Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 22.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. máj. 24. csütörtök, 04:30
- Megbeszéljük
Mi a szándék a médiatörvény-módosítással?
Pálffy István, országgyűlési képviselő, a KDNP frakció szóvivője
Bolgár György: - Témánk pedig a médiatörvényhez benyújtott módosítás, amiről már a múlt héten kérdeztelek volna és azt válaszoltad a kolléganőmnek, hogy nem látod még át. Ezek szerint mostanra már igen. Mit látsz benne?
Pálffy István: - A következő a helyzet ezzel kapcsolatban. Amikor múlt hét kedden-szerdán, egy héttel ezelőtti állapotban ezeket a módosító indítványokat megláttuk és beérkeztek, akkor azok a terjedelmüknél fogva nem voltak egy átlagos jogi felkészültségű és mondjuk egy átlagnál alig valamivel több médiatapasztalattal bíró képviselő számára – ez volnék én – átláthatók. Ezért kellett nekem is egy kis idő, egyrészt a javaslatok megszavazására, ez már ugye kialakult, illetve most van olyan további értelmezési lehetőség és tér, amiben erről beszélni lehet.
- Ki volt az, aki megvilágította számotokra ennek a módosítóindítvány-sorozatnak a tartalmát?
- Technikai kérdés, egyértelműen jogi szakértők. Semmi különös nincs ebben, ez mindig így megy.
- De ha ez a magyarázat elegendő volt ahhoz, hogy a módosítást megszavazzátok a parlamentben, akkor miért mondod most azt, hogy még lehetőség van az esetleges megfontolásra vagy módosításra, vagy alakításra a zárószavazásig hátralévő időben?
- Történetesen éppen azért, mert az a csomag ilyen formában bejött, és itt talán a hallgatókat emlékeztetném, hogy ugye az alkotmánybíróság néhány kérdésben írt elő május 31-ével határidőt arra, hogy az alkotmányossági problémákat a törvényalkotó kiküszöbölje. Ezen túlmenően érkezett két olyan pályázati eljárás, és a hatósági szerződések megkötése tárgyában két jelentősebben kiterjeszkedő módosítási csomag, amivel kapcsolatban még mindig van olyan elméleti lehetőség, gyakorlati is persze, hogy további zárószavazás előtti módosítást hajtsunk végre. Én úgy tudom, hogy a kulturális bizottságban is volt ez ügyben kísérlet és talán egyéni képviselői indítvány formájában is lesz. De ezeket nekem nem tisztem ismertetni. Én csak azt jelzem, hogy van további ilyen lehetőség.
- És neked például, mint a médiához különösen értő kormánypárti képviselőnek, nem volna hozzá néhány szavad vagy néhány módosító javaslatod?
- Azért nem látom ezt különösebben médiakérdésnek – és ezért mondtam azt, hogy az átlagnál legfeljebb egy kicsit jobban joghoz értő képviselőről van szó személyemben – mert ez messzemenőleg jogi, hatósági kérdés. De engem megnyugtat az, hogy mindig ott van a bírósági út, és ezt a Klubrádió is tapasztalhatta. Ha ugyan Klubrádió-kérdés ez. Én nem szeretném ezt nagyon azzá tenni, nyilván mindenkire egyféleképpen hatnak a törvények, aki törvényalkalmazó, és ha az történetesen egy másik média volna, akkor meg az mondhatná magáról, hogy ez a törvény kizárólag rá vonatkozik. Nem így van, egyértelműen mindenkire vonatkozik, de azért mondom, hogy én úgy látom, hogy az a szerződési forma, a hatósági szerződések formája, ami már nem műsorszolgáltatási szerződés, az ezen túl megnyugtatóan fogja rendezni ezeket a kérdéseket. És mondom még egyszer, az egész médiatörvény sok-sok vitája kapcsán fontos, hogy mindig ott van a végén a bírósági út, a bírósági lehetőség. Erre utaltam az előbb, a Klubrádió éppen azt tapasztalta meg sikeresen.
- A bíróság oldaláról sikeresen, csak mintha ez a médiatörvény-módosítás éppen ezt küszöbölné ki mint sikeres megoldást. Ugyanis ott van egy olyan mondat, hogy azokban a pályázati eljárásokban, amelyekben a médiatanács vagy a jogelőd testület, tehát az ORTT e törvény hatálybalépését megelőzően megállapította a pályázat nyertesét, erről kimondja ez a módosítás, hogy e törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával kizárólag a médiatanács köthet hatósági szerződést a nyertes pályázóval. Ez vonatkozik a most általunk nem használt, de 2010 elején elnyert 92,9-es frekvenciára, amiről a bíróság kimondta néhány hónapja, hogy a méditanácsnak műsorszolgáltatási szerződést kell kötnie velünk, pontosabban a bíróság hozta létre első fokon ezt a műsorszolgáltatási szerződést.
- Csak a dolog ennél talán egyszerűbb. És ha mindenki azt érti meg, hogy a jelen hatályos törvény szerint kizárólag hatósági szerződés köthető, akkor akármit is nyert el és akárhogyan is nyerte el a Klubrádió, és akárhogyan is mondja azt a bíróság, hogy műsorszolgáltatási szerződést kellene kötnie, azt nem köthet, hiszen csak hatósági szerződés köthető. Tehát én ott látom a kimenetet, hogy a Klubrádiónak hatósági szerződést kell kötnie a médiahatósággal.
- Rendben van, mi nyilván hajlandók vagyunk hatósági szerződést kötni.
- Persze. Gondoltam.
- Csak a bíróság műsorszolgáltatásit hozott létre.
- Nincs ilyen forma.
- Eddig volt, csak most változtatják meg ezt az alapot, ezt a törvényi megfogalmazást.
- Nem, 2011. december 31-éig minden műsorszolgáltatási szerződést hatósági szerződéssé kellett alakítani, és nem tudom számszerűen hány, de rengeteg ilyen szerződés elkészült.
- Ez igaz, de ez a törvénymódosítás tartalmazza azt is, hogy a műsorszolgáltatási szerződések 2012. december 31-én megszűnnek. Ezen az alapon a bíróságnak az az ítélete, hogy ő létrehozza a műsorszolgáltatási szerződést köztünk és a médiahatóság között, ami még érvényben maradhatna legalább az év végéig és aztán át lehetne alakítani hatóságivá. Miért kellett ezt most menet közben megváltoztatni? Így ugyanis a bíróság gyakorlatilag kiesik abból a pozícióból, hogy műsorszolgáltatási szerződést hozhasson létre, mert ezek után a médiatanács köthet csak hatósági szerződést. Hiába nyertünk tehát bírósági pert.
- Igen, de mondom még egyszer, miközben azt hiszem, hogy a jogászi felkészültséged többet nyom a latban, mint az enyém, váltig állítom, hogy miután csak hatósági szerződésre van lehetőség egyébként is, mert mindent át kellett ennek megfelelően alakítani, itt nagyon sok hallgató – mondom, biztosan felkészültek a Klubrádió hallgatói – tudja azt, hogy vagy a műsorszolgáltatási szerződésről, vagy a polgárjogi hatósági szerződésről, hatósági jogviszonyról, tehát egészen másról van szó egy ilyen szerződés esetében, és valóban nem mindegy, hogy a bíróság mit hoz létre. De nem hozhat létre olyat, ami nincs.
- Hát ez az, eddig volt, most pedig törvény szerint nem lesz. Ez mintha minket érintene.
- De hatósági szerződés köthető. Tehát nem azt mondja, hogy az nem köthető a Klubrádióval. Nyilván nem mondana ilyet egyébként sem, de nem arról van szó, hogy egy adott műsorszolgáltatóval olyan helyzetben van, hogy semmilyen szerződést nem köthet, hanem azt mondja, hogy egy adott jogi környezetben ez a fajta szerződés az, ami köthető, és ami, ha bírósági eljárás elé kerül, akkor kötendő.
- De az már nincs benne, úgyhogy ha a bíróság mondjuk másodfokon azt mondja ki, hogy létrehozom a hatósági szerződést a médiatanács és a Klubrádió között, erre azt mondhatja a médiatanács, hogy sajnos ez törvényellenes, de már a bíróság sem mondhat ki ilyet, mert a bíróság nem hozhat már létre ilyen hatósági szerződést, innentől kezdve ilyet csak a médiatanács köthet. Ez a róka fogta csuka helyzet.
- A bíróság nyilván azért nem hozhat létre hatósági szerződést, mert nem hatóság. Viszont a hatósági szerződés tartalma, körülményei, a szerződéskötés körülményei megtámadhatók bíróság előtt, és egész biztos vagyok benne, hogy ezek járható utak. Tehát mindig ott van a bírósági út a végén, ahogy erről már beszéltünk.
- A bírósági út vége a másodfokú tárgyalás lesz, és ha a bíróság kezéből kiveszik a lehetőséget, hogy létrehozza a szerződést, akkor marad a médiatanács kezében, az meg vagy úgy dönt, ahogy nekünk tetszik, vagy nem úgy. Ez a probléma ebből a törvénymódosításból következik.
- Bízzuk ezt a bíróság bölcsességére.
- Jó, bízzuk. Akkor van itt egy másik módosítás, ami azt mondja, hogy a hatósági szerződést kizárólag a nyertes pályázó pályázati ajánlatával összhangban lehet megkötni. Az eljárás során a médiatanácsot szerződéskötési kötelezettség nem terheli. Tehát, még ha megnyert is egy pályázó egy pályázatot, a médiatanács kihozta győztesnek, mégsem kötelezheti senki a médiatanácsot arra, hogy szerződést kössön a nyertessel. Ezt hogy lehet értelmezni? Ez aztán a totális hatalom.
- Eddig se kötelezte a hatóságot a szerződés kötésére semmi.
- A saját pályázati eredményhirdetés se?
- Nem.
- Akkor miért kellett ezt most ilyen nyíltan beletenni?
- Gyakorlatilag arról van szó, hogy mindazok a körülmények, amelyekre hivatkozva a hatóság elutasította a szerződés megkötését a nyertes pályázóval, tehát az, hogy a szerződésben el kívánt térni a tartalomtól, a vállalt kötelezettségektől, az anyagi kondícióktól, mindezek együttesére vonatkoztatja ezt, és általánosságban kimondja, hogy ez nem kötelezi. De hogy mik azok, amikhez folyamodhat, amire hivatkozhat ebben az esetben, ugyanúgy megmaradnak, tehát nem mondhatja azt, hogy kérem szépen, ezért vagy azért nem kötöm meg. A törvény ugyanis azt változatlanul tartalmazza, hogy mik azok a feltételek, amelyek fennállása esetén ezek a szerződések nem szükségszerűen kell, hogy létrejöjjenek.
- Mi a te benyomásod ennek a médiatörvény módosításnak az alapján, akar velünk szerződést kötni a médiatanács akármelyik frekvencia ügyében, amit elnyertünk 2010-ben, és ami most nekünk áll 2012-ben, vagy keresi a törvényi kiskapukat arra, hogy ne kelljen velünk szerződést kötnie?
- Nyilván nem tudom megmondani, de az az egy biztos, hogy abban a formában, ahogy most működnek a műsorszolgáltatók – és ez ugye egyértelműen a kereskedelmi és a közösségi forma, leszámítva a közműsorszolgáltatókat, tehát nincsen nonprofit forma – ebben a szerkezetben, ennek a két útnak a valamelyikén kell megtalálnia a Klubrádiónak a maga lehetőségeit. Én többször elmondtam már neked is, másnak is ebben a műsorban, hogy a magam részéről fenntartom, hogy a Klubrádió hangjára, egy demokratikus, plurális médiára szükség van, és minden olyan világnézeti, kulturális megközelítésére, amit vall, ebben a médiakörnyezetben szükség van. A hallgatók is, a hallgatottsága is ezt támasztja alá. Ettől a véleményemtől nem fogok eltántorodni. Azt, hogy mi a médiatanács szándéka, nem tudom megmondani, de egy biztos, hogy csak azokon az utakon lehet menni, amelyeket a törvény erre előír, ez pedig a kereskedelmi műsorszolgáltató vagy a közösségi műsorszolgáltatói státusz.
- De akkor nem kellene nektek mint törvényhozóknak világossá tennetek, hogy a médiatanácsnak nem lehet korlátlan hatalma? Az legyen, amire a médiahatóság ki van találva, és ne írhassa felül akár a bíróság ítéletét, akár a saját pályázati eredményhirdetését. Ezt a törvényhozók világosan korlátozhatnák, normális jogi keretek közé szoríthatnák. Nem ez volna a megoldás?
- Én úgy látom, hogy ez történik, és azok az átmeneti nehézségek, a szabályozó rendelkezések, amelyek most a törvény és a módosítások formájában megjelennek, ezt szolgálják. Én azt mondom, hogy várjuk meg egyrészt a bírósági, másrészt a pályázati eljárás végeredményét, és meggyőződésem, hogy ezek fogják igazolni azt, hogy az a médiatörvény ebben a formájában nem alkalmas arra, hogy a médiatanácsnak korlátlan jogosítványokat biztosítson.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
