Még mindig Nyirő: irodalmi est tüntetéssel és kis magyar NAT-készítési történet
- Részletek
- Szemle
- 2012. június 16. szombat, 05:31
- Galamus-csoport
A meghirdetett program: „a székelyek apostola”
Június 12-én hirdette meg Csepel fideszes polgármestere a Nyirő-irodalmi estet a csepeli polgároknak:
Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében tisztelettel meghívom Önöket 2012. június 15-én 18 órára a Radnóti Miklós Művelődési Házba (1214 Budapest, Vénusz utca 2.) a „Nyirő József – A székelyek apostola” elnevezést viselő irodalmi estre. Az est előadója Takaró Mihály irodalomtörténész, bevezetőt mond Fráter Olivér történész.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Németh Szilárd
Csepel polgármestere”
Nyirő Józsefre emlékeztek Csepelen
Az irodalmi est: „cinikus provokátorok” és „erdélyi gyöngyszem”
Nyirő József íróra emlékeztek mintegy százan péntek délután Csepelen a Radnóti Miklós Művelődési Házban. Az épület előtt a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai tüntettek az ellen, hogy Nyirő Józsefet épp a Randóti Miklósról elnevezett intézményben ünneplik.
Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere „kis intermezzónak” nevezte a tüntetést, szerinte a tüntetők célja a „botránykavarás” volt. A polgármester a demonstrálókat cinikus provokátoroknak nevezte, valamint megjegyezte, hogy a tüntetést szervező Vadai Ágnesnek, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjának a Parlamentben két Nyirő József- és egy Radnóti-kötetet fog ajándékozni, hogy a politikus megismerhesse az erdélyi író műveit.
Fráter Olivér történész felidézte a meghiúsult székelyudvarhelyi újratemetés körülményeit, valamint úgy vélte, Nyirő József „erdélyi gyöngyszem”, aki „megvigasztal, utat mutat az értékválsággal terhelt világban”. Szerinte az újratemetést a román hatóságok ellenállása és a helyi magyarság politikai érdekképviselete vezetőjének elutasító magatartása hiúsította meg.
A történész elmondta: elkezdte kutatni Nyirő József második világháborús szerepvállalását, az eddigi eredményei azt mutatják, az író „nem vállalt tevőleges szerepet egyik diktatúrában sem”. Háborús bűnökkel nem vádolták meg, és nem ítélték el.
Takaró Mihály előadása a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban
MTI Fotó: Illyés Tibor
Takaró Mihály irodalomtörténész* emlékeztetett rá, hogy az író munkássága 2013. szeptember 1-jétől a Nemzeti alaptanterv része lesz. Szerinte a két világháború közötti magyar irodalmi kánon csonka, torz, és helyre kell állítani. A kánonból ugyanis ideológiai okokból száműzték a nemzeti-konzervatív irodalmat és az erdélyi irodalmat. Takaró előadásában részletesen taglalta az író életútját, azzal, hogy Nyirő József megítélése „a maga korában pozitív volt”. Az erdélyi írót nemcsak székely apostolnak, hanem a székelyek Mikszáthjának is nevezték, mert ahogy Mikszáth Kálmán a palócokat, úgy Nyirő a székelyeket ismertette meg a világgal.
Az irodalomtörténész, utalva az író szélsőjobboldali múltjára, elmondta, a magyar irodalom számos alakját száműzhetnék a kánonból közéleti szerepvállalásaiért. Ugyanakkor szerinte a kommunista eszmével való szimpatizálás miatt nem kell kizárni a magyar irodalomból József Attilát, Babits Mihályt vagy Kosztolányi Dezsőt sem, hiszen kiváló költők.
Miért nem hagyta ott a parlamentet 1944-ben? – tette fel a kérdést Takaró, majd úgy válaszolt, hogy azért, mert Nyirő esküt tett rá, hogy nem hagyja ott a képviselőházat: „Az utolsó percig, amíg lehetősége volt tenni Székelyföldért, tett.” Szerinte az író soha nem volt nyilas, mert nem volt tagja a nyilas pártnak. Takaró az Uz Bence című regényt így méltatta: az író a székelység „morális mélyrétegeit” tárta fel, mert Nyirő sosem az idillt, hanem a valóságot mutatja be. Az irodalomtörténész a 20. századi magyar irodalom óriásának nevezte az írót.
A tüntetők – MTI Fotó: Illyés Tibor
DK-tüntetés a Nyirő-emlékest ellen Csepelen
Tiltakozni kell a nyilasok rehabilitációja ellen, és világosan állást kell foglalni a témában, mondta Vadai Ágnes országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) tagja pénteken az emigrációban elhunyt erdélyi író, Nyirő József emlékére rendezett irodalmi est elleni tüntetésen Csepelen. Minden erővel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen veszélyeket rejt a Horthy-restauráció. Megemlítette, hogy a rendezvény fővédnöke egy fideszes polgármester, aki az Országgyűlésben is helyet foglal.
A tüntetést – amelyen ötven ember volt jelen – az irodalmi est kezdete előtt egy órával tartották; a rendezvény végére, a Nyirő-est kezdetére megérkezett Németh Szilárd, Csepel polgármestere. A tüntetők síp- és füttyszóval fogadták, a polgármestert arra kérte a tüntetőket, hogy nézzék meg az előadást.
A polgármester, az irodalmi est fővédnöke pénteken az MTI Önkormányzati Sajtószolgálatán keresztül közölte: az alaptantervben Nyirő József epikája és Radnóti Miklós lírája együtt szerepel a középiskolások számára előírt kötelező irodalomban*. Az önkormányzat ezért már az idén érettségiző csepeli diákoknak Nyirő József: Uz Bence című regényét és Radnóti Miklós verseskötetét ajándékozza.
„A döntés tudatos: nem Nyirő vagy Radnóti, hanem Nyirő és Radnóti” – írta a polgármester.
* Mint A Nyirő József-újratemetés konfliktustörténete című összeállításunk függelékében olvashatták, Takaró Mihály az MTI-nek nyilatkozott 2012. február 23-án arról, hogy a Nemzeti Alaptantervből, a NAT-ból mások mellett hiányzik Wass Albert, Tormay Cécile és Nyirő József. Másnap az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója, Kaposi József sietett közölni az MTI-vel, hogy még változhat a Nemzeti alaptanterv (NAT) a társadalmi vita során, Wass Albert már most is nevesítve szerepel az új NAT-ban, a „mozgó kánon” pedig megengedi az új írók szerepeltetését. Ezt követte március 13-án Révész Máriusz fideszes képviselő felszólalása az országgyűlésben arról, hogy szerinte Wass Albertet, Nyírő Józsefet és Kertész Imrét bele kellene venni a NAT-ba. Május 8-án aztán Hoffmann Rózsa államtitkár már arról tájékoztatta a sajtót, hogy új alaptantervben nevesítették Wass Albertet, Szabó Dezsőt és Nyirő Józsefet. Május 17-én pedig Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter közölte, hogy Nyirő Józsefet nemzeti kincsnek tekintik, és bíznak benne, hogy a szakmai műhelyekben a különböző szellemi, politikai elitek által vitatott személyiségek is a helyükre kerülnek. Amúgy meg „mi is különböző véleményekkel vagyunk a román kulturális élet szereplőiről a múltban és a jelenben, de nem vitatjuk el szíve-jogát egyetlen népnek se, hogy azt szeresse, akit értékesnek tart, ezért mi ragaszkodunk Nyirő Józsefhez”.
Ugyanezen a napon állásfoglalást adott ki a Magyartanárok Egyesülete. Elfogadhatatlan, írták, hogy az új Nemzeti alaptantervbe politikai nyomásra olyan szerzők kerültek bele, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincs. A NAT és az iskola nem szakadhat el az irodalomtörténet-írástól, nem mondhat ellent a szaktudomány értékítéletének. Szabó Dezső, Nyirő József és Wass Albert nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!