Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. június 28.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. június 30. szombat, 04:45; Megbeszéljük

3. oldal / 4

A magyar parlamenti bizottság kihelyezett ülésének kárai
Bugár Béla, a Szlovákiai Híd-Most Párt elnöke

Bolgár György: - Tegnap a szlovákiai Révkomáromban tartott kihelyezett ülést az országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága. Az összetartozás azonban nem terjedt ki a Híd Pártra, mert Önöket nem hívták meg, csak a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártját. Ez volt az az ok, ami miatt Ön kritizálta ezt az ülést?

Bugár Béla: - Hát kritizálni kétféle okból lehet ezt az ülést. Az egyik az, hogy továbbra folytatják a megosztó politikát. Látni kell, hogy ez a szlovákiai magyaroknak nem jó, akik ötven százalékban többen szavaztak a Hídra, mint az MKP-ra. A másik, amiért kritizálni lehet, hogy megint érzéketlenül olyan módon tartotta itt az ülését Magyarország egyik parlamenti bizottsága, hogy erről nem értesítettek senkit. Hát akkor derült ez ki, amikor a magyar parlament internetes oldalán megjelent az, hogy Révkomáromban lesz a bizottság ülése, és erre a szlovák parlament házelnöke behívatta Magyarország nagykövetét, és számon kérte, hogy hogyhogy erről senki nem tud, senki nem kapott meghívót – legyen az akár a szlovák parlamentnek például az emberjogi bizottsága –, hogy ők hogy látják a helyzetet. Ráadásul ennek a bizottságnak az elnöke a Híd Párt alelnöke, ugye a volt a miniszterelnök-helyettes, és hát valójában ezzel mintha egy ilyen kirekesztő politikát folytatnának, ami nem jó. Nem jó, mert fölösleges feszültséget okoz, és elsősorban a szlovákiai magyaroknak nem jó.

– Érdekes módon az MTI közölt egy összefoglalót a révkomáromi ülés nyomán a cseh és szlovák lapokból, és a szlovákiai visszhang tulajdonképpen kevésbé kritikus, mint az idézett cseh a lapok, és ezek a cseh kommentátorok mintha felfedeznének ebben a mostani ülésben, illetve az Orbán-kormány politikájában valami olyat, ami lehet, persze, hogy a szlovákiaiak számára evidens, a csehek számára kevésbé az, de valószínűleg lényegre törő, hogy ez a kampány, ami folyik itt a szomszédos országokban, nem egyszerű provokáció, hanem nagyon is tudatos és a szomszédos országok magyar kisebbségét Orbán Viktor már a 2014-es választásokra készíti fel. Tehát azért alkalmaz ilyen módszereket, hogy a szenvedélyeket szándékosan szítsa és erősítse. Van ebben valami Ön szerint?

– Én is olvastam ezeket a lapokat. Meg kell mondanom, hogy azért óvatosabb a szlovák napilapoknak a többsége, mert egyszerűen Fico kormánya kijelentette, maga a kormány elnöke is, hogy ők elsősorban megoldásokat keresnek, és a feszültség egyik országnak sem jó.

– Tehát a szlovákiai lapok sem akarnak ártani. Ha a szlovák miniszterelnök úgy gondolja, hogy ő ezt egyelőre viszonylag nagyobb visszautasítás nélkül vagy konfliktus nélkül, vagy visszavágás nélkül rendezni tudja, akkor a média nem fogja ennek útját állni?

– Hát emlékezzünk vissza, amikor ugye a köztársasági elnök úr, Sólyom László ki lett tiltva Szlovákiából, az az első Fico-kormány idejében volt. Igaz, hogy a szlovák nemzeti párt is tagja volt az akkori kormánynak. Tehát biztos, hogy itt van azért valamiféle változás. Viszont a cseh napilapok többsége, amelyek kommentálták ezt az eseményt, rámutattak arra is, hogy ennek lehet üzenete mondjuk Magyarország belpolitikája számára. Látjátok, mi milyen kemények vagyunk, mármint a fideszesek, anélkül, hogy bejelentenénk, idejövünk, tárgyalunk és fütyülünk arra, hogy például mondjuk a szlovák parlament erről mit gondol vagy meg sem hívunk a szlovák parlamentből senkit sem.

– A pozsonyi Új Szó szerint mindenféle zökkenő vagy mindenféle botrány nélkül zajlott le ez a tegnapi ülés, és nem hallott a szlovák újságírók jelenlévő csoportja semmiféle felháborító dolgot a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának tegnapi vitáján. Akkor valóban lehet, hogy nemcsak a botrányos vagy a felháborító hiánya miatt, de lehet, hogy tulajdonképpen más célja nem volt az egésznek, mint hogy ott legyenek?

– Hát nem hiszem, semmi sem történik csak úgy. A másik oldalon éppen azért én is azt mondtam, hogy amennyiben nem készül ott semmi, márpedig mi olyan dolog készülne, maximum összefoglaló vélemények jelenhetnek meg arról, hogyan kellene továbblépniük a szlovákiai magyaroknak, hogy ne fogyjanak ilyen tempóban, tehát ha nem készült semmi komolyabb kijelentés, határozat, bármi, márpedig nem, akkor pont ezért kellett volna meghívni akár mondjuk a szlovák parlament valamelyik bizottságának az elnökét vagy tagjait, hogy ne lehessen azt mondani, hogy itt a hátunk mögött tárgyalnak, többek között a bennünket érintő dolgokról.

– Tehát Ön nemcsak azt kifogásolja, hogy a jelentős részben magyarokat maga mögött tudó és a parlamentben is magyarok által képviselt Híd-Most Pártot nem hívták meg, hanem azt is, hogy a szlovákiai szlovák többség pártjai közül valakit nem hívtak meg oda, mert a nemzeti összetartozást akkor lehetne eredményesen képviselni, ha a szlovák többséget is bevonják ebbe a munkába.

– Ez az egyik dolog, hiszen látni kell, hogy Szlovákiában a szlovák többség meggyőzése nélkül semmit nem tudunk elérni. De azért gondoljunk bele, hogy például ennek a tegnapi bizottsági kiszállásnak lehet egy negatív eredménye. Mi elkezdtünk tárgyalni pont a Selyei János egyetem körül kialakult helyzetről a szlovák kormány tagjaival, annak ellenére, hogy nem vagyunk a kormány tagjai, hogy azért érzéketlen dolog egy fiatal egyetemtől elvenni az egyetemi címet, mert ezt terjeszti be az oktatásügyi miniszter a kormányba. Hanem próbáljunk türelmi időt adni, és a komplex akkreditációs felmérés két év múlva újból megtörténik. Tehát ez alatt az időszak alatt pótolni lehetne hiányosságokat.

– Tehát, hogy ne alkalmazzák a szabályokat betű szerint, hanem adjanak valamilyen kifutási lehetőséget ennek a hátrányos helyzetből indult egyetemnek.

– Igen. Akkor előző nap, tehát még mielőtt kiderült volna, hogy a bizottság itt a szlovák partnerek háta mögött tárgyal, igenis kaptunk egyfajta ígéretet, hogy jó, persze, ez érzéketlen dolog, meg kell vizsgálni. Ma újból beszéltem az oktatási miniszterrel, hát ma már másképp nyilatkozott.

– Ennyire konkrét és azonnali következménye van egy ilyen a szlovákok bevonása nélkül kihelyezett, megrendezett ülésnek?

– Lehet. Lehet egy ilyen következménye is. Tehát ha elvárjuk az egyik féltől azt, hogy elnézést, próbálja behunyni a szemét, és ennyire szigorúan ne alkalmazza például az akkreditációs feltételeket, pont egy új és ráadásul egyetlen kisebbségi egyetem kapcsán, akkor valószínű, hogy a másik oldalról is bizonyos elvárásokat kellene mutatni vagy kapni. És pont ezzel az érzéketlen kiszállással valószínűleg egy kicsit borzolták a szlovák fél, tehát elsősorban a kormányzati tényezőkről beszélek, a szlovák fél idegrendszerét. Tehát ez az, amit nem szabadna csinálni, hiszen a problémáinkat elsősorban itt, Szlovákiában tudjuk megoldani.

– Még egy dolgot kérdezek, ha megengedi, mert tudom, hogy öt órakor sürgős dolga van, tehát előtte még befejezzük. Ha Önt meghívták volna erre a nemzeti összetartozás bizottsági ülésre Révkomáromba, mit mondott volna, mit szorgalmazott volna, mit ajánlott volna, hogy a nemzeti összetartozást is meg a magyar-szlovák viszonyt is erősíteni lehessen?

– Nagyon egyszerű, mi elkezdtünk tíz napja, lassan már két hete lesz, egy tárgyalást, ahol a kerekasztalnál az MKP és a Híd a szakemberei ültek, ahol arról beszéltünk, hogy mi az az alapdokumentum, ezt jelenleg minimumnak próbáljuk hívni, ami szükséges ahhoz, hogy a szlovákiai magyarság ne csak megmaradjon, hanem fejlődhessen is. Tehát ha elkészül egy ilyen dokumentum, és ezt mondtam volna el többek között akár Komáromban, akkor ezt természetesen a szlovák féllel kell megvitatnunk. De ahhoz nekünk kell itt megegyeznünk, és ezzel valójában semmi mást nem teszünk, csak azt, amit a magyar alkotmány kimond. A magyar kormány azt fogja támogatni, ami elsősorban a határon túli magyar szervezetek egyezsége alapján születik, és ami eurokonform. Tehát szerintem nem szabad beavatkozni még olyan szinten sem, hogy meghallgatjuk és elmondjuk mi is a véleményünket, például arról, hogy mondjuk ilyen vagy olyan autonómia az egyedüli megoldási mód. Mert mi úgy gondoljuk, hogy a megoldási mód a régió fejlesztése, a régió erősítése, amellett kultúra, oktatásügy, nyelvhasználat területén természetesen egyfajta önkormányzatiság.

– És a Fico-kormányban lát valamiféle elszántságot vagy szándékot arra, hogy meghallgassa Önöket és komolyan is vegye ellenzékből?

– Hát néhány dolgot mondjuk sikerült azért elérni. Ugye megszüntették ugyan a kormány kisebbségi alelnöki posztját, de sikerült a kompetenciáit, hatásköreit átvinni többek között a kormány úgynevezett kisebbségi megbízottja, az ombudsman irányába, sőt létrehoztak egy kisebbségi biztosi hivatalt. Úgyhogy hosszas tárgyalások eredményeképp legalább ennyit elérhettünk. Tehát mentsük, ami menthető. A másik oldalon én úgy érzem, hogy amennyiben igaz az, hogy Ficóék nem akarnak – ezt maga Fico kormányelnök úr jelezte – semmiféle feszültséget, akkor erre lehet építeni. Kérdés az, hogy milyen mértékű ez az elhatározás többek között a Smerben és a Fico-kormányban.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!