Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. június 21.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. június 23. szombat, 04:43; Megbeszéljük

3. oldal / 6

Titkos beruházás-e a nemzetvédelmi egyetem?
Fürjes Balázs kormánybiztos

Bolgár György: - Azt olvastam a mai Népszabadság egyik cikkének címében, hogy titokban építenék a közszolgálati egyetemet. Ez mondjuk nem teljesen fedi a valóságot, mert tudunk róla, hogy építik vagy építeni fogják. Ez nem titok. Az sem titok, hogy ez sok pénzbe fog kerülni, harmincmilliárd forintba. De a dolog arra vonatkozik, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítanák ezt a beruházást annyiban, hogy csak különleges cégeket és nem nyílt közbeszerzésben, hanem meghívásos pályázatban választanának ki, hogy ki legyen közülük a beruházó. Így ez nagyjából megfelel a valóságnak?

Fürjes Balázs: – Hát nem. Nem szívesen vitatkozom Önnel.

– Nyugodtan.

– Nem teljesen. Ami a legfontosabb, hogy semmiféle titkosításról az ég egy adta világon nincsen szó. Titkosításra a kormánynak sem lehetősége, sem szándéka nincsen. Ebben a Népszabadság-cikkben, Ön a címet idézte, de azért az is elolvasható, itt van előttem, direkt kinyomtattam, hogy – és akkor idézek a cikkből –, hogy a titkosításra sem lehetőség, sem szándék: „a kormány májusban döntött arról, hogy 2012 és 2015 között, tehát négy év alatt, egyébként egészen pontosan nettó négy év alatt 24 milliárd forintból Józsefvárosban, az Orczy kertben és környezetében és a Ludovika főépületében megvalósul a beruházás. Az első szakaszához szükséges 4,7 milliárd forintot rendelkezésre is bocsátotta a kormány”. Ugye ezt mind a Népszabadság cikkében olvasom.

– Ahol egyébként az is van, ott az utolsó mondatban ráadásul, de valószínűleg rosszul értelmezték az Ön szavait, hogy Fürjes Balázs viszont azt mondta, továbbra sem tettek le arról, hogy a teljes 30 milliárdos beruházást titkosítsák.

– Igen, tehát maradjunk ennél. Ezt a titkosítást ha lehet, akkor tegyük tisztába. Tehát nincs titkosításról szó. Arról van szó, hogy itt fogjuk képezni a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjait, itt fogjuk képezni a terrorelhárítás szakembereit, itt fognak oktatni többek között rejtjel-tevékenységre vonatkozó vagy titkos információgyűjtő tevékenységre vonatkozó ismereteket. Ezzel kapcsolatos képzés lesz, ugye érzékeny adatokkal foglalkozó informatikai alkalmazások használatára speciális helyiségek lesznek. A személyi állománynak itt fogják tartani az adatait. Ezért összességében arról van szó, hogy a létesítményegyüttesnek szükséges, hogy – ahogy most is a rendőrtiszti főiskola és a honvédtiszteket oktató létesítmény is – speciális védelmet kapjon, legyen egy lehallgatásmentesség, és ne minden korlátlanul kerülhessen nyilvánosságra, mert akkor könnyen lehetne a tervek ismeretében ezekhez az adatokhoz illetékteleneknek hozzáférni.

– Tehát ha egy lehallgatásbiztos területet építene a kivitelező, és ennek a mondjuk az elhelyezkedése nyilvános vagy hozzáférhető lenne, akkor a lehallgatásbiztos is lehallgatásbizonytalanná válik?

– Igen, egy kisebb szójátékkal igen. De titkosításról nincsen szó, viszont amiről szó van, hogy van egy jogszabály, amely a minősített adatok, a nemzetbiztonsági érdekeket vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések szabályaira vonatkozik és mi azt kértük, azt javasoltuk, hogy ezeket a beszerzési szabályokat alkalmazhassuk, mert nemzetbiztonsági érdekből erre szükség van a beruházásra. Ahhoz, hogy ezek alkalmazásra kerüljenek, elmentünk a nemzetbiztonsági bizottsághoz, kértük a bizottság döntését, és ezt követően lehet majd megalkotni egy kormányrendeletet. És amit nagyon fontosnak tartok, és a jogszabályokat eddig is mindig betartottam a munkám során, és ezután is be fogom, hogy itt két feltétele lesz, hogy valaki részt vehessen ezeken a közbeszerzési és versenypályázatokon. Van az Alkotmányvédelmi Hivatalnak egy jegyzéke, amely az ilyen szempontból minősített cégeket tartalmazza – bármelyik magyar meg nem magyar vállalkozás egyébként kérheti a saját leminősítését és az Alkotmányvédelmi Hivatal ezt kérelemre köteles elvégezni. És csak akkor nem veszi fel erre a jegyzékre, ha annak alapos biztonsági oka van. Tehát rajta kell lenni ezen a jegyzéken, egy. Kettő, ami egyébként a nemzetbiztonsági ügytől teljesen független, hogy nyilván olyan cégek tehetnek majd érvényes ajánlatot, amelyek az adott munkára tudják azt bizonyítani, hogy nem most fognak először kísérletezni, hanem megfelelő referenciáik, megfelelő tapasztalatuk van az adófizetők pénzével.

– Kezdjük az utóbbival. Az Ön tudomása szerint körülbelül hány olyan cég lehet, amely ilyen típusú munkát már végzett és ilyen tapasztalata lehet?

– Nézze, én nem tudom, ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal tudja, hogy az ő jegyzékén hány cég szerepel. Én egészen biztos vagyok benne, hogy jónéhány cég szerepel. Tehát ezek, ha úgy tetszik, nem tudom, hogy erre irányult-e a kérdés, egészen biztosan több szereplős és semmilyen esetben sem egyszereplős versenyek lesznek.

– Milyen feltétele van annak például, bár lehet, hogy ezt sem tudja, hiszen nem az Ön közvetlen ügye, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal dolga ez, de hátha már tájékozódott. Szóval milyen feltétele van annak, hogy valaki jelentkezzen és kérjen egy ilyen minősítést. Szóval minek alapján fogják eldönteni, hogy a Közgép például alkalmas ilyen beruházás elvégzésére, a Strabag viszont nem alkalmas. Mi a nemzetbiztonsági kockázat amit figyelembe vesznek?

– Hát nézze, ezt valóban az alkotmányvédőktől kéne megkérdezni, és akkor ők, ami ebből nyilvánosságra hozható, azt nyilván nyilvánosságra is hozzák. Én magam ugye a munkám miatt át kellett hogy essek ilyen C típusú átvilágításon.

– Szóval Ön megbízható ember. Én most egy megbízható emberrel beszélek.

– Hát szerintem én is egy megbízható emberrel beszélek az Ön személyében.

– Én tudtommal még nem estem át ilyenen, de lehet hogy az is megtörténhet, hogy nem tudok róla.

– Hát jó, de a megbízhatóság nem ennek a függvénye.

– Jó. Ez most csak a vicc kategóriája volt mind a két megjegyzésünk. Az Öné is az enyém is.

– Én komolyan megbízható embernek tartom Önt.

– Köszönöm szépen.

– És ebből a logikából tudok következtetni, hogy nyilván ilyenkor az embernek és a cégnek is az üzleti kapcsolatát, az esetleges zsarolhatóságát, kiszolgáltatottságát, más állami érdekeltségeket fognak gondolom vizsgálni, és lehet, hogy valamilyen informatikai követelmények is lehetnek.

– És nem lehet például, nem értek hozzá, tehát most abszolút naivan kérdezem, nem lehet elválasztani magát az épületépítést, az épületek építését, mert nyilván nem egyről van szó, attól, hogy ezeket az épületeket hogyan rendezzék be vagy milyen informatikával szereljék fel? Mert van itt egy pont, ami nyilván nyilvánvalóan nagyon kényes nemzetbiztonsági érdeket érint, és akkor arra valóban ki kell választani megbízható cégeket. De hogy ki húzzon fel egy nagy épületet, az nem biztos hogy nemzetbiztonsági kérdés. De lehet, hogy sok milliárdba kerül az is.

– Nézze, én erre azt tudom mondani, hogy arra egészen biztos mérget vehet bárki, hogy semmire nem fogjuk alkalmazni ezt a speciális szabályt, amire nem szükséges, viszont mindenre fogjuk alkalmazni, amire szükséges.

– Tehát lehet, hogy nem az egészre úgy, ahogy van, hanem csak ennek a beruházásnak bizonyos részleteire?

– Ez bőven elképzelhető. Az épületeket egyébként kritikusabb kérdésnek látom. De egyébként sem egyszerű kérdés, majd szakemberek segítségével el fogjuk dönteni és így fogjuk megtartani ezeket a versenypályázatokat, mert például ugye felmerül az épület környezete, nyilván az épület védettségét nemcsak az épületen belül meg az épület falaiban magában kell biztosítani, hanem mondjuk az épületen kívül is. És ott lesz izgalmas, hogy tudjuk úgy meghatározni, hogy a szükséges minimum essen ebbe a kategóriába, és ami oda esik, azt úgy kell beszerezni, ami nem esik oda, azt meg nem úgy kell beszerezni.

– Te jó ég, lehet, hogy még a parképítők is nemzetbiztonsági vizsgálaton kell hogy átessenek?

– Mondom, arra kell törekednünk, hogy a legszűkebben értelmezzük ezt a jogszabályt. Csak ugyanakkor meg fontos érdekekről van szó, de nem, természetesen nem, mondom, kifejezetten arra törekszem, hogy ezt szűken alkalmazzuk.

– Nem tudom, arról például van-e tudomása, hogy a jelenleg működő, ezzel foglalkozó egyetemeken főiskolákon, rendőrtiszti főiskola, nemzetvédelmi egyetem, ahol nyilvánvalóan kialakítottak az elmúlt években, de lehet, hogy évtizedekkel ezelőtt megfelelő oktatótermeket és rendszereket, ahol ugyanezeket a nemzetbiztonságilag kényes dolgokat oktatják, akkor ezeket a beruházásokat annak idején ugyanígy zártan, titkosan, zárt közbeszerzésben valósították meg? Vagy akkoriban ezzel nem is nem is törődtek, tehát annyira magától értetődő volt, hogy a dolog nemzetbiztonsági érdeket sért, hogy nem került az egész nyilvánosságra, és szépen lezárult.

– Volt egy idő, ugye, amikor semmiféle verseny nem volt semmilyen ügyben.

– Hát a rendszerváltás előtt nyilván.

– Hál Istennek ezeken az időkön túl vagyunk. A rendszerváltás óta mind a honvédelmi mind a belügyi szerveknél a képzésben és az oktatásban is a nemzetbiztonságilag érzékeny beszerzéseket azt egy speciális rend szerint bonyolították.

– Akkor még annyit erről a zárt közbeszerzésről, hogy becslései szerint hány jelentkezőt vagy alkalmasnak látszó céget fognak meghívni erre a nagy beruházásra? Mi az, ami reális?

– Én azt gondolom, és egyébként amit most mondok, Bolgár úr, az majd számon kérhető lesz, mert ezeket utólag mindig nyilvánosságra kell hozni, én erre is teszek javaslatot a bizottságnak, kérje azt, hogy évente számoljunk be arról, hány darab ilyen beszerzést bonyolítottunk le és milyen eredménnyel, és kik kapták a megbízásokat. Én nem tudom elképzelni, hogy három-ötnél kevesebb versenyző induljon egy komoly megbízásért.

– És az már egy tényleges versenynek számít. Három-öt. Igen.

– Én azt mondom. És azt is mondom egyébként, és amíg ezt a munkát végzem, addig ez így fog történni, hogy alkalmasnak kell lenni: a referenciák alapján és versenyképes árral és jó szakmai tartalommal lehet majd elnyerni ezeket a megbízásokat.

– Akkor evvel kapcsolatban köszönöm, amiket mondott, világosabban látunk én mindenképpen. Annyit még engedjen meg, hogy na és mi a helyzet a stadionokkal. Hiszen stadion-ügyben beszéltünk néhány hónappal ezelőtt, és úgy látom, hogy a tervek egyre grandiózusabbak, viszont egyre távolibbak.

– Hát ha megint egy kicsit vitatkozhatok, mint az elején, nemcsak stadionokról beszéltünk és én örömmel beszélnék a Rubik-kockáról is, meg a Gödörről is, tehát hál Istennek sok minden másról beszéltünk. Ugye hozzám a Fradi-stadion építése tartozik, és a határidőkkel mindig csínján kell bánni, főleg nehéz meg állandóan változó gazdasági környezetben, de én most minden erőmmel arra törekszem, kormányelőterjesztést készítek, hogy a nyári szünet előtt, még júliusban legkésőbb a kormány dönteni tudjon a Fradi-stadion építéséről. Hadd számoljak be arról, hogy a döntés, akár így, akár úgy, megszületett.

– Köszönöm, szívesen helyt adok Önnek, ha lesz még rádiónk, de mondja azt, hogy lesz.

– Hát én szurkolok minden magyar rádiónak, úgyhogy remélem tudunk még beszélgetni.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!