Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 23.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. máj. 25. péntek, 06:04
- Megbeszéljük
Az alkotmánybírósági elutasításról
Kajdi József, a Szabadság és Reform Intézet kuratóriumának tagja
Bolgár György: - A hallgatóknak csak annyit, hogy ez a Szabadság és Reform Intézet egy konzervatív szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány, és a vezetője az a Kerék-Bárczy Szabolcs, aki MDF-es politikusként vált ismertté az elmúlt években. De Ön is dolgozott az első Antall-kormányban. Úgyhogy ez után a bemutatás után térjünk a dolog lényegére, vagyis arra, hogy az alkotmánybíróság tegnap érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Önök panaszát, amelyet arról tettek, hogy a kormány a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenységet végez, és ezt a jelenlegi alaptörvény is tiltja, nemcsak a korábbi alkotmány. Az alkotmánybíróság viszont úgy gondolta, hogy Önök nem tudták bizonyítani, hogy ez a kormányzati tevékenység Önöket személyesen és ténylegesen érinti, márpedig csak az fordulhat az alkotmánybírósághoz, akinek a személyes közvetlen érintettsége bizonyítható. A dolog elég furcsa, mert ha valaki kizárólagos hatalomgyakorlásra törekszik, akkor mindannyian személyesen vagyunk érintettek, akik ennek a társadalomnak a tagjai vagyunk. Köztük a Szabadság és Reform Intézet is. Ezek után hogyan tudnak reagálni, mire készülnek?
Kajdi József: - Köszönöm, nagyon korrekten összefoglalta lényegében a jelenlegi helyzetet. Valóban az alkotmánybíróság egy sajátos értelmezéssel lényegében azt mondta ki, hogy nemcsak mi, hanem gyakorlatilag egyetlenegy magyar állampolgár sem közvetlenül érintett egy hatalom kizárólagos birtoklására való törekvés esetén Magyarországon. Ami meglehetősen furcsa, hiszen, ahogy Ön is mondta, ennek elszenvedője minden magyar állampolgár, illetve jogi személy, aki Magyarországon él, illetőleg működik. Lényegében ezen az alapon adtuk be ez év márciusa elején az alkotmányjogi panaszunkat. Meglepetésünkre az alkotmánybíróság egy elég érdekes és könnyű megoldást választott, hiszen ahelyett, hogy érdemben megvizsgálta volna a 29 oldalas beadványunk tartalmi elemeit, amiben pontosan 24 törvényi, illetőleg természetesen jogi rendelkezést is kifogásoltunk, mert látni kell, hogy ez a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló tevékenység egy olyan komplex közjogi rendszert feltételez, amelynek egyik része a hatalomgyakorlási módszer, a másik része a különböző kormányzati intézkedések, a harmadik része a különböző kinevezések. Úgy gondoljunk, hogy gyakorlatilag nincs olyan kormánytól független állami intézmény ma már Magyarországon, amelynek élére ne kormánypárti jelölt került volna, akár kinevezéssel, akár megválasztással. És természetesen nagyon fontos részei azok a jogszabályi rendelkezések is, amelyek erre lehetőséget adtak. Kérdezi Ön, hogy ezek után mit lehet tenni. Az alkotmánybíróság az az intézménye hazánknak, amelynek a döntései ellen jogorvoslattal nem lehet élni. Tehát gyakorlatilag azt mondhatnám, hogy itt az út lezárult. De természetesen, nemcsak a makacsságunknak köszönhetően, mi azért szeretnénk, ha ez a kérdés nem lenne eltemetve, hanem változatlanul napirenden lehetne. Maga az alkotmánybíróság is megmutatta azt az utat, amit persze mi is nagyon jól tudtunk, hogy van még azért jogi lehetőség. Ezt a kérdést újra az alkotmánybíróság elé lehet vinni, ugyanis az alkotmánybíróság amellett, hogy kimondta, gyakorlatilag senki nem jogosult alkotmányjogi panasszal kifogásolni egy ilyen alaptörvény-ellenes, alkotmány-ellenes tevékenységet, utólagos normakontrollal viszont az ezt elősegítő és ehhez alapot szolgáltató jogszabályokat meg lehet támadni.
- Azt a bizonyos huszonvalahányat, amit konkrétan is felsorol.
- Így van, de a kormányzó hatalom tett azért, hogy az alkotmánybírósághoz való fordulás január elsejét követően megnehezüljön, hiszen míg korábban bárki fordulhatott absztrakt normakontroll-vizsgálati igénnyel az alkotmánybírósághoz, ma már ezt csak a kormány, az országgyűlési képviselők minimum egynegyede vagy pedig az alapjogi biztos teheti meg. Na most, mi nyilvánvaló azt kifogásoljuk, hogy a kormányzó többség a kétharmados parlamenti többségével és hatalmával, lényegében a joggal visszaélve kizárólagos hatalombirtoklásra törekszik, így kevésbé hihető az, hogy maga a kormány fog ezért majd az alkotmánybírósághoz fordulni, vagy pedig a kétharmados többséggel rendelkező országgyűlés tenné ezt meg. Egyedüli lehetőség nyilvánvalóan csak az alapjogi biztos lehet.
- Szóval Szabó Máténak hívják az egyedüli lehetőséget.
- Így van. Azt kell mondanunk, hogy egyedül már csak benne látjuk az alkotmányosság őrét és lehetőségét.
- Hogyan próbálják őt meggyőzni? Mert ez nyilvánvalóan nem úgy működik, hogy mindenkinek van különböző jogos vagy kevésbé alapos panasza, és az alapvető jogok biztosához fordul, mert ő maga már nem teheti ezt meg az alkotmánybíróságnál. De meg kell őt győzni, mert az alapvető jogok biztosa nem egy egyszerű postás, hanem valószínűleg az ő jogi szűrőjén is át kell hogy menjen például a Szabadság és Reform Intézet beadványa. Hogy próbálják őt meggyőzni? Ugyanazzal a módszerrel, amivel az alkotmánybíróságot is?
- Nézze, az alkotmánybíróságot nehéz volt meggyőzni, hiszen az alkotmánybíróság az érdemi vizsgálatba bele se ment. Tehát nem mondható az, hogy ők foglalkoztak a mi beadványunk szakmai, érdemi tartalmával. Ők egy formai kifogást találtak.
- Azzal foglalkoztak, hogyan tudják visszautasítani.
- Pontosan. Hogyan lehet lepasszolni, hogy ne kelljen vele érdemben foglalkozni. Szabó Máté, aki egy kiváló, felkészült professzor úr, nyilvánvaló, hogy el fog mélyedni a panaszunk konkrét tartalmában, hiszen a felkérő levelünkben meg fogjuk küldeni neki természetesen magát a panaszt, illetőleg magában a levélben is ki fogjuk fejteni azokat a szakmai érveinket, indokainkat, amelyek miatt mi eredetileg az alkotmánybírósághoz fordultunk, illetőleg ami miatt őt kérjük meg, hogy ő éljen utolsó lehetőségként azzal a jogával, hogy az alkotmánybírósághoz fordul. Ilyenre volt már példa, emlékezzen arra, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit az alapjogi biztos megtámadta, pont Halmai Gábor alkotmányjogász kérésére és indítványára. Tehát azt kell mondanom, hogy ha kellő szakmai érvekkel tudjuk alátámasztani kérésünket, akkor megítélésem szerint van esély rá, hogy Szabó Máté, akceptálva és elfogadva ezeket az érveket, saját beadványaként és saját jogán fog az alkotmánybírósághoz fordulni.
- És akkor az alkotmánybíróság már nem tehet úgy, hogy Önnek ehhez semmi köze, és visszaküldi. Akkor már érdemben kell foglalkoznia vele. De ha a dolgot érdemi szempontból nézzük, van olyan illúziója, hogy ez az alkotmánybíróság azt fogja kimondani, hogy bizony ez a Fidesz-KDNP-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik? Látjuk a beadványból, a huszonegynéhány konkrét törvényi hivatkozásból, hogy ez nem más célt szolgál, mint a hatalom kizárólagos megragadását. Hiszen, ha így látná az alkotmánybíróság, akkor talán nem küldte volna vissza fordulásból a beadványt, hanem annak a lehetőségét kereste volna, hogyan is tudná mégiscsak érdemben megvitatni.
- Önnek ebben igaza van, és természetesen illúziónk nincs, bár tudja, a remény vész el utoljára. Az alkotmánybíróság tagjai felkészült, kiváló jogász emberek, akiket azért mégiscsak köt részben az alkotmánybírói esküjük, részben az a poszt, ahová beültek. Ez az intézmény Magyarországon a jogállamiság legfőbb bástyája, és az alkotmányvédelem legfőbb őreként kellene működnie és kell is működnie. Tehát megítélésem szerint ha érdemben kénytelen vele foglalkozni, akkor el is kell majd mélyednie szakmailag ennek a beadványnak a tartalmában. Hogy milyen döntésre jut, azt nem szeretném természetesen megelőlegezni, csak egyetlenegy példát szeretnék ezzel kapcsolatban felhozni, kicsit profán lesz. Nyilvánvaló, hogy amikor egy tűzoltó kimegy egy tűzesethez, akkor számot vet azzal, hogy akár tragikus véget is érhet a kivonulás, és mégis gondolkodás nélkül bemegy és életet ment. Én gyakorlatilag, bármennyire furcsán hangzik, jelképesen ezt várnám el azoktól az alkotmánybíráktól, akik erre a nemes posztra és erre a nemes hivatásra adták a fejüket. Hiszen valahol azért mégiscsak kötelezi ez a pozíció mindazokat az embereket, akik végül is ezt betöltik, és az alkotmányvédelem legfőbb őreként járnak el, vagy kellene eljárniuk. Ettől függetlenül természetesen komoly illúzióm azért nincs.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
