés. Tehát akár jogszerűen is várhattak két hetet ennek nyilvánosságra hozatalával.
- Természetesen, ha bármely más körülmények lennének, akkor az egyéb körülményeket is vizsgálat tárgyává tette volna az ügyészség, de hát nyilván ez messzire vezet.
- Az én feltételezett kérdésemet nem szeretné megválaszolni ezek szerint?
- Nem akarom megkerülni a kérdés.
- Akkor elvileg válaszoljunk rá.
- Volt egy adott helyzet, volt egy adott feljelentés, amelyhez kapcsolódóan rendelkezésre álltak iratok az ügyészségnek. Ezen konkrét esetben így döntött az ügyészség. Tehát azt tudom mondani általánosságban, hogy ha és amennyiben az adatvédelmi törvény szerint ilyen háttéranyagról, munkaanyagról van szó, akkor az ügyészség egyébként nem jogerős határozata, hiszen a jogorvoslatra nyitva álló határidő még nem telt el és…
- És panasszal lehet élni.
- A hét elején történt a határozat kézbesítése. És a törvény szerint nyolc nap a jogorvoslatra nyitva álló határidő. Ami csak a jövő héten fog eltelni. Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem jogerős döntése a főügyészségnek, ez ellen még van jogorvoslatnak helye. De visszatérve a kérdésére: csak visszautalni tudok az adatvédelmi törvényre. Ha munkaanyagról van szó, akkor az ügyészség értelmezése szerint ezen munkaanyag nem automatikusan közérdekű. Az más kérdés, hogy az adott szervezet dönthet úgy, hogy közzéteszi. Ha nem dönt úgy, és valaki ezt kifogásolja, akkor polgári bírósághoz fordulhat. És ha a polgári bíróság döntését követően tagadja meg valaki a közzétételt, tehát bár kimondja a bíróság, hogy közérdekű, ő mégsem teszi közzé a törvény szerinti határidőn belül, az már egy új helyzet. És az már esetleges vizsgálatát igényli annak, hogy vajon megvalósult-e a közérdekű adattal visszaélés.
- Tehát ha a bíróság mostani jogerős döntése után a KSH megtagadná a közzétételt, akkor el lehetne járni ellene, és akkor az ügyészség is eljárna. Egyetlen dolgot kérdezek még röviden, hogy arra vonatkozóan volt-e a feljelentésben konkrétum, hogy ezen a bíróságnál lezárult eljárásban szereplő anyagon kívül milyen adatot nem hozott nyilvánosságra a korábbi kormány? Volt-e megnevezve konkrétum, hogy kérem szépen, a költségvetési hiány ikszedik hónapjára vagy az előző évre nézve nem voltak nyilvánosságra hozva konkrét adatok? Vagy csak erről a bizonyos bírósági tárgyaláson és ítéletben szereplő KSH-s anyagról volt konkrétan szó a feljelentésben?
- A KSH közzé nem tett adatai precedensként voltak a feljelentésben megjelölve. Tehát mint olyanok, amelyeket szintén nem hoztak nyilvánosságra, és a bíróság megállapította, hogy közzé kell tenni, mert közérdekűek. Erre hivatkozott a feljelentés, hogy akkor az ország költségvetési helyzetére vonatkozó adatokat, egészen pontosan ezen bizonyos konvergenciaprogram munkaanyagát is közzé kellett volna tenni. Tehát egy analógiával, párhuzammal éltek.
Kapcsolódó hírek:
A Fidesz vizsgálja, tehet-e ismét feljelentést az őszödi beszéd ügyében
Fidesz: feljelentés közérdekű adattal való visszaélés miatt
A Fidesz feljelentette Gyurcsány Ferencet és Veres János
