Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 25.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. máj. 29. kedd, 03:22
- Megbeszéljük
Lex Éger van készülőben?
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
Bolgár György: - Őszintén szólva alig hittem a szememnek, amikor azt olvastam, hogy Önt el akarják távolítani az Orvosi Kamara éléről. Már csak azért is, mert egyrészt nem olyan régen választották meg újra, másrészt pedig a szocialista-szabad demokrata kormányok és az ő egészségügyi reformpróbálkozásai között és alatt Ön nagyon sok borsot tört a kormány orra alá, és akkoriban sokan azt tartották valószínűnek, hogy a Fidesz alatt majd Éger István lesz az új egészségügyi miniszter, ehhez képest még az Orvosi Kamara elnökeként sem viselik el. Ezt én el sem hiszem, és Ön?
Éger István: - Nem tudok sokat hozzátenni, azt gondolom, hogy egy köztestületnek függetlennek kell lennie – erről sokat beszélgettünk már, ma is ez a véleményem – a politikától. Az a törvénymódosítás, amiről én is hivatalos németországi tartózkodásom alatt értesültem, egy elég durva beavatkozás ebbe a függetlenségbe, legalábbis én így ítélem meg.
- Ráadásul, ahogy olvastam az MTI-nek adott nyilatkozatát, az egész törvénymódosításról csak szőrmentén értesült. Arról tudtak – hiszen a kamarát meg is kérdezték róla –, hogy van egy egészségügyi salátatörvény készülőben, abban sok minden benne van, de hogy ennek része volna a kamarai tisztségviselők szabályainak újraírása, azt már csak minden után, tehát Önöket meg nem kérdezve tudta meg.
- Igen, valóban, az egészségügyi salátatörvény hosszabb ideje terítéken van, most már Parlament előtt van, ezt véleményezhettük is közigazgatási egyeztetés formájában, szabály szerint. Sőt, ami nem szokványos, hogy a parlamenti bizottságban is kaptam szót ebben az ügyben, tehát parlamenti szakaszban is. Ez azonban egyáltalán nem irányozta elő a kamarai törvény módosítását, csak más egészségügyi törvények megváltoztatására tett indítványt, tehát ez a dolog abszolút derült égből villámcsapásként ért bennünket.
- A kamarai törvény megváltoztatásához nem kellene feltétlenül kikérni a kamara véleményét is?
- Ez egy nagyon érdekes technika, mert valóban minden törvényváltoztatáshoz meg kell kérdezni, ha azonban ezt már salátatörvényként bevitték a Parlament elé, akkor parlamenti szakban már nem kell, és ha a parlamenti szakban módosító indítvánnyal él valamelyik erre jogosult szerv vagy képviselő, akkor ez már kívül esik a véleményezés keretén, illetve határain.
- De erre az embernek még igazán erős kritikája sem lehet, mert ez annyira gyáva módszer, inkább nem is mondom, hogy mennyire, de a dolog lényege az, hogy ha a kamarai törvényt meg akarják változtatni, akkor nyilvánvalóan a kamarákat kell erről előzőleg megkérdezni, vitákat folytatni velük, és aztán annak nyomán a kormány dönthet, ahogy akar. Bevihet olyan törvényjavaslatot és módosítást, amilyet akar, de ha ezt a kamarák megkerülésével teszi, az legalábbis annak a jele, hogy nem mernek Önnel és az egyéb kamarák vezetőivel sem szembenézni. Vajon miért?
- Igen, amit Ön elmondott, az nagyjából helytálló, egyetlenegy dolog, ami még kérdéses, hogy ezt a kormány teszi-e. Ebben nem vagyok egészen biztos. Informálisan úgy tudom, hogy kormánydöntés ebben az ügyben nem született, tehát az még kérdés majd a jövőben, hogy vajon a kormány ezt a tervezett módosítást támogatja-e. Ha támogatni fogja, akkor nyilván a parlamenti szavazási procedúra már nem változtat majd rajta, ez azonban még nem lefutott kérdés.
- Értem az örök optimizmust, én is hajlamos vagyok néha általános pesszimizmusom ellenére bizonyos dolgokban örök optimistának maradni, hiszen amíg nincs vége, addig nincs vége. Viszont éppen az elmúlt napokban élte meg a Klubrádió, hogy a kormány benyújtott egy médiatörvény-módosítást, majd ismeretlen képviselők az éj leple alatt a kormány módosításához egyéb módosításokat nyújtottak be. Azt lehetett mondani, hogy amivel ellehetetlenítenék a Klubrádió frekvenciához jutását, az nem a kormány módosító javaslata volt, hanem csak egyes képviselőké. Ám a végén mégiscsak megszavazták az egyik és a másik módosítást is, úgyhogy szerintem Önnek se kéne hogy illúziói legyenek.
- Nekem nincsenek illúzióim, de azt azért be kell látni, hogy amikor a három egészségügyi szakmai kamara deklaráltan, politikamentesen kellene hogy a szakmai munkáját végezhesse, akkor ott egy ilyen beavatkozás a kamarák rendszerébe gazdaságilag, választójogilag és egyébként is nagyon durva politikai beavatkozásnak számít. Látni kell, hogy ez nem egy demokratikus lépés. Ráadásul ennek nemzetközi következményei is lehetnek, hiszen – ez is szerepelt a hírekben az elmúlt hetekben – januártól tölteném be az Európai Orvosok Állandó Bizottságának alelnöki tisztét, és éppen ezért ezt most Európa-szerte figyelik. Németországi tartózkodásom során az Orvosok Világszövetségének főtitkárával tárgyaltam röviden az eseményekről, tehát nem vetne nagyon jó fényt Magyarországra, ha ilyen durván beavatkoznának az egészségügyi kamarák dolgaiba, ráadásul abszolút indokolatlanul, mert erre semmiféle logikai lépés és értelem nem mutat, ennek semmiféle haszna nincsen. Decemberben, illetve múlt ősszel a három kamarában megtörténtek a tisztújítások, és semmi más nem indokolhatja ezt a lépést, csak a politikai barátságtalanság. És nem az optimizmusom, hanem inkább a logikus gondolkodás vezet arra, hogy talán ezt nem fogja a kormány támogatni, ha támogatja, lelke rajta, de nem hiszem.
- Az a baj, hogy nem unortodox módon gondolkodik! Meddig szólna az Ön mandátuma normális körülmények között?
- Most választottak meg engem decemberben, normális körülmények között négy évre szól a megbízatásom. Ha most ez a törvénymódosítás netán átmegy, akkor a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara feje is repül, én is repülök és még többen is az elnökségből természetesen.
- Merthogy kettőnél többször nem volnának újjáválaszthatók.
- Igen, de annak idején, amikor ez a most hatályos törvény éppen hatályba lépett – ezt már ez a kormány csinálta –, a kormány javaslata volt, hogy minden nulláról induljon, nem mi kértük, ők akarták. Most mi okozza azt, hogy egy év után ezt megváltoztatják, méghozzá nem is a korábbira vissza, hanem egy 1994 óta nem látott, szigorított szabállyal, ami azt mondaná, hogy aki két alkalommal, akár egymástól függetlenül, egy bizonyos pozíciót betöltött, az soha többet az életében ne tölthesse be?
- Ha már feltettem magának a kérdést, vajon mi a bajuk Önnel?
- Nem tudom, ezt tőlük kellene megkérdezni, illetve azoktól, akik ezt benyújtották. Ön mondta azt a kifejezést, hogy az éj leple alatt. Ez szó szerint az éj leple alatt történt, mert benyújtottak egyet hétfőn, az is elég furcsa volt, de nem ezt tartalmazta, aztán keddre benyújtottak egy másikat.
- Ez ugyanaz a módszer, mint a médiatörvény esetében és sok más esetben is, de e mögött csak kormányzati szándék lehet, hiszen különben nem játszhatná el egyik vagy másik képviselő ezt, azonnal rájuk szólnának.
- Igen, és itt még kérdés lesz, hogy kire fognak rászólni, vagy rá fognak-e szólni bárkire. Ezzel kapcsolatban nem bocsátkoznék jóslásokba, bár vannak nem hivatalos információim, meglátjuk, hogy mi lesz a vége.
- Mégis, mondjon valamit, hogy kinek a lábára lépett rá vagy mi az a dolog az Ön gyakran kifejtett véleményében, ami a mai egészségügyi vezetés vagy az egész kormány számára kellemetlen és most már elfogadhatatlanná vált?
- Nekem sohasem volt személyes véleményem, illetve azt mindig megtartottam magamnak világ életemben, és ezt már Önnek is sokszor elmondtam, a testületi véleményt képviselem, mindig testületi döntések alapján. Köztudottan nincs jó helyzetben ma az egészségügy Magyarországon, köztudottan sajnos nem jók a döntések. Ezért voltam kénytelen felhívni az elmúlt hetekben a parlamenti képviselők figyelmét arra, hogy a soron következő nem jelentéktelen, de szerény mértékű béremelés pozitív közhangulat-szabályozó szerepét jelentősen alá fogja ásni ez a bizonyos salátatörvény. Nem a kamarai törvény változtatása miatt, hanem azért, mert egyébként számos, az orvosok számára hátrányos döntést ígér ügyeleti díjszámításban, túlmunkaszabályozás-számításban, szabadidő-számításban és sorolhatnám hosszan. Ezt nekem el kell mondani, mert én az orvosokat képviselem. Nyilván ennek nem örül az, aki kitalálta a törvényt.
- Azaz Szócska Miklós államtitkár, ahogy meg is nevezte őt az MTI-nek. Gondolja, hogy ő az, aki nem akarja elviselni most már a nyílt kritikát?
- Neveket nem említek és nem is említettem, de nyilván többen hozták össze ezt, hiszen hallottam már vissza olyan megfogalmazást is, hogy ez nem más, mint lex Éger. Lelke rajta, aki így gondolja. Nyilván vannak eléggé átlátszó dolgok, de én ebben nem kívánok ítélkezni.
- Mi az, amit tenni fog, ha hazaér, azon kívül, hogy talán másnak is nyilatkozik?
- Eddig is nyilatkoztam annak, aki megkérdezett, mert elérhető voltam, de nem fogok semmi különösebbet tenni, mint eddig. Végzem a munkámat és figyelek, erre van felhatalmazásom, és nem hiszem, hogy nekem nagyon szaladgálnom kellene akárhová is. Ez a törvénymódosítás, ahogy említettem, önmagáért beszél, tehát felesleges túlzottan sokat ragozni. Nyilván idő sem nagyon lesz, azt hiszem, mert már túlvan a salátatörvény a részletes vitán is. Már csak a végszavazásra vár, illetve arra, hogy ez az időközben oldalvízen besurranó módosításrészlet megkapja-e a kormány fejbólintását vagy nem. Meglátjuk.
- És ez ellen már semmit nem tud tenni. Ha megkapja, akkor Önnek is távoznia kell októberben, ha véletlenül mégsem kapja meg, akkor még három és fél évig maradhat az Magyar Orvosi Kamara élén.
- Nem az a lényeg, hogy én személyesen hol maradok vagy hol nem, hanem az, hogy megtörténik-e az a precedens, hogy a három egészségügyi szakmai kamarát megint kivételezett módon, antidemokratikusan kezelik, vagy végre békén hagyják élni és dolgozni, ahogy egyébként az utolsó hónapokban most már végre tehettük. Ez a nagy kérdés, nem a személyem.
- Meg a törvényesség, a kiszámíthatóság, hogy ha valakit megválasztottak négy évre, akkor maradhasson a helyén, menetközben ne változtassunk szabályokat, függetlenül Éger Istvántól.
- Igen, én is így gondolom, hogy ez a lényeg.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő