Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. június 6.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. június 08. péntek, 03:12
- Megbeszéljük
Mi lesz így az MTI-vel?
Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója
Bolgár György: - Azt hittem, hogy Te meg az MTI megússzátok. Te is azt hitted?
Belénessy Csaba: - Igen, és meg is úsztuk.
- Na. Mit jelent ez?
- 49-en vagyunk, tehát ez kétségtelenül jelentős létszámcsökkenés, de amikor én 2010 őszén elvállaltam a vezérigazgatóságot, akkor ezt a szisztémát vállaltam el, hogy minden Zrt-nél csak a vezérkar marad, és a gyártóbázis, az MTVA lesz az alap. És ugyan volt itt másfél év, amíg többen voltunk, mint a többiek, tehát száznyolcvanan, ez viszont abból a felfogásból adódott, hogy sokan voltak hírkiadási joggal rendelkezők, és az egy sajátos műsorszolgáltatási tevékenység, ezért nekik az MTI-nél volt a helyük. Most lecsökkent ez a létszám, és így dolgozunk tovább. De egyébként az önállóságunk, jogosítványaink változatlanok.
- Azért majd erre is rákérdeznék, hogy mi az, ami változatlan, ha egyszer száznyolcvannégy ember helyett negyvenkilenc marad. Korábban száz, hírkiadási joggal rendelkező szerkesztő volt, most meg az egész MTI negyvenkilencből áll. Szerintem még azt sem lehet tudni – de lehet, hogy ti tudjátok –, hogy most akkor ki mire is jogosult, ki kinek a főnöke és ki ad utasítást arra, hogy miről is kell hírt csinálni, miről kell tudósítást készíteni.
- Ezt pontosan tudjuk.
- Mesélj.
- Van egy megállapodás. Az MTI teljes egészében megőrizte a szolgáltatás tartalmának megválasztását, annak összeállítását, szerkesztését, ellenőrzését és jóváhagyását. Ezek a jogosítványok megmaradtak, és ez kiterjed a hírügynökségi tevékenységre, a rádiós krónikákra, a tévéhíradókra és az online-ra is.
- Az MTI negyvenkilenc munkatársa közül ott ül egy belpolitikai főszerkesztő, van ilyen?
- Szerkesztőségvezető.
- Belpolitikai szerkesztőségvezető és azt mondja a tudósítóinak, akik korábban MTI-munkatársak voltak, hogy menj el erre az eseményre, te menj el arra, erről kérek körülbelül ennyit, abból annyit és így tovább. De ma kiknek mondja? MTI-munkatársaknak vagy MTVA-munkatársaknak? És egyáltalán, hol ülnek ezek a munkatársak? Ugyanott az MTI-ben vagy levonultak a Kunigunda útjára?
- Itt ülnek az MTI-ben, a Naphegy téren egy teremben.
- De máshoz tartoznak?
- Más a főnökük. A megrendelőknek én vagyok a főnöke. A végrehajtók – akik a gyártásban vesznek részt – főnöke pedig Böröcz István. A kérdésedre válaszolva ez úgy működik, hogy megnézi az MTI ügyeletes embere, szerkesztője a tükröt, és azt mondja, hogy ez és ez az esemény kell az MTI kiadásába, és megrendeli ennek az elkészítését a gyártótól, az MTVA embereitől. Közben figyelemmel kíséri, hogy történik ez a gyártás. Utasítást nem adhat nekik, de szakmai iránymutatást igen. És a végén azt mondja, hogy ez így jó vagy nem jó, átvesszük, nem vesszük. Ki kell javítani, nem kell kijavítani. Az a szám, amit mondtál, hogy régen száznyolcan ember volt most meg negyvenkilenc, az a száznyolcvan ember – annak az MTI-s része, az ügynökség része persze kevesebb volt – nemcsak ellenőrzött, hanem szerkesztett is híreket. Ez a kis létszámú MTI-s ellenőrző csapat már csak ellenőriz.
– Hogy lehet így dolgozni? Amennyire én az újságírást ismerem, a főnök kiad valamilyen utasítást, és akkor ellenőrzi is a végrehajtást meg beleszól, hogy te ezt csináld, úgy csináld. Most ezek szerint kiadja az utasítást, hogy a máshoz tartozó munkatárs menjen ki megcsinálni egy anyagot, de közben mégsem adhat ki ennél bővebb utasítást, mert az illetőnek más főnökei vannak és lehet, hogy más elképzeléseket kell végül is az anyagba betennie.
- Nem. Azt kell beletenni, amit mi mondunk.
- De akkor mi a fenének kerültek át az MTVA-nak nevezett akármilyen intézménybe? Akkor minek ez az egész felfordulás? Ezt kérdezem egyébként már másfél éve, csak még mindig nem tudok rá választ kapni.
- Ez a rendszer működik most már ősz óta.
- De kinek a rendszere? Te ismered belülről. Milyen rendszer ez?
- A médiapolitika ezt a rendszert alkotta meg.
- Én értem. De ez a rendszer zűrzavaros.
- Nézd, el tudom képzelni, hogy ez nehezen áttekinthető kívülről. De istenigazából – tényleg nem fényezni akarom itt a mi dolgainkat – most azt látom, mivel június elseje óta eltelt egy hét, hogy működik.
- Mert mindenki működik. Robotpilótára állítva működik a repülőgép is, Ti is így működtök, gondolom.
- Gondolkoznak azért a pilóták, itt azért emberek vannak.
- Jó. Akkor ennyivel jobb a helyzet, a pilóták a repülőgépen is remélhetőleg gondolkoznak. Csak azt akarom mondani, hogy ez rendben van normális körülmények között, de elmegy magától, mert fognak híreket gyártani, kiadni, tudósítások lesznek, riportok lesznek, minden lesz, ami hírügynökséghez, újsághoz, rádióhoz, www.hirado.hu-hoz meg tévéhez kell, minden létre fog jönni. Csak éppen nem optimálisan, nem jól, a felelősségi és függelmi viszonyok nem világosak, nem egyértelműek és többek között az irányítási beleszólási jogok sem. Tehát úgy lehet végül is a közszolgálati médiában híreket gyártani, hogy a végén a kutya sem tudja, hogy honnan kerül egy Ángyán Józsefről szóló blog az MTI híreibe. Vagy tudja?
- Dehogynem tudjuk, mindent tudunk.
- Honnan tudod?
- Az MTI döntése alapján kerül a hírekbe.
- Na de hogy került hozzátok? Honnan tudjátok meg, hogy van ilyen blog?
- Millió blog van.
- Hát ez az, a millióból hogy kerül egy egészen friss hozzátok?
- Mondjuk valaki felhívja rá a figyelmünket.
- Ja, erre gondoltam én is.
- Ilyen mindig is volt. Például valaki felhívta a figyelmünket arra, hogy Nyitrai Zsolt Facebook-oldalán van egy bejegyzés, hogy nem lesz internetadó, azt is szemléztük.
- Na de Nyitrai Zsolt valaki, Nyitrai Zsolt a kormányzat – ebből a szempontból – meghatározó embere, ha ő a blogjában ilyet ír, az hírértékű. De egy ismeretlen blog ismeretlen szerzője mégsem lehet hírértékű. És mégis valaki felhívott benneteket és ti kiadtátok.
- Igen?
- Nem egyértelműek a függelmi viszonyok, nem?
- Azért hozzátennék valamit. Felhívtuk a minisztériumot, és elmondtuk, hogy ez van a birtokunkban, és azt mondták, hogy ez érdekes, és vizsgálatot fognak indítani ebben az ügyben. Azért ezt a blogbejegyzést ez mégiscsak valamilyen módon hitelesítette. Vagy legalábbis ha nem is hitelesítette, nem jó kifejezés, de mondjuk figyelemre méltónak ítélte.
- Aminek az lett a vége, hogy helyreigazításra kényszerültetek.
- Lehet, hogy lesz még ebben egy-két forduló, azért előkerült egy-két dokumentum, ami szerintem érdekes lehet.
- Igen? Ángyán József még figyelje az MTI-t?
- Mindenki figyelje az MTI-t, azt tudom ajánlani. De ez nem egy fenyegetés volt, ha erre utalsz.
- Nem, csak ezek szerint van egy-két dolog a tarsolyotokban vagy volt még egy-két telefon és lehet folytatni az ügyet.
- Ez mindig így van, hogy egy ilyen dolog burjánzik, de egyébként mondok még valamit általában ezekről. Jelentős mennyiségű információ van most a blogokban és különböző online felületeken, a Facebookon például. Komolyan meg kell fontolnunk – és erre érdemes egy komoly szakmai tanácskozást is összehívni –,hogyan kezelje ezeket egy hírügynökség. Erről érdemes akár egy kódexet is csinálni.
- Ez valóban érdekes és jelentős változás a mai nyilvánosságban. Ezzel érdemes komolyan, alaposan foglalkozni. De nem biztos, hogy úgy kell kezdeni, hogy egy ismeretlen blog első bejegyzését rögtön ráborítom a kormányt bíráló volt államtitkárra.
- Én azt gondolnom egyébként – ha ettől a dologtól elvonatkoztatsz –, hogy miért ne lehetne fontos információ egy blogbejegyzésben…
- Azért, mert ha ezt a blogot úgy indítja valaki, hogy mondjuk az illetőt Bill Clintonnak hívják, Gyurcsány Ferencnek vagy Orbán Viktor elkezd blogokat írni, akkor azonkívül, hogy ellenőrzitek, hogy tényleg őróla van-e szó, azt mondjátok, hogy hű, Orbán Viktor indított egy blogot, abszolút mindegy, hogy mit ír, az első bejegyzés mindenképpen hír az MTI-ben. De ha egy ismeretlen blog ismeretlen szerzőjének első bejegyzéséről van szó, akkor akárkire hord össze akármit, az az MTI számára nem lehet hír, mert nem tudtok meggyőződni annak a hitelességéről.
- Mondom, elmeséltem neked azt a folyamatot, hogyan történt ez. Egyébiránt, ami nem volt igaz a blogbejegyzésben, arról kiadtunk egy helyesbítést. Nem ódzkodtunk attól, hogy kiadjunk. De mégiscsak azt tudom mondani neked még egyszer, hogy érdemes nekiállni komolyan ennek a műfajnak, hogy mit szabad, mit lehet.
- Ez igaz, tanulságos lehet.
- A sikerekhez vezető út lehet göröngyös is.
- Így van. Ismerlek régóta, te egy optimista ember vagy. De nem éled meg vereségként azt, hogy most maradt alattad egy negyvenkilenc személyes csontváz?
- Nem csontváz egyáltalán, hanem komoly szakemberek, komoly döntési jogkörökkel.
- Na de ugyanúgy kiüresedett, mint a Magyar Televízió, a Duna Televízió, a Magyar Rádió. Ott vannak gyakorlatilag a fizetésükért, ami fontos, de minden lényeges dolog rajtuk kívül történik, az MTVA-n keresztül.
- Szerinted az kiüresedés, hogy mi döntünk arról, mi legyen a krónikákban, a híradókban, miről menjen ki hír? Mi vesszük át ezeket. Ez szerintem egyáltalán nem kiüresedés. Minden szakmai döntés a mi kezünkben van. Egyébként ma kiadtam erről egy közleményt, ami az MTI-ben jelent meg. Érdekes módon az egyik világosan megírja a felelősségi viszonyokat, hogyan működik ez a helyzet.
- Tavaly ősszel az MTI a második lett a magyar márkák rangsorában. Szerinted ebben az évben hányadik lesz ez a negyvenkilenc fős MTI?
- Nem tudom, azért csak egy hete negyvenkilenc fős. Nem tudom, hogy hányadik lesz, de őszintén szólva én lebecsülöm az ilyen kitüntetéseket, elismeréseket. De attól még szerintem az MTI szakmai hírneve – mert azért használom ezt a kifejezést – nem csorbul majd, hogy nem kerülünk dobogóra. Szeretnénk persze, ezt azért hozzátenném.
- Optimista vezérigazgatóként természetesen tedd hozzá.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
