Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 30.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. június 01. péntek, 03:03
- Megbeszéljük
Az Európai Bizottság üléséről
Andor László, európai uniós biztos
Bolgár György: - Hogyan zajlott ez az európai bizottsági ülés, amelyen ezek szerint elfogadták azt a javaslatot, hogy mégse függesszék fel Magyarország számára ezt a mintegy 150 milliárd forintnyi kohéziós támogatást?
Andor László: - Ma délelőtt egy nagyon hosszú ülésünk volt, de ezen belül csak néhány szó esett Magyarországról. Ugyanis ma volt az a nap, amikor mind a 27 tagállamra nézve a bizottság elfogadott országspecifikus ajánlásokat a gazdasági kormányzás jegyében. Ezeket több ország esetében nagyon részletes elemzésekkel támasztják alá, és ennek keretében tértünk vissza Magyarországra, illetőleg Olli Rehn vezette elő azt az álláspontot, miszerint az elmúlt időszakban bejelentett intézkedések következtében várhatóan a deficit nemcsak idén, hanem jövő évben is 3 százalék alatt lesz.
- Ez egyben azt is jelenti, hogy a bizottság, illetve a pénzügyi biztos, Olli Rehn megítélése szerint Magyarország kikerülhet a túlzott deficit eljárás alól. Vagy ez nem került szóba?
- Kikerülhet, de ez nem azonnali és nem automatikus. Tehát valóban az kell, hogy ezeknek a már bejelentett intézkedéseknek legyen a gyakorlatban is hatása. Nagy valószínűséggel inkább csak a jövő évre várható, hogy ez a döntés megszületik.
- Tehát nagyjából tisztában akarnak lenni azokkal a számokkal, hogy 2012-ben hogy zárul a költségvetés, sikerült-e 3 százalék alatt tartani a hiányt, és milyen költségvetést fogadnak el 2013-ra?
- Pontosan. A zsargonban úgy szokták mondani, hogy van egyfajta végrehajtási kockázat, ami nyilván nagyon sok minden lehet. Fakadhat az objektív gazdasági folyamatokból, de fakadhat valóban belpolitikai, vagy akár nemzetközi folyamatokból is.
- Azt mondta, hogy nagyon hosszú ülés volt, és Magyarország ezen belül csak néhány percet vagy viszonylag rövid időt kapott. Akkor mivel foglalkoztak? Görögországról szólt az egész délelőtt? Vagy nem ilyen egyszerű, ahogy én elképzelem?
- Ilyenkor ugye minden ország szóba kerülhet, és például a versenyképesség tekintetében 10-12 országnak is van feladata, beleértve például Franciaországot. Vagy beszéltünk a bérekről, hogy hol milyen beavatkozás szükséges annak érdekében, hogy a bértrendek ne fokozzák, hanem inkább enyhítsék az európai egyensúlytalanságot. És ebben például Németországról sok szó esett annak érdekében, hogy ott gyorsuljon fel a minimálbér bevezetése olyan szektorokban is, ahol eddig nem volt, és dinamikusabban nőjenek a bérek.
- Érdekes, hogy ezek szerint az Európai Bizottság veheti magának a bátorságot, hogy beleszóljon egy ország szuverén döntésébe? Tudniillik az mindenképpen saját döntés, hogy van-e minimálbér, vagy nincs. És ezek szerint tehet javaslatokat, hogy éppen az európai fellendülés és benne a német fellendülés érdekében jó volna biztonságosabb alapokat teremteni?
- Így van. Tehát az elmúlt két évben kialakult, és most már második ciklusát éli egy gazdasági kormányzás, ahol ajánlások formájában nagyon sok minden elhangzik, ami ez idáig kizárólag tagállami hatáskör volt. Egy másik példa az adózás. Ma, amikor kiálltunk a sajtó elé, akkor ott volt Olli Rehn, és mellettem ott volt Semeta biztos is, aki az adóügyekért felelős, és nagyon sok minden elhangzott például a munkát terhelő adók enyhítése érdekében.
- Az elmúlt hetekben, nem utolsósorban a franciaországi választások miatt mintha előtérbe került volna egy alapvetően eldöntendő európai kérdés, hogy költségvetési szigor vagy inkább növekedés? Szóval mire helyezi a hangsúlyt, vagy mire helyezné a hangsúlyt az Európai Bizottság. Ez szóba került-e a mai vitában?
- Természetesen igen, tehát jelentős része ezeknek az ajánlásoknak a pénzügyi stabilizációról szól. Én azt gondolom, hogy a költségvetési konszolidáció folyamatát nem lehet feladni, abból nem lehet visszalépni. Esetleg elképzelhető, hogy itt-ott pragmatikusabban kell hozzá viszonyulni. Ma Spanyolország esetében is volt egy ilyen vita, illetőleg döntés. Olli Rehn azt javasolta, hogy egy kétéves költségvetési terv ellenében Spanyolország egy enyhébb megítélés alá essen. Annál is inkább, mert a jövő évre gazdasági visszaesést prognosztizálnak, és ez nyilván súlyos helyzetet jelent, ellentétben más országokkal, mert az unió szinte minden más tagországában jövő évre már növekedést prognosztizálnak.
- És ha úgy gondolják az Európai Bizottságban, hogy a növekedésre is nagyobb hangsúlyt kell helyezni, akkor milyen lehetőségek vannak abban az esetben, ha a költségvetési szigort is tartani akarják? Ha egyfelől el kell vonni pénzeket, akkor ugyanazokat a pénzeket nem lehet a beruházások vagy a gazdaság ösztönzésére fordítani. Mi a megoldás?
- Ez igaz, de nem kizárólag a költségvetés szerepére kell gondolni. Például az egyik slágertéma most az Európai Beruházási Bank tőkeemelése, ami ma is elhangzott, Barroso elnök jelentette be a sajtótájékoztatón az erre vonatkozó tudnivalókat. Az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló projektkötvények elindítása, illetőleg az előbb említett bérpolitikai megfontolás az, hogy Németországban és más országokban, ahol ezt a mozgástér megengedi és nem megy a versenyképesség rovására, mindenképpen ösztönözni kell a dinamikusabb béremelkedéseket. Aminek van egy keresleti oldali húzó hatása az európai gazdaság egészére nézve. Tehát jó néhány olyan eszköz felsorolható, ami a gazdaságot élénkítheti anélkül, hogy a költségvetési egyensúlyt felborítaná. Illetőleg van még egy fontos szempont, amit persze néhány ország nagyon óvatosan közelít meg, ez az úgynevezett eurózóna-kötvények kérdése. Tehát úgy lehetővé tenni a periféria számára a gyors növekedést, hogy az adósság költségeit megosztani, és ez főleg a déli országokban egy számottevő mozgástér növekedést jelentene.
- Ez azt jelentené, hogy mondjuk Olaszországnak vagy Spanyolországnak nem kellene 6 százalék vagy afölötti hozammal eurókötvényeket kibocsátania, hanem igénybe vehetnék az Európai Központi Bank által alacsonyabb hozammal, tehát olcsóbban kibocsátott kötvényeket az adósságok finanszírozására. Csakhogy ebben eddig a németek eléggé hajthatatlannak látszottak. Hogy látja a helyzetet az Európai Bizottság, és ennek alapján Ön?
- Barroso elnök ma úgy fogalmazott, hogy amit sok esetben lelkesedésből nem tesznek, meg azt megteszik szükségszerűségből.
- Ez bölcsen hangzik. Van mögötte konkrét tapasztalat? Ugye Barroso ott volt a csúcstalálkozón, a világvezető gazdasági hatalmainak csúcsértekezletén is. Szóval lehet, hogy onnét jött haza ezzel a bölcsességgel, hogy kényszerből talán a németek is belemennek ebbe?
- Ezek a vezetők hetente legalább egyszer, esetleg többször beszélnek egymással. Az elmúlt időszakban nagyon sok olyan megnyilatkozást hallottunk német részről, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Például, amikor a Bundesbank elnöke azt mondta, hogy akár magasabb inflációt is hajlandó elfogadni, vagy amikor a pénzügyminiszter azt mondta, hogy a dinamikusabb bérnövekedésnek szerepe lehet. Ez a lépés egy hosszú folyamat eredménye, de úgy gondolom, hogy ezek helyes felismerések, és ennek a folyamatnak egyik állomásaként valószínűleg eljutunk olyan eszközökhöz, amivel a közös adósságfinanszírozás könnyebb lesz az Európai Unióban.
- Végezetül még visszatérve a magyarországi állapotokra, szóba került-e akár formálisan, akár informálisan az, hogy egyes budapesti értesülések szerint a kormány mégsem akarja úgy módosítani a jegybanki törvényt, ahogy azt az Európai Központi Bank és az Európai Unió, valamint az IMF elvárná, hogy bizonyos kérdésekben továbbra is ragaszkodnak az eredeti kormány-állásponthoz. Vajon nem akadályozza-e ez a hiteltárgyalások megkezdését?
- Ha ez így van, akkor egészen biztosan akadályozza. Ez az ülésen magán nem került szóba, de természetesen az Olli Rehn-kabinetnek erről tudomása van, és egy kicsit aggódnak, azt mondhatom.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
