Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. február 10.
- Részletek
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György kérdései a 2010. február 10-ei műsorban
Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy Orbán Viktor még nem tudja, vitatkozzék-e Mesterházy Attilával vagy Bokros Lajossal. Egy tévéinterjúban azt mondta, erről a Fidesz elnöksége dönt majd. Ha csak úgy nem?
Másik témánk, hogy ugyanebben a tévényilatkozatban a Fidesz elnöke megígérte az egészségügyi bérek emelését. Mégpedig olyan mértékben, hogy a fizetések versenyképesek legyenek a külföldi ajánlatokkal. Az hányszoros emelés? Kétszeres? Háromszoros? Tudjuk, miről beszélnek?
Megbeszéljük ezenkívül azt is, hogy a vitatott BKV-megbízások ügyének újabb szálai a Népszabadság szerint egy hirtelen lemondott fideszes képviselőjelölt férjének volt cégéhez is vezetnek. Mi lesz még ebből?
Mit szólnak továbbá ahhoz, hogy legalább tizenkét év börtön kiszabását kérte az ügyész Zuschlag Jánosra. Hetvenmilliós bűnszervezet?
És végül hétszázmillió forintot bukott a magyar állam abban a perben, amelyet még az Orbán-kormány indított a Postabank könyvvizsgálója ellen. Százötven milliárdhoz még ez is?
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
A Magyar Nemzet újabb rémhíréről
Interjú Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel
Bolgár György: - A mai Magyar Nemzet címoldalon, vezető helyen közölte a hírt, hogy ötven mellékvonal leáll, az erről szóló kormányrendeletet a választások másnapján hoznák nyilvánosságra, természetesen politikai okokból. Erről még egy állítólagos dokumentumot is közölnek a lapban. A minisztérium a nap folyamán kiadott egy közleményt, az a címe, hogy a szakminisztérium nem készül újabb forgalomszüneteltetésre. Hát akkor mire készül, vagy mire alapozza a Magyar Nemzet azt, amit írt?
Hónig Péter: - Őszintén szólva nem tudom, mire alapozza, de ennyire szakszerűtlen és szakmaiatlan megnyilatkozás az utóbbi hónapokban nem láttam. Az is meglep, hogy erre még vezető politikusok is reagálnak, és véleményt mondanak. A helyzet a következő. A közúti közlekedés, illetve a helyközi közösségi közlekedés menetrendje 2010 decemberében megjelent, ez éves menetrend, aminek van téli és nyári része, de az már nem változik. Ennél a menetrendnél csökkentettük néhány mellékvonalon a személyszállítást, de továbbiakról nincs szó.
- De meg is kapták a magukét emiatt, hogy tönkreteszik a vasúti közlekedést, de azt mondja a cikk, hogy ezzel be is fejezték áldásos vagy áldatlan ténykedésüket.
- Hát ezen a területen igen, nem akarjuk már tovább csökkenteni. A következő menetrend összeállítása már a következő kormány feladata lesz. Nem hiszem, hogy addig bárki bármit is lépne. Tényleg hülyének néznik az embert, hogy választások előtt néhány héttel ilyen lépést megtenne bármilyen kormány. De egyébként nincs is szükség rá, hiszen az előirányzott megtakarításokat ezen a területen sikerül realizálni.
- Nekem is ez volt az első reakcióm, hogy ennyire, bocsánat, hogy az Ön szavát használom, hülyék nem lehetnek. Hát ha egyszer, mondjuk, a Fidesz nyeri a választásokat, bajlódjon ő a vasútvonalakkal, ha bezár ötvenet, zárja, ha kinyit ötvenet, nyissa. Aztán majd számoljon el a választókkal, hogy mit miért tesz és miből. De mégis mi az, amire a Magyar Nemzet hivatkozik, egy bizonyos státusz riport elnevezésű jelentésre? Ez micsoda, ki csinálja, és mi a tartalma, a lényege?
- Megint keveredés van. A Magyar Nemzet újságírója egy kormányrendeletre alapozva jósolta ennek a vonalbezárásnak a bekövetkezését. Tehát nem talált semmi olyan dokumentumot és nem mutatott be semmi olyasmit, ami egyáltalán utalt volna erre. Ő ezt csak prognosztizálta. De azt sem tudja, hogy miről szól a kormányrendelet. Ugyanis az Magyarországon a vonalak besorolását szabályozza, és semmifajta intézkedést nem ír elő. Már a 2010-es menetrend készítésénél is felosztottuk a vonalakat országos jelentőségű és regionális vonalakra. Az a szakmai meggyőződésünk, hogy a vasúti közlekedés fejlesztés az országos jelentőségű vonalakon várható, a regionális vonalakon ez a közlekedés kisebb mértékű lesz, és az autóbuszos megoldások párhuzamosan meg tudják oldani az utasok igényeit. Ez a rendelet a decemberben elfogadott törvény alapján meghatározza azokat a vonalakat, amelyek országos jelentőségűek, azokat, amelyek regionálisak, és azokat, amelyek egyéb besorolásúak. Ezeknek a kezelését már a decemberi rendelet szabályozza, és a lényege az, hogy a következőkben a döntéshozók kezében egyszerűbb eszközök vannak arra, hogy a forgalomnak megfelelő menetrendet alakíthassanak ki. Tehát szó sincs ebben a rendeletben további szabályozásról, szó sincs arról, amit utána két órakor egy sajtótájékoztatón az ellenzék egyik vezető politikusa mondott, hogy itt a finanszírozás kérdése is felmerül.
- Mert hogy ezt a Magyar Nemzetből vette, hogy bizonyos a regionális besorolású vonalakra majd nem jut központi pénz, intézzék el az önkormányzatok. Ha nekik sem lesz pénzük, akkor bezzeg be fognak csukni.
- Itt nem arról van szó, hogy mire jut pénz és mire nincs pénz. Itt arról van szó, hogy párhuzamosságokat, párhuzamosan fizetett megoldásokat fölösleges fenntartani ott, ahol még ráadásul az utasok száma is rendkívül alacsony. Tehát én azt mondhatom, és a decemberi menetrend változás után biztonsággal kijelenthetem, hogy azok az egyszerűsített megoldások, amelyeket mi a menetrendben bevezettünk, megfelelnek a céloknak, hiszen december óta semmilyen komoly panasz nem érkezett azokról a vonalakról, ahol mi autóbusszal helyettesítjük a vasutat. Tehát szó sincs arról, amik itt elhangzanak, hogy elvágjuk a vidék lakosságát a közösségtől, és kitaszítjuk őket az ország életéből. Hát szó sincs erről, hiszen aki eddig A-ból B-be eljutott, az továbbra is el fog jutni. Lehet, hogy most nem vonattal, hanem autóbusszal. Egyébként az autóbusz sokkal rugalmasabb megoldás, hiszen a vasút csak egy helyen áll meg egy településen, az autóbusz az pedig több helyen is megállhat. Azt mondják, hogy két barackos kosárral nehezebb felszállni az autóbuszra mint a vonatra, hát ezt most még nem tudjuk, majd a befőzési szezonban kiderül.
- Egyébként ha már említette ezt, milyen konkrét jelzések érkeznek, milyen tapasztalataik vannak erről az elmúlt mondjuk másfél hónap alapján? Hogyan váltak be ezek a vonatokat helyettesítő buszjáratok?
- Panasz nem érkezett. Volt egy-két igény arra, hogy esetleg változtassák meg a menetrendstruktúrát vagy sűrítsék az autóbuszokat. A Volán vállalatok erre nagyon rugalmasan reagáltak, és mindenhol teljesítették az igényeket. Én azt mondom, hogy panaszmentesen működik a helyközi utasforgalom.
- Hát pedig ha Magyarországon valami panasz mentesenműködik az óriási siker, hiszen egyrészt szeretünk panaszkodni, másrészt ilyenkor az emberek úgy érzik, hogy a létfeltételeiket valamilyen módon megnehezítik, és azonnal elkezdenek panaszkodni. Ha eddig ez nem történt, akkor azt lehet mondani, hogy alapvetően sikerült…
- Ebben a mai politikai folklórban én is úgy élem meg, hogy ahol nincs panasz, ott már elégedettek lehetünk. Egyébként azt is szeretném hangsúlyozni, hogy azokon a vonalakon, ahol most szüneteltetjük a vasúti közlekedést, ott újra meg lehet üzleti alapon indítani. Ezt egyébként korábban is mondtuk. Tehát ha valaki úgy érzi, hogy a vasúti közlekedésnek mégis létjogosultsága van, ez általában egyébként turisztikailag kiemeltebb pontoknál szokott így lenni, akkor üzleti alapon megcsinálhatja. A pálya használatért fizetnie kell, és aztán a bevételt úgy szedi, ahogy gondolja, és a költséget úgy fedezi, ahogy tudja. Amilyen menetrendet akar csinálni, olyat csinál, tehát ez nem illeszkedik bele az országos menetrendbe, mindenki szabadon dönthet.
- De azért mégiscsak van egy ilyen rendelet, és ugye arról van szó, hogy azt a választások második fordulója után hoznák csak nyilvánosságra. De nem értem, hogy miért is, ha nincs benne semmi olyan, ami bárkit megijeszthetne.
- Nem, itt egy sajnálatos félreértés jelent meg ebben az úgynevezett státuszriportban. Ez a rendelet egy nagyprojektnek csak egy része, hiszen itt egy nagy átalakítási projektről van szó, amely hároméves üzleti terveket tartalmaz. Ennek alapján lettek aláírva közszolgálati szerződések, amelyek még a pénzügyminiszter úr ellenjegyzésére várnak. Soha ilyen korán még nem sikerült közszolgálati szerződést aláírni, tehát ez is egy előrelépés, mert ezzel könnyebben tud a MÁV tervezni…
- Ez a lényeg, hogy mit adnak állami pénzből, hogyan finanszírozzák ezt a közszolgáltatást amit a MÁV végez ugye? Erről szól ez?
- Igen. Na most egy nagy félreértést szeretnék tisztázni. Nem arról van szó, hogy ami regionális vonal, azt regionálisan kell finanszírozni. Tehát a helyközi közösségi közlekedést továbbra is az állam a költségvetésből finanszírozza. Két ágon. Az egyik a társaságok veszteségének a finanszírozása, hiszen az állam megrendel egy bizonyos szolgáltatási mennyiséget, aminek van költsége. És ha a bevételek kisebbek, akkor ezt a differenciát az állam pótolja. A másik az úgynevezett fogyasztói árkiegészítés, ami azért van, mert az állam bizonyos utasoknak, mégpedig elég nagyszámú utasnak kedvezményeket biztosít. És ennek a kedvezménynek a kiegyenlítése is állami feladat, hiszen nem a társaság határozta meg hogy kinek milyen árengedményt ad, hanem ezt rá nézve kötelezően előírták. Ezt a fogyasztói árkiegészítést szintén mi fizetjük. Egyéb finanszírozás nincsen, tehát a regionális vonalaknál nem a pénzügyi kérdések az érdekesek, hanem az, hogy ott a regionális közlekedésszervezési irodák, tanácsok fognak majd dönteni arról, hogy milyen módon oldják meg a szolgáltatási igényeket. Az országos vonalakon pedig a minisztérium fog dönteni. Tehát ez inkább csak egy rugalmasabb megoldásnak a bevezetését teszi lehetővé.
- És ha árpilis végén hozzák nyilvánosságra a rendeletet, ebben mi a pláne? Azt mondja, hogy viszonylag hamar a korábbi évekhez képest. De miért lehetett ezt összekapcsolni akármilyen félreértés révén a választásokkal?
- Semmi jelentősége az időnek nincs. Most ez a szabályalkotási rend folyamatában van, egyeztetni kell tárcákkal és egyéb szervezetekkel, és utána kihozzuk időben. Tehát nincs meghatározva, hogy ez mikor jelenjen meg, és nincs is jelentősége, mert semmilyen módosítást nem kell utána végrehajtani. Aztán június 30-án lehet ezt újra felülvizsgálni, ez már, úgy számolom, az új kormány hatásköre. Ők aztán eldönthetik, hogy mit csinálnak. Tehát attól, hogy a rendelet kijön, semmiféle következménylépést nem kell majd megvalósítania senkinek.
- Tehát akkor április 26-án sem fognak bezárni ötven vasútvonalat, és nem kényszerül arra egy új kormány, hogy június 30-a után ezeket megnyissa.
- Szó sincs róla, senki semmilyen kényszerhelyzetbe nem kerül.
- Egy dolgot mondjon még meg, miniszter úr. A Magyar Nemzet ezt a nagy leleplező cikket, amelyben ezek szerint tulajdonképpen semmi nem áll meg, megkonzultálta a minisztériummal? Tehát ha az ember valamiféle leleplezést akar tenni, valamilyen dokumentumhoz jut, és esetleg rosszul értelmezi, legyünk abszolút jó szándékúak, félreérti, félreértelmezi: megkérdezték Önöket, hogy akkor ezt hogy is kell érteni?
- Tegnap este volt egyeztetés a mi sajtóosztályunk és a Magyar Nemzet között. Én akkor jöttem haza Kairóból, miniszterelnök úrral voltam, tehát nem vettem ebben részt. De azokat az információkat, amiket adtunk, nem veszi figyelembe: bizonyos részeit leközli, tehát ebből a szempontból azt lehet mondani hogy korrekt. De ugyanakkor azért a mondanivalóját nem változtatta meg az újság. Tehát nem győződött meg arról, hogy szakmailag itt az egyik lépésből milyen másik lépés következik. Van aztán egyéb olyan sajtó megnyilvánulás is, ez nem a Magyar Nemzet, ahol az emberről leírnak sok mindent, aztán meg sem kérdezik előzetesen, hogy mi a véleménye. Hát ez ma így működik.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- Előző
- Következő >>