rss      tw      fb
Keres

Német sajtó: Nehéz elképzelni ennél lesújtóbb ítéletet a magyar kormány munkájáról




finanznachtichten.de: fiatal magyarok közel fele tervezi, hogy elhagyja az országot

A német gazdasági- és tőzsdeportál Magyarország – Nagy sebességgel a szakadékba címmel közölt rövid értékelést Magyarországról.

Európa legproblémásabb gyermeke Magyarország, noha a görögországi, spanyolországi és olaszországi problémának sokkal több figyelmet szentelnek. Magyarország gazdasága szabadesésben van, és politikai intézményei a múltba menetelnek.

Miközben a magyar GDP az első negyedben csökkent, az infláció magasan, 6 százalékon van, és a munkanélküliség legutóbb 12 százalékot ért el. Pedig ezt a számot jelentős mértékben szépítik a közmunkaprogramok. A gazdasági gyengeségnél is aggasztóbb azonban az ország politikai állapota. A kormánypárt szélsőséges populizmusa, a jelentősen erősödő idegengyűlölet, a demokráciát és a jogállamiságot károsító alkotmányváltoztatások aláásták a külföld bizalmát az ország iránt, és így az államadósságból mintegy 15 milliárd euró refinanszírozása leküzdhetetlen akadállyá válhat. A magyar állampapírok hozamai, amelyek legutóbb 9 százalék felett voltak, jól mutatják, milyen erős lett a bizalmatlanság.  Egy másik szám azonban még drámaibb: felmérések szerint a fiatal magyarok közel fele tervezi, hogy elhagyja az országot. Nehéz elképzelni ennél lesújtóbb ítéletet a kormány munkájáról.

***

Neues Deutschland: Horthy és Nyirő – Orbán igazi rendszerváltása

A német szocialista napilap Orbán Viktor igazi rendszerváltása – a magyar kormány történelem-revizionizmusba menekül címmel közölte Kerényi Gábor cikkét.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök új politikai-taktikai utakra próbál lépni, miután az IMF és az EU ultimátuma visszavonulásra kényszerítette politikája központi kérdéseiben. Ez egyebek között egyfajta szimbolikus politika látványos burjánzásában jut kifejezésre.

Magyarországot és különösen fővárosát, Budapestet elárasztja az utcák és terek átnevezésének hulláma. Az első hullám 26 elnevezést érintett. Buda egyik központi forgalmi csomópontját Moszkva térről Száll Kálmán térré keresztelték át. Széll Kálmán a magyar történelem egyik legreakciósabb belügyminisztere volt. A Köztársaság térből II. János Pál pápa tér lett. Az utcanévtáblákról törölték a második világháború ellenállóinak nevét, ha akár csak távoli közük is volt a politikai baloldalhoz.

A múlt átírása persze nem újdonság a magyar lakosság számára, hosszú ideje megtörténik egy-két évtizedenként, még akkor is, ha nagyon sok pénzbe kerül: új személyi igazolványok, utcanévtáblák, térképek, levélfejlécek és borítékok költségei terhelik a hivatalokat és a vállalatokat. A legfrissebb újítási hullám hivatalos indoklása: „Történelmi időkben rendszerint átnevezik a közterületeket, és a tulajdonképpeni rendszerváltást Orbán Viktor alatt most zárják le végleg”.

Felháborodást váltott azonban ki Horthy Miklós „birodalmi kormányzó” egyik szobrának felállítása a délnyugat-magyarországi Kereki városkában. Horthyt a magyar parlament 1920-ban nevezte ki a császár régensévé arra az átmeneti időre, amíg a Habsburgok visszaszerzik a koronát. Ő rendelte el egyebek között a magyar történelem legvéresebb hajtóvadászatát a kommunisták ellen, és a második világháborúban hadat üzent a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak. Így a német Wehrmachttal párhuzamosan a magyar hadsereg is bemasírozott szovjet területre. Horthy ezen felül Hitler utolsó szövetségeseként nézte végig, ahogyan rövid néhány hét alatt az egész ország területéről 400 ezer magyar zsidót deportáltak Auschwitzba. Csak akkor lépett közbe, amikor a budapesti zsidó lakosság került sorra. Horthy úgy tartotta, hogy a budapesti zsidók a vidékieknél inkább asszimilálódtak.

A Kerekiben lévő szobor felállítása után a második napon egy Dániel Péter nevű budapesti ügyvéd az emlékművet leöntötte vörös festékkel. Emiatt most börtönbüntetés fenyegeti, és a Gój Motorosok elnevezésű jobboldali radikális csoportosulás részéről – a „gój” zsidó kifejezés nem zsidókra – egy közelebbről meg nem nevezett, radikálisabb megoldás: „A szükséghelyzetet hamarabb helyretesszük, mint a bíróság”. Horthy-szobrokat és emléktáblákat máshol is terveznek, a Budapest melletti Gyömrőn a Szabadság-teret már át is nevezték Horthy-térnek.

Egy további burleszk Nyirő József, az 1953-ban Spanyolországban elhunyt magyar nyelvű fasiszta író földi maradványainak tervezett újratemetése körül alakult ki. A temetésnek ugyanis Romániában kell megtörténnie, mert Nyirő erdélyi volt. A ceremóniát, amelyet már pünkösdre terveztek, közösen készítette elő a magyar parlament hivatala és az erdélyi Odorheiu Secuiesc (magyarul Székelyudvarhely) egyik alapítványa. Az újratemetést azonban el kellett halasztani, mert a romáén hatóságok visszavonták engedélyüket, és „sportos külsejű” urak őrizték a székelyudvarhelyi temetőt. Kevéssel később Kövér László, a magyar parlament elnöke, aki a romániai választási harc ügyében magánemberként tartózkodott Székelyudvarhelyen, a románok magatartását „civilizálatlannak és barbárnak” szidalmazta. Victor Ponta román miniszterelnök erre kijelentette: Románia nem támogatja, hogy a fasizmussal rokonszenvező, románellenes és antiszemita személyiségeket nyilvánosan ünnepeljenek. A romániai választási harcban résztvevő magánutazóktól bocsánatkérést és több visszafogottságot várnak. A budapesti kormány haladéktalanul kikérte magának egy kegyeleti ügy „átpolitizálását”.

A romániai rendőrség egyébként ellenőrizte a magyar szervezők képviselőjét Székelyudvarhelyre vezető útján, és csomagjában talált egy üres urnát. Máig nem világos, hol vannak Nyirő hamvai.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!