Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. február 9.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Radnóti-vers mint sörreklám
Interjú Fábri Péterrel, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagjával
Bolgár György: - Azért is gondoltam rád, mert te meglehetősen aktív vagy irodalmi szerzői jogi kérdésekben. Megnyilatkozol, írsz ezzel kapcsolatban nem egyszer, és gondoltam, hátha felfigyeltél arra, ami nekem a napokban feltűnt, és ez egy tévéreklám. Nem mondom ki, melyik sörmárka hirdeti magát Radnóti versével, méghozzá a Nem tudhatommal. Nem olvasom el a hallgatóknak, de ebben van az a bizonyos híres, sokszor idézett két sor: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, és nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály.” És így tovább. Egy 1944 januárjában, a háború körülményei között született versről van szó, egy nagy hazafias versről. De hogy jön ez egy sörhöz? És hogyan merészeli egy tévéreklám felhasználni ezt? Szerinted felhasználhatja?
Fábri Péter: - Hát kezdjük azzal hogy nagyon nehéz feladat elé állítasz, mert én nem láttam ezt a sörreklámot. És fogalmam sincs, hogy melyik sort idézik vagy torzítják el.
- Elkezdik elölről. „Nem tudhatom hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.” Megy még legalább négy-öt soron keresztül, és közben boldog emberek, gyerekek, családok láthatóan jól érzik magukat. A végén kiderül hogy mitől: a sörtől.
- Igen. Na most mivel kezdjük? Kezdjük a formai problémákkal vagy a tartalmiakkal.
- Kezdjük először a formaival. Én úgy tudom, hogy hetven évig szerzői jogi védettség illet meg minden művet, és nem lehet csak úgy felhasználni, gondolom én, a verset mondjuk egy reklám céljára.
- Ahogy nagyon helyesen megjegyezted én nem vagyok jogász, és ahhoz, hogy nagyon precíz választ adjak, elő kéne vennem a szerzői jogi törvényt, és ez nincs a közelemben. Egyébként 1999-ben alkottak egy szerzői jogi törvényt Magyarországon, és egy-két évvel ezelőtt bizonyos pontokon módosították, de ebben a vonatkozásban nyilván nem. Nem tudok neked formai választ adni arra, hogy a reklámokkal mi a helyzet. De lényegében az az általános helyzet, hogy egy szerző művét nevének feltüntetésével lehet idézni. Továbbá valóban, a halál után hetven évig még az örökösöktől kell engedélyt kérni a felhasználásra. Ez alól kivételek az úgynevezett kisjogos felhasználások, és elképzelhető, hogy egy néhány másodperces reklám ebben a körbe tartozik.
- Tehát lehet, hogy ha tíz sort idéznek, akkor az kisjogos.
- Filmeknél talán még mindig az van érvényben, hogy öt vagy tíz másodpercet lehet úgy idézni képileg, hogy valami képi asszociációt felkeltsen, de többet nem. És irodalomban is van hasonló helyzet. De mint mondtam, formális jogi választ nem fogok tudni neked adni.
- Ez több tíz másodpercnél, biztos hogy legalább fél perc, de lehet hogy annál is több. És gyakorlatilag az egész reklám erre épül.
- Igen. Na most még mindig formai és tartalmi kérdések határán van a következő: eléggé közismert irodalmi körökben, hogy Radnóti Miklósné rendkívül szigorúan kezeli Radnóti Miklós jogait, és gondolom, amennyiben nem személyesen dönt ezekben a kérdésekben, akkor az a Ferencz Győző, aki egy nagyszerű Radnóti monográfiát írt, és aki tudtommal nagyon sok mindenben az ő segítségére van, hiszen Radnótiné már nagyon öreg, ha ő erről tud, nagyon valószínű, hogy nem járul hozzá. Ebből csúnya nagy bírósági ügy lehet, és ezt ez a sörmárka elveszíti. Ez a dolog formai része.
- Igen. Akkor nézzük a tartalmit.
- Én azt gondolom, nem olyan nagyon nagy baj, ha egy magyar költő versét hallják az emberek, még ha csak töredékesen is. Speciel ez a vers akármikor is született, a békéről és arról szól, hogy az emberek többnyire rendesek, és jó volna békében élni.
- Ez kétségtelenül igaz csak hát… keresem a jelzőket….
- Mondok egy másik hasonlatot. Kinek jobb? Shakespeare-nek, akit állandóan átírnak, vagy Drydennek, akinek a nevét sem tudják, de egyik drámájához sem nyúlnak hozzá. Nem írják át őket.
- Ha az a kérdésed, hogy jobb-e elfelejteni Radnótit, mint sörreklámban viszont hallani, akkor azt mondom, hogy talán jobb viszont hallani egy sörreklámban is, mint sehogy. De nem biztos hogy ez a megoldás.
- Még egy probléma van ezzel a sörreklámmal. Ez tartalmi. Speciel Radnóti írt egy gyönyörű sort egy borról. Nevezetesen a szürkebarátról. Ugye azt írta, és a vers címe maga is idézet, hiszen Proust nagyregényének a címére utal, azt írja, hogy „szürkebarátot ittak a fürge barátok szépszemű karcsú pohárból”. Tehát ha szürke barátot hirdetnének Radnótival, akkor azt hiszem, a szívemből beszélnének.
- De akkor nekem sem jutott volna eszembe hogy felhívjalak téged.
- Igen, de várakozásod ellenére én ezt nem tartom olyan borzasztó rossznak, pláne ha hibátlanul mondják a verset közben. Ez a hazaszeretet verse. És mi más a hazaszeretet…
- Mint a magyar sör?
- …mint az, hogy szeretnénk élni, és szeretnénk ott lenni, ahol vagyunk, ugye. Milyen gyönyörűek ezek a sorok a bakterről bakterház előtt, „piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg”. Hát ez tényleg maga a béke. Ezt állítja szembe a háborúval. De egyébként a békéről ír és a normalitásról. Ugye Radnótiban az a csodálatos, hogy teljesen embertelen körülmények között is meg tudta őrizni a tiszta józan eszét. Majdnem hihetetlen.
- Nekem mégis az egész blaszfémiának tűnt. Lehet hogy kicsit erős a kifejezés, de Radnótit, ezt a verset ebből a környezetből kiemelve - akármennyire is a békéről szól, és éppen ez adja meg a különös nagyságát, hogy tudjuk, milyen körülmények között írta - mégsem tudom összehozni egy sörmárkával.
- Hát nézd. Mi erről most itt elvitatkozgathatunk, és mondom, valószínűleg az a helyzet, hogy szerzői jogilag elbuknák ezt az ügyet, de én közben azt hiszem, hogy a nagy költészetnek az a dolga, hogy bizonyos gondolatokat és érzéseket megszólaltasson, amelyeket hiszen azon a nyelven mondtunk el. És az úgy marad, úgy rögzül. Miért ne.
- De ha a Nem tudhatom csak áruvédjegy lesz, hogy egy másik költőre is utaljak, akkor az jó?
- Nézd. A Nem tudhatom túl fogja élni ezt a dolgot, miközben ez a sörmárka, mondjuk ötven év múlva, már talán nem lesz a piacon. Ha a piacon lesz, akkor meg maga is a békés polgári világ része lesz. Én azt hiszem, hogy a sörnél nincs is sokkal polgáribb dolog. Ha sört isznak, és béke van. Tehát én nem tartom ezt olyan rettenetes rossznak, miközben mondom, formailag nagyon gyanús nekem. Nem tartom valószínűnek, hogy Radnóti Miklósné hozzájárult ehhez, és akkor ezt nagyon elbukhatják. Egyébként a bíróságok nem formális ítéleteket szoktak ilyenkor hozni, sőt magának ennek a testületnek is az az értelme, hogy a jog azért az emberekért van. Tehát elsősorban tartalmi a dolog, és csak másodsorban formai. És ilyenkor tőlünk tulajdonképpen a jogalkotó szándékát szokták megkérdezni, hogy mi mire gondolunk, miért van a törvényben ez vagy az.
- Hát nyilvánvalóan azért, hogy a szerző jogaival ne élhessenek vissza. Én ezt tartalmi visszaélésnek gondoltam, de te nem, és az a jó, hogy nem olyan beszélgetőpartnert találtam, aki…
- Én nem láttam ezt a reklámot, tehát nem tudom, hogy a képi minősége, környezete blaszfémia-e vagy sem. Ami azt illeti, maga a sör nekem azért blaszfémia, mert Radnótihoz nekem jobban illene a szürkebarát, az előbb említett okokból.
- Akkor adtunk legalább egy ötletet a szürke barát termelőknek. De csak a legjobbaknak.
