Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. június 11.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. június 13. szerda, 02:53
- Megbeszéljük
Az Európa Tanács monitoring eljárásának tétje
Harangozó Gábor, az Európa Tanács magyar delegációjának MSZP-s tagja
Bolgár György: - Csak a hallgatók kedvéért mondom, hogy nem szabad összetéveszteni az Európa Tanácsot az Európai Unióval az Európai Parlamenttel, mert ez a valamennyi európai országot tömörítő nagy szervezet, az Európa Tanács, ennek van az a híres neves szakértői testülete, amit Velencei Bizottságnak hívnak, és ez az Európa Tanács is vizsgálódik meg a Velencei Bizottság is vizsgálódik a magyar jogalkotással, a magyar fejleményekkel kapcsolatban. És persze nem utolsósorban az Európai Bizottság, tehát az egy uniós szerv, meg az Európai Parlament, ugye az unió parlamentjének felkérésére. Na miután ezt körüljártuk, azt olvasom a mai Népszabadságban, mégpedig úgy látom, hogy többnyire az Ön információi alapján, hogy az Európa Tanács úgynevezett megfigyelés vagy monitoring alá helyezheti Magyarországot, mert a jobboldali képviselők jelentős része is támogatná ezt az akciót. Mit jelentene ez a monitoring?
Harangozó Gábor: - Ugye ez a monitoring indítvány még 2011 januárjában kezdődött meg a magyar kormány intézkedéseinek kapcsán. Ekkor huszonnégy képviselőnek az indítványára, egyébként a magyar szocialisták nem voltak köztük, sőt minket akkor meg is kritizáltak minket azon az ülésen, pont nem voltunk ott, én akkor éppen az Egyesült Államokban tartózkodtam.
– Emlékszem én is kétségbeesetten keresgéltem legalább egy szocialista képviselőt, de nem találtam senkit, pedig rendkívüli esemény volt ez akkoriban.
– Igen, akkor volt a médiatörvény, a rendkívüli eljárásban elfogadott vagy éppen akkor elfogadott elfogadás alatt álló alaptörvény, aztán az indokolás nélküli elbocsátások a közszférában, szóval egy csomó intézkedés történt, amire az Európa Tanács, ami alapvetően az emberi jogok, a jogállamiság érvényesülését hivatott ellenőrizni, ennek a tagjai úgy gondolták, hogy Magyarországon olyan súlyos visszaesés következett be a jogállamiság terén, hogy kezdeményeztek egy előmonitoring eljárást. Ez az előmonitoring eljárás zajlik jelenleg is, és ennek a végén fog róla dönteni, várhatólag októberben majd, az Európa Tanács, hogy szükséges-e magának a teljes monitoring eljárásnak a beindítása.
– Mi lenne ez? Mit jelentene konkrétan ez a megfigyelés vagy ellenőrzés?
– Ugye egy ilyen monitoring eljárás több éven keresztül tart, általában akkor szokott… illetve nem általában, eddig csak akkor volt ilyen monitoring eljárás, amikor egy ország a felvételét kérte az Európa Tanácsba.
– Vagyis azt akarták vele bizonyítani, ellenőrizni, hogy az az ország megfelel-e az Európa Tanács-tagság kritériumainak.
– Így van. Na most Magyarország esetében nem erről van szó. Mi már régi tagállam vagyunk, sőt európai uniós tagállam is vagyunk, és hát itt most kifejezetten arról van szó, hogy olyan súlyos visszalépés történt a jogállamiság területén az indítványozók szerint, ami indokolhatja, hogy ismét monitoring eljárás alá kell Magyarországot helyezni, tehát folyamatosan, időről időre jelentést kell készíteni arról, hogy Magyarországnak sikerül-e az Európa Tanács kritériumainak megfelelő jogállammá válnia. És azért is nagyon fontos most ez az eljárás, mert mint ahogy Ön is felhívta rá a figyelmet, az Európai Bizottság, Európai Parlament is különböző kritikákat fogalmazott meg, az Európai Bizottság több eljárást is indított. De látható, hogy az Európai Bizottság eljárásainak azért van egy nagyon súlyos korlátja. Mégpedig az, hogy az Európai Bizottság a szerződések őreként csak olyan ügyeket vizsgálhat jogi alapon, amelyek benne vannak az Európai Unió alapszerződésében vagy valamilyen rendelet született rájuk. Na most Magyarországnál például, az igazságszolgáltatás vagy a médiatörvény vagy a választási törvény – csak hogy a legfontosabbakat említsem – esetében megfogalmazódó kritikák, ezekkel kapcsolatban nem született európai uniós határozat vagy európai uniós rendelet, ezért ezt nem is tudta megsérteni Magyarország. Tehát jogi alapon az Európai Bizottság hatáskörében nem is nagyon tudják érdemben megkritizálni azt, ami itthon történik.
– Ugye az az alapvető probléma, hogy az Európai Unió természetesen az európai demokratikus jogállami alapelveken jött létre, és nem gondolták azt, hogy részletekbe menően szabályozni kell minden dolgot, az igazságszolgáltatástól kezdve a médiaszabadságig, hiszen ez olyan alapelv, amit mindenki el kell hogy fogadjon, különben nem is lehet az unió tagja. Ezért aztán, amikor valaki ezt mégiscsak áthágja, ott áll az unió, hogy na most mit tudok én tenni, hiszen nincs bent konkrétan a szerződésben.
– Ez így van, és erre nagyon jó példa volt a médiatörvény esete: itt négy kisebb jelentőségű ügyben, nem mondom, hogy jelentéktelen, de kisebb jelentőségű ügyben kötelezték a magyar kormányt arra, hogy a szabályozást változtassa meg, de miután nem született arra európai uniós rendelet arról, hogy nem lehet egy párt teljes irányítása alá vonni a teljes közmédiát, ezért az Európai Bizottság az erre irányuló kritikáit nem is tudta érvényesíteni a magyar törvényekkel szemben. Hiszen nem volt olyan rendelet, ami ezt megtiltotta volna.
– Ezért passzolták át az elmúlt hónapokban, most már láthatóan szisztematikusan és folyamatosan, ezeknek az ügyeknek a vizsgálatát az Európa Tanácshoz és annak Velencei Bizottságához. Mert az Európa Tanácsnak vannak olyan szabályai, amelyeket betarthat a tagállamokkal, és ebből szempontból szabadabban.
– Így van. Tehát ezek az emberi jogi és jogállami alapnormák a különböző Európa Tanács-i rendeletekben, irányelvekben vannak rögzítve. És ezért az Európa Tanács is hivatott ezeket vizsgálni, viszont az Európa Tanácsnak nincs szankcionálási lehetősége. Az csak a bizottságnak van. Ezért kötötte össze az Európai Bizottság az Európa Tanáccsal a saját vizsgálatait, és ezért indult meg az Európa Tanács jogi szakértő testületének, a Velencei Bizottságnak is a vizsgálata, hogy állapítsa meg, sérti-e Magyarország törvénykezése ezeket a normákat vagy nem. És hát ebben azért nagyon kritikus jelentések születtek, hiszen az igazságszolgáltatással kapcsolatban például elég egyértelmű a helyzet, hiszen a Velencei Bizottság egy példátlanul kritikus hangvételű jelentésben kimondta, hogy a reform sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
– Ez volt az a bizonyos, amit a magyar diplomácia lazán nem is igazán vett figyelembe. Mondván, hogy ez nem is igazi dokumentum.
– Hát egy harmincoldalas jelentés született. Igen, egy harmincoldalas jelentésben kritizálták meg a magyar törvényeket.
– És ezt foglalta össze ebben a levélben főtitkár. Igen.
– Öt pontban foglalta össze, kifejezetten azért, hogy segítse a magyar kormányt, hogy a legfontosabb kritériumokat be kéne tartani. De úgy látszik egyébként, hogy a magyar kormány most már érzi, nem feszítheti tovább a húrt, hiszen ma egy bizottsági módosító által igazából a megfogalmazott elvárásoknak a jelentős részét behozta.
– Tényleg? Akkor ez egy új fejlemény. Hiszen eddig nem így volt.
– Igen.
– Eddig a nagy részét gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta.
– Hát olyannyira, hogy gyakorlatilag a demokratikus ellenzéki pártok is ugyanezeket a kritikákat fogalmazták meg módosítóként, mi is benyújtottunk hasonló érdemű módosítókat, és ezeket mind rendre leszavazták, de most egy bizottsági módosítóként behozták.
– Azért előre nem harangozták be, csak egyszer csak megjelent Önök előtt.
– Igen, szép csöndben.
– A módosító, ugye? Hát így szokott ez lenni.
– Igen. Gondolom, hogy nem is fogják nagyon hirdetni, mert ez azt jelenti, hogy megbukott az igazságszolgáltatási reformjuk. Tehát abban nagyon jelentősen vissza kell lépniük, amit ők eredetileg megfogalmaztak.
– Eddig úgy látszott, hogy pedig megyünk nemhogy bátran, hanem egyre gyorsabban a falnak. Minden ügyben, a médiatörvény ügyében is volt Európa Tanács-i jelentés, ahogy Neelei Kroestól is hallottuk a Figyelőnek adott interjúban hatvanhat pontban kifogást. Tizenegyet vett figyelembe a magyar kormány. Ugyanez volt az igazságszolgáltatási reformmal és a többi ügyben is. Tehát mintha eddig az abszolút magát megmakacsoló, bátor kormányt láttuk volna nekifeszülni a falnak. Mi történhetett közben?
– Hát az a helyzet, hogy szerintem ők is belátták, hogy itt most a tét elég nagy. Miután az Európai Bizottság, amint mondtam, a részletekben nem annyira tudja jogi alapon megfogni a kormányt, egyetlenegy dolog van, amiben viszont neki van hatásköre intézkedni. Amennyiben mondjuk továbbra is azt mondja ki az Európa Tanács, hogy az igazságszolgáltatás, a nagy tömegekhez eljutó tömegtájékoztatás, tehát a médiafüggetlenség és a választói akaratot tükröző választási rendszer nem biztosított Magyarországon, ez a három az európai polgári demokráciáknak olyan súlyos alappillérre, ami ha sérül vagy akármelyik ezek közül sérül, akkor az elég alap arra, hogy beindítsa ezt a monitoring eljárást. A monitoring eljárás beindítása pedig azt jelentené, hogy gyakorlatilag kimondja az Európa Tanács, hogy sérülnek az alapvető emberi jogok és a jogállamiság Magyarországon. Na most ez viszont benne van az alapszerződésben. Az alapszerződés hetes cikke mondja ki, hogy ez olyan államok szövetsége, ahol ezeket az alapvető jogállami, emberi jogi normákat betartják, mármint hogy maga az Európai Unió. Na most amennyiben ez a monitoring eljárás beindul, ez azt jelenti, hogy az Európa Tanács kimondja, hogy Magyarország ezeket a kritériumokat nem tartja be, tehát az Európai Unió alapszerződésének hetes cikkelyét megsérti, és ez alapján az Európai Bizottság viszont már eljárhat, és felfüggesztheti Magyarország szavazati jogát is vagy bármilyen más szankciót hozhat.
– Magyarán gyakorlatilag teljesen képtelenek lennénk az érdekérvényesítésre az Európai Unión belül, ennek számtalan politikai és gazdasági, pénzügyi következményével együtt.
– Természetesen, hát el tudjuk képzelni – az eddigi kritikák is milyen komoly forintgyengüléshez vezettek –, hogy mondjuk egy ilyen lépésnek mi lenne a következménye. Ez katasztrófához vezetne, mi ezért hívjuk fel folyamatosan a kormány figyelmét arra, hogy ez nem játék, itt nemcsak arról van szó, hogy ami esetleg nekünk túlzottan kifinomult lenne, mondjuk a jogállami vagy emberi jogi érzékünk alapján, és ők ezt nem tartják ennyire indokoltnak, de ha maga a közösség mondja ki, hogy ezek az alapértékek sérülnek, akkor annak következményei lennének.
– Meg lehet még akadályozni ennek a megfigyelési procedúrának a bevezetését Magyarországgal szemben?
– Hát ha most a parlamenti többség elfogadja az igazságszolgáltatással kapcsolatos módosításokat…
– Vagyis visszavonja a leginkább kifogásolt részeket.
– Vagyis gyakorlatilag visszavonja ezeket a részeket, igen. Ha a választási törvényt is úgy dolgozzák át, hogy az ellenzéket is és a társadalmi szereplőket is bevonják, illetve ha a médiatörvény, amely gyakorlatilag ezer sebből vérzik, visszavonják, ha erre a kormány hajlandó, akkor ezek természetesen elkerülhetők. És azt gondolom , hogy ez mindannyiunknak az érdeke.
– De ezt sürgősen meg kell csinálni, hiszen ősszel már az Európa Tanács dönt.
– Ezt sürgősen meg kell tenni. Igen, látszik sok mindenből, hogy gyakorlatilag októberig kapott türelmi időt a kormány. Hiszen azt kommunikálják az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban is, hogy talán október környékére lehetne ezeket a tárgyalásokat lezárni. Októberre kell dönteni a monitoring eljárásról is. Tehát ha októberig ezeket a kérdéseket sikerülne rendbe rakni, akkor Magyarország visszatérhetne a normális európai kerékvágásba, és helyreállhatna legalább, mondom, a legfontosabb ügyekben, mint az igazságszolgáltatás, a média és a választási törvény ügyében a demokratikus alapértékeknek, jogoknak a rendje Magyarországon.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
