rss      tw      fb
Keres

A "szegények püspökéből" lett paraguayi elnök bukásának háttere

MTI 2012. június 24., vasárnap 13:47

A püspökből lett paraguayi államfő, Fernando Lugo elsősorban hazája szegényeinek a jogaiért akart harcolni. Egy földbirtok megszállásának véres drámája nyomán leváltották tisztségéből, miután belpolitikailag már korábban elszigetelődött.

Lugo elsősorban a kisparasztok és nincstelen zsellérek szavazatainak köszönhetően nyerte meg 2008-ban az elnökválasztást, véget vetve a jobboldali, konzervatív Colorado Párt hat évtizede tartó egyeduralmának. A reverendát levető egykori püspök egy tarka összetételű koalíció élére állt, hogy végre a kisemberek érdekeit juttassa érvényre a dél-amerikai országban. Hivatali idejének lejárta előtt egy évvel azonban a parlament pénteken gyorsított eljárásban alkotmányos vádemelést kezdeményezett ellene, és fölmentette tisztségéből.

Békülékeny és megfontolt stílusával Lugo nem volt képes érvényesíteni elképzeléseit. Nem sokkal azután, hogy beköltözött az asuncióni elnöki palotába, máris összerúgta a patkót alelnökével, Federico Francóval. A politikai centrumhoz tartozó politikus liberális-radikális pártja (PLRA) nagyban hozzájárult Lugo választási győzelméhez, aminek az árát Franco később be akarta hajtani.

A kisparasztokat és földmunkásokat sújtó szegénységet Lugo kormánya képtelen volt orvosolni. Az elnök választási ígérete, miszerint előmozdítja az alkotmányban is rögzített földreform ügyét, nem vált valóra. Egy földbirtok elfoglalása nyomán kirobbant viszály véres kimenetele végül megpecsételte Lugo kormányának a sorsát.

Hat rendőr és legalább tizenegy földmunkás halt meg a fővárostól 200 kilométerre fekvő Curaguatyban kirobbant összecsapásban. Az incidens előzményeként mintegy száz paraszt foglalta el egy egykori Colorado párti szenátor 2000 hektáros földbirtokát. Azt állították, hogy a politikus törvénytelen úton jutott a földterülethez. Az eset jól jellemzi a dél-amerikai agrárország vidéki térségeiben uralkodó helyzetet.

Paraguay lakosságának 42 százaléka falun él, minden második ember a szegénységi szint alatt. Az ország nyugati térségében a megművelhető földek több mint háromnegyede (77%) a lakosság 1 százalékának a kezében van. Alfredo Stroessner tábornok hosszú diktatúrája (1954-89) alatt 11 millió hektár állami földterületet juttattak gyanús módszerekkel magánszemélyeknek, akik egy csapásra nagybirtokosokká váltak. A demokrácia helyreállítása nyomán megkezdődött egy ellenkező irányú folyamat, amelyet azonban a jogfosztott szegények túlságosan lassúnak éreznek. Ezért időről-időre földfoglalási akciókhoz folyamodnak.

Az elnök eltűrte, ha nem egyenesen bátorította a földfoglalásokat, ám a Curaguatyban kirobbant véres összecsapások végzetesnek bizonyultak a számára. A hivatali fölmentési eljárás során a fő vádpont az volt, hogy Lugo politikai felelősséget visel a földfoglalás véres végkifejletéért. A parlament mindkét háza nagy többséggel szavazta meg leváltását.

Az államfő politikai vereségéhez választási megfontolásból indított manőverek is hozzájárultak. A vérengzés után leváltotta a belügyminisztert, s a helyére az ellenzéki Colorado párt egy politikusát nevezte ki. Mind a Colorado, mind a PLRA párt vezetősége úgy értelmezte ezt a húzást, hogy Lugo új szövetséget próbál összekovácsolni a 2013 áprilisában esedékes elnökválasztás előtt.

Az új kormány nincs könnyű helyzetben, Lugo eltávolítása nyomán ugyanis Paraguay egyre inkább elszigetelődik. Nem csak a földrajzilag távol eső, baloldali kormányzatú Venezuela, Ecuador és Nicaragua adta értésére Asunciónnak,hogy nem ismeri el Lugo leváltását. A Paraguay számára létfontosságú kereskedelmi partnerek és szomszédok, Argentína és Brazília hazahívta asuncióni nagykövetét, és további lépéseket helyezett kilátásba. Ezek konkretizálása a dél-amerikai államok szövetségének (UNASUR) szerdára Limába összehívott csúcstalálkozóján várható. Paraguay harmadik szomszédja, Bolívia elnöke, Evo Morales pedig a parlament által végrehajtott államcsínynek minősítette a baloldali államfő elmozdítását.