Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 31.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. június 02. szombat, 03:37; Megbeszéljük

3. oldal / 4

Mi kerül 13 milliárdba a Kossuth tér átépítésénél? Mégis lesz többemeletes Tisza-szobor
Wachsler Tamás, a Kossuth tér rendezésének programvezetője

Bolgár György: - Elég meghökkentő híreket lehet olvasni a Kossuth térről.

Wachsler Tamás: - No, milyeneket?

– Hát, voltak ugye a fakivágások váratlanul, aztán a Károlyi-szobor leszerelése a hajnal leple alatt. De most nem ezekre gondolok, hanem kinyitom a mai Népszabadságot, és ugyan a cím az, hogy Tarlós egyszemélyben dönthet, én ettől nem döbbenek meg, de azon, hogy az Országgyűlési Hivatal jövőre 10 milliárd 200 milliót kért a Kossuth téri átépítés folytatására az idei majdnem 2,5 milliárdhoz, ez összességében már majdnem kitesz 13 milliárdot, és akkor még a cikk azt sejteti, hogy lehet, hogy itt nem is áll meg a dolog, hanem több tízmilliárdra rúg majd az átépítés. Hát a világ legdrágább tere készül itt.

– Mert hogy?

– Hát ilyen drága térátépítés, ahol egyetlen új épületet sem emelnek, nem biztos, hogy van. Sőt, szerintem nincs.

– De én szerintem téved, mert ha azt a szót használja, hogy egyetlen úgy épületet sem emelnek, akkor a nyelvhelyességi szempontból akár igaza is lehet. Építünk egy mélygarázst és látogatóközpont épül talajszint alatt. Ezek jelentős létesítmények, hatszáz autó parkolását biztosítják. Plusz épül az országház épületén belül a parlamenti múzeum együttese és így tovább. Úgyhogy ez egy elég jelentős beruházás. És az, hogy ha valaki úgy képzeli el, hogy itt csak néhány kertész fog fákkal rohangálni, akkor az nagyon téved. Ez egy komoly beruházás.

– Rosszul emlékszem arra, hogy még az előző, hát ha nem is nyolc évben, de mondjuk a Demszky-éra vége felé volt egy pályázat, és ott olyan 2,5 milliárdos átépítési összeg volt meghatározva és volt egy kihirdetett nyertes is? Mélygarázzsal együtt, tegyük hozzá.

– Az, hogy az mennyibe került, nem tudom, az egy teljesen más típusú beruházás volt. Volt egy tervpályázat, ami a tér felszíni rendezésére vonatkozott, ami egyébként a jelenleginél lényegesen kisebb területet fedett volna le, és amit az s73 Kft. nyert meg. Egyébként az s73 Kft. a Közti alvállalkozójaként most ugyanezt a térrendezést csinálja, megváltozott programmal. Volt ettől függetlenül egy mélygarázs-projekt, ami a Parking Kft. beruházása volt, üzleti logika alapján fogantatott projekt volt. Ennélfogva nem is tudom, hogy ez mennyibe került volna, tehát annak még csak országgyűlési engedélye sem volt. Arról nem beszélve, hogy nincsenek rá vonatkozó számaim. Tehát ez egy másik beruházás volt. És annak is része volt egyébként egy látogatóközpont. Nem annak a beruházásnak, de azoknak a terveknek is része volt egy látogatóközpont, ami a tér egy másik helyén lett volna. Nagyjából a Kossuth-szobor és a parlament közötti helyen terveztek akkor egy látogatóközpontot, ami egy meglehetősen… hát hogy mondjam, kompromisszumoktól terhes elképzelés volt, lévén hogy ez azt eredményezte volna, hogy ugyan nem kell kint sorban állni, de ugyanúgy a szabad téren kell átmenni, és úgy bemenni a házba esernyővel, kabáttal és így tovább. Tehát a két dolgot nem lehet összehasonlítani tartalmában, emiatt nincs értelme összehasonlítani költségvetésében. És ha volna is értelme, én magam nem tudom megtenni, mert annak a számait nem ismerem.

– Értem, jó, de azért a Népszabadság tesz egy érdekes összehasonlítást, ezt azért meg lehet tenni. Hogy egy hasonló méretű mélygarázs építési költsége különböző speciális feltételektől függően 2-4 milliárd forint. Tehát mondjuk számítsuk a 4-et. Mi a mire megy el a másik 9? És nemcsak 9 fog elmenni, mert tudjuk, hogy azért nem 13-ban fejezik be a beruházást hanem 14-ben, úgyhogy majd még rákérdezek, hogy Ön szerint mennyi jön még erre rá. De maradjunk egyenlőre a közölt majdnem 13-nál. Tehát mire megy el a további 9 milliárd?

– Egy teljes felszíni térrendezésre kerül sor, a villamosnyomvonal megváltoztatásával, közművek cseréjével, aminek persze egy része nem a mi beruházásunk részét képezi, erre is sor kerül. És így tovább.

– És hol lesz a végállomás? Már nem a 2-es villamosé, hanem a beruházásé. Egyrészt időben, másrészt pénzben?

– Időben 2014 tavaszára kész lesz.

– Tehát még a választások előtt? Ez gyakorlatilag így van belőve?

– 2014 tavaszán kész lesz, a kérdésében foglalt célzást, hogy ez választási kampány részét képezi-e, erre én azt válaszolom, hogy egy ilyen beruházás meglehetősen sok kényelmetlenséggel jár a városnak meg a környéken lakóknak, és velük szemben udvariatlanság, ha addig húznánk, mint mondjunk ameddig az előző kormány a 4-es metrót húzta. Tehát ennek a beruházásnak a lebonyolításával kapcsolatban az egy erőteljes elvárás, önmagammal szemben is azt az erőteljes elvárást támasztom, hogy ez minél hamarabb meglegyen, és ezt 2014 tavaszára reálisnak látom.

– És pénzben?

– Természetesen vannak, mondjuk úgy, tippjeim, de a dolog még nem áll úgy, hogy ezzel kapcsolatban becslésekbe bocsátkozzak. Lesz egy kivitelező kiválasztását célzó eljárás még idén, amikor az megtörténik, utána ezzel kapcsolatban nincsenek további bizonytalanságok, és akkor azokat a számokat, amiket többé-kevésbé véglegesnek tekinthetünk már akkor, azokat nyilvánvalóan…

– Na de azt írja a Népszabadság, hogy a beruházás szigorúan titkos. Akkor mit nem fognak nyilvánosságra hozni, ha a költségeket nyilvánosságra fogják?

– A költségeket nyilvánosságra fogjuk, a műszaki tartalommal kapcsolatban természetesen van számos érzékeny részlet, amit nem tudunk nyilvánosságra hozni.

– Az a becslés amit olvasok, hogy akár több tízmilliárdra is rúghat, ez azt jelenti, hogy 20 milliárdnál többe, hogy mennyivel, azt nem tudom, de becslésként megállja a helyét?

– Hát én nem azért kapom a fizetésemet, hogy becsléseket mondjak. Természetesen

van nekem személyesen egy becslésem, ami nyilván a Népszabadságénál megalapozottabb, arra vonatkozóan, hogy a beruházás...

– Na csak erről akartam kérdezni, hogy ez egy megalapozott becslés Ön szerint? Vagy túlzás.

– Ezt nem szeretném kommentálni. Mondom, amikor látok konkrét számokat, amit akkor fogok látni, amikor a konkrét műszaki tartalomra vonatkozóan konkrét ajánlatok alapján a kivitelezővel megállapodunk, majd akkor beszélünk erről. Az én részemről felelőtlenség volna, már csak azért is, mert a kivitelezőknek üzennék, ami taktikai szempontból igencsak rossz lenne egy tárgyalás előtt.

– Megértem az Ön reakcióját, de hadd tegyek akkor én is ehhez egy kommentárt, mert abból, hogy nem mondja azt, hogy óh, hát ez túlzás, ez a több tízmilliárdos, az ember csak arra tud következtetni, hogy nem túlzás. Hogy aztán pontosan mennyi lesz majd, tényleg ki fog derülni. Előbb vagy utóbb.

– Például abból, hogy egy újságíró megkérdez valakit, aki tesz egy becslést, nota bene műszaki információk hiányában, és utána azt mondja, hogy kommentáljam ezt az állítást, ez pontosan ugyanaz a kérdés, csak egy kicsit rafináltabban történik, mint az, hogy mondjam meg, mennyibe fog kerülni. Amire azt mondtam, hogy itt és most nem tudom megmondani.

– Na jó. Ha már nem tudom kihúzni Önből a várható költségeket, akkor nézzük a dolgot egy kicsit más szempontból. A tervek hol állnak? Tehát mikorra kell megcsinálni a tér átfogó rendezési tervét?

– A tervek úgy állnak, hogy most én éppen a Közti irodájából érkeztem vissza a saját irodámba, ahol az engedélyezési dokumentációt néztük át, tehát azt mondhatom, hogy a Közti munkája azon a szinten áll, hogy ők már úgy tekintik, hogy engedélyezési dokumentációt adtak le. Azért nem mondom azt, hogy az engedélyezési dokumentáció kész van, mert akkor van kész egy dokumentáció, amikor a megrendelő azt mondja, hogy ez az, amit én vártam. És még most kezdik átnézni. Úgyhogy azt mondhatom, hogy az előzetesen tervezett ütemezés szerint haladunk nagyjából.

– És akkor mikorra kell hogy elkészüljön a várakozásai szerint egy ilyen általános átfogó rendezési terv? Őszre? Vagy mikorra?

– A rendezési terv, gondolom, a tér berendezésének a tervét érti ezen, mert a rendezési terv egy másik fogalom.

– Jó. Akkor hadd kérdezzem úgy, hogy hány féle tervnek kell elkészülnie ahhoz, hogy folytathassák a munkát rendben?

– Nem kötözködni akartam, csak a rendezési terv fogalmat az önkormányzat által elfogadott terveknek szokták használni, ha már. Tehát az önkormányzatok által elfogadandó fővárosi szabályozási keretterv, településszerkezeti terv és a kerületi szabályozási terv, ezek készen vannak. A főváros éppen tegnap fogadta el a szükséges módosításokat, a kerület pedig ma. És néhány napon belül ezek hatályosak lesznek. A tervek, tehát a Közti, a generáltervező munkája úgy áll, hogy a teljes építési engedélyezési dokumentációt, mint mondtam, a napokban befejezi. Ha lesznek még megjegyzések, akkor még valamennyi munka lesz rajta. De lényeg az, hogy megindul az építési engedélyezési eljárás, és egyébként azt gondolom, hogy jövő héten a terveket, azokat a részeit, amit nyilvánosságra lehet hozni, nyilvánosságra is fogjuk hozni.

– Magyarán a jövő héten látni fogjuk, hogy fog kinézni a Kossuth tér?

– Így van.

– És Tarlós István egyszemélyben jogosult kiadni például az építési engedélyt? Mert ugye azt olvasom, hogy mostantól kezdve az összes közigazgatási hatósági ügyben egyszemélyben dönthet. A Kossuth térrel kapcsolatban.

– Nem, nem, nem. Rosszul olvassa.

– Hát felolvasom. Tarlós István főpolgármester egyszemélyben dönthet a Kossuth Lajos téri beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben. Ez nem áll?

– De, áll, csak ez nem erről szól. Tehát az építési engedélyekről egyébként, ha megnézi a 100/2012-es kormányrendelet alapján, ami ezt a beruházást kiemelt beruházássá tette, Budapest Főváros Kormányhivatala dönt, tehát ők adják ki az építési engedélyeket. Amire a Tarlós úr ezt a felhatalmazást megkapta, az az, hogy ennek az eljárásnak a során számos kérdésben kell a fővárosnak tulajdonosi hozzájárulásokat kérni. Hogy csak egy példát mondjak, az alsó rakpart tulajdonosa a Budapest Fővárosi Önkormányzat. Az alsó rakpartot érinti az építési tevékenység, tehát például mondjuk amikor kialakítjuk, akkor falakat kell építeni meg ehhez hasonlók. Oda mérik ki a mélygarázsnak az egyik kijáratát, hogy egy titkot eláruljak. Tehát számos ilyen kérdés van. A Fővárosi Önkormányzat szervezeti működési szabályzata szerint eddig ez úgy volt, hogy egy fővárosi tulajdonú telekre vonatkozóan a tulajdonosi hozzájárulást, ami ilyen esetben kötelező kellék, a testület adhatta meg. Arra kapott a főpolgármester úr felhatalmazást, hogy a konkrét beruházással kapcsolatban ezekben a tulajdonosi ügyekben megadja a hozzájárulást, de ráadásul ezt azzal a korlátozással kapta, hogy nem mondhat le a tulajdoni jogról. Tehát ez nem arról szól, hogy ajándékba adhat bármit az Országgyűlési Hivatalnak. Mondom, kifejezetten erről szól, hogy építési engedélynél ő megadhatja a tulajdonosi hozzájárulást.

– Gyorsabban, mint ezek szerint a hivatal adta volna meg, beadják Tarlós Istvánnak, ő aláírja.

– Nem, nem, nem. Eddig se a hivatal adta meg, hanem a testület adta meg.

– Akkor a testületet nem kell összehívni, nem kell esetleg minden fideszes képviselőt berendelni és így tovább.

– Így van. Tehát ezekben a kérdésekben. Tehát ha az a kérdés, hogy mondjuk a mélygarázs kijárata megépítéséhez egy járdaszegélyt át kell helyezni a Markó utcai felhajtón, s ez érinti a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló telket, akkor tegnapig egy testületi döntésre volt szükség. Ebben a konkrét ügyben, ennek a beruházásnak kapcsán ezeket a jogköröket a testület szmsz-módosítással a főpolgármester-helyettes úr kezébe adta.

– Semmi egyszerűsítésnek nem vagyunk elrontói. Azt mondja meg legyen szíves, hogy amikor a fákat kivágták a Károlyi-szobor körül, akkor többek között azzal indokolták, hogy régészeti feltárásokat kell végezni. Mit találtak?

– Lényeges leletet nem találtak. De mindjárt pontosítom is rögtön. Tehát ez azt jelenti, hogy olyan leletet, ami az eredeti helyén lett volna, és ami részletesebb feltárást tett volna szükségessé, mondjuk egy Árpád-kori falunak a házait vagy római romokat vagy ilyesmit, azt nem találtak. Számtalan úgynevezett szekunder leletet találtak. Ezt úgy kell érteni, hogy ez a terület, mint kiderült, jó sok méter mélyen feltöltött terület, tudtuk, hogy feltöltött, de nem tudtuk, hogy ilyen mélyen. És ebben a feltöltésben találtak mindenféle érdekes apróságokat. Kályhát, török kori tányért, tányérokat, pipafejeket, ehhez hasonló dolgokat, ami önmagában érdekes, és én majd azt fogom javasolni, mert a Budapesti Történeti Múzeum parkja lesz ez egyben, hogy ezeknek a leleteknek egy részét legalább itt a parlamenti múzeumban mutassuk be. De nem találtuk meg Attila sírját, sajnos.

– Gondolom, akkor már nagyobb szenzáció lenne itt, mint egy mint egy hír arról, hogy több tízmilliárdba fog kerülni a Kossuth tér átépítése. Még valamit. Ha a jövő héten már láthatja a közvélemény, hogy fog kinézni a Kossuth tér két év múlva, akkor ez azt jelenti, hogy megvan a politikai döntés arról, hogy mondjuk az 1944. március 19-ei állapotot megelőző állapotra kell visszatérni, vagy azt az állapotot kell helyreállítani? Vagy esetleg nem a 44. március 19-e előttit, hanem egy ehhez képest bizonyos, hellyel-közzel módosított állapotot. Például, hogy a Tisza-szobrot vissza kell-e vinni vagy meg kell-e csináltatni és így tovább. Megvannak-e ezek a feltételezhetően politikai döntések?

– Igen, természetesen, megvannak. Sőt tulajdonképpen nézzük meg a országgyűlési határozatot, ebben a 44 előtti arculat kifejezés úgy szerepel, hogy a 44 előtti képzőművészeti arculat, tehát kifejezetten a szobrokra vonatkozik. Tehát a szobrokra vonatkozóan a politikai döntés már akkor megszületett, tehát a szobrok tekintetében az országgyűlés határozata értelmében a lehetséges mértékben azokat a szobrokat fogjuk helyreállítani vagy rekonstruálni, amelyek 1944 előtt a téren álltak.

– Tehát a többemeletes Tisza-szobrot is lehetséges rekonstruálni.

– Igen. Így van. Tehát azok a szobrok kerülnek vissza vagy újra elkészítésre, amik akkor itt voltak. Ez a szobrokra vonatkozik. Egyebekben a tér egészére vonatkozóan nem tartalmaz megkötést az országgyűlési határozat, tehát nem mondja azt ki, hogy mondjuk az 1944-es vagy 37-es vagy akármilyen állapotot kéne a tér szerkezetét illetően helyreállítani, hanem az a feladatunk, hogy az eredeti koncepció lehetséges tiszteletben tartásával készítsünk egy olyan teret, amely megfelel a modern kor elvárásainak. És ez is történt. Én azt gondolom, nyilván nem vagyok teljesen naiv, nyilvánvaló tisztában vagyok azzal, hogy ha elkezdődik erről a térről egy vita, akkor nem feltétlenül számítok arra, hogy a szobrok vonatkozásában teljes nemzeti konszenzus lesz. De azt gondolom, hogy a tér berendezések tekintetében, ha valaki ránéz erre a térre, akkor azt kell hogy mondja, vagy azt fogja mondani, hogy ez egy kifejezetten modern, nagyvonalú, olyan téralakítás, ami javítani fogja Budapest általános vonzását például a turistáknak.

– De ami 44 után odakerült, az elkerül onnét, beleértve ezt a mostani Kossuth-szoborcsoportot is, és visszakerül az, ami 44 előtt volt ott.

– Jó közelítés, így van.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!