Javaslat
- Részletek
- Fleck Zoltán
- 2012. máj. 18. péntek, 05:21
Ismét hallani, hogy kormányzati szereplők nem elégedettek bírósági ítélettel. Kormányfő* és miniszter** egyaránt a szélsőjobboldali szubkultúra érveire emlékeztető módon kifogásolja az ún. Cozma-ügy jogerős ítéletét. Természetesen a bírósági ítéletek bírálhatók, nem sérthetetlenek, erős érvek szólnak amellett, hogy a gyakorlat vagy bármi más, az igazságszolgáltatással kapcsolatos összefüggés nyilvános kritika tárgya lehessen. Az elmúlt két évtizedben unalomig ismételték sokan, hogy ennek mégis van egy érzékeny pontja: a végrehajtó hatalom birtokosának érzékelnie kell a hatalom megosztásából és a bírói függetlenség elveiből eredő korlátokat. Dőreség lenne pont ettől a hatalomtól, éppen ezektől a férfiaktól bármi jogállami elvszerűséget elvárni. Bár lehetne azért annyi visszafogottságot megkívánni, hogy az emberi élet védelmére hivatkozással ne takarják el egyszerű populista vakságukat. Ugyanis a Cozma-ügyben kiszabott jogerős büntetések csak vérben úszó szemekkel látszanak enyhének. Még ha azok lennének is, kormányfő és miniszter nem fogalmaz meg kívánalmakat velük kapcsolatban. Ezért inkább ajánlanék nekik egy egyszerűbb megoldást, nem kell annyit bajlódni a kinevezettek hálájával. Az esztelen büntetőjogi intézmények („három csapás”), a megbízhatóság alapú személyzeti politika és szervezeti átépítések után láthatólag néhány jogalkalmazó még mindig nem érti, hogy mi az elvárás. Előfordul, hogy nem sikerül rögtön és minden ügyben elérni a politikailag kívánatos vagy személyesen valamiért fontos célt. Ilyenkor nincs más hátra: át kell írni a törvényt, vagy akár az alaptörvényt is.
Csakhogy teljesen biztosra így sem lehet menni, minden valószínűség szerint maradnak még a szakmai megfontolásoknak nyomai, amelyek a bizonyítás, egyéniesítés és egyéb büntetéskiszabási eszközöket állítják szembe a habzó szájú bosszú kívánalmával. A bírói kar átállítása így lassan fog menni. Azt ajánlom a miniszternek, ne forduljon a Kúria elnökéhez, hanem terjesszenek elő egy törvényjavaslatot, hogy bizonyos ügyekben a kormány maga hoz ítéletet. Mi lenne ennek ma az akadálya? Szóval nem érdemes megállni félúton: nem elég az ügyészség politikai irányíthatósága, nem elég a bírósági vezetők politikai kiválasztása és kontroll nélküli hatáskörökkel ellátása, mégiscsak saját kezükbe kell venni a fontos ügyeket. Akadékoskodó jogászokra nem lehet bízni a nemzet sorskérdéseit. Pedig ebben a konkrét ügyben éppen eléggé sikerült felhorgasztani mindenféle nemes nemzetmegtartó érzületet, mégis mindenféle arányossági megfontolásokkal jönnek elő. Érthetetlen. Mit tanultak ezek? Nem kellene inkább a megkérdőjelezhetetlen lojalitású közszolgákat előállító iskolában képezni a bírákat is? Közfelháborodást kiváltó ügyekben a „társadalom igazságérzetére” kellene bízni az ítéletet! Olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb, a jogállam úgy hülyeség, ahogy van.
Naked sword – flickr/cajone
Navracsics miniszter levele csak nyelvi megformáltságát tekintve kulturált. Civilizált politikus nem ír ilyen tartalmú levelet a legfőbb bírói testület vezetőjének. Egy civilizált szakminiszter tudja, hogy nem kompetens annak megítélésében, hogy a büntetéskiszabási gyakorlat mennyire következetes. Tudja, hogy ezt a kérdést fel lehet vetni, de nem egy konkrét ítélet miatt, hanem általában, nem a közérzületre, hanem szakmai érvekre hivatkozva. Egy civilizált miniszter felismerné, hogy egy konkrét ügyben olyan tényezőket kell az ítélkező bírónak figyelembe vennie, amelyek mérlegelésére ő nem képes. Tudná, hogy populista politikusként mondhat mindenféle sületlenséget a hazai büntetéskiszabási gyakorlatról ennek minimális ismerete nélkül, de miniszterként nem. Azt ajánlom tehát, ne játsszanak jogállamot! Vegyék kezükbe az irányítást végre hatékonyan, mert nem bízhatnak feltétlenül a kiválasztott kádereikben, vagy legalábbis lassan érik be ez a gyümölcs. Az általuk elképzelt Magyarország támogatni fogja őket a „népi” ítélkezés bevezetésében. Ha meg nem, akkor sem fogjuk észrevenni. Milyen sokat meg lehetett volna spórolni a Klubrádió ügyében is azzal, ha nem kell bírósági ítélet miatt törvényt módosítani. A jogállam kényelmetlen ruha, nyugodtan visszavehetik a mackónadrágot, könnyebb benne mozogni.
* Mirkóczki Ádám, jobbikos képviselő azonnali kérdése az országgyűlésben május 7-én: milyen üzenete van annak, amikor egy világklasszis sportoló, Marian Cozma gyilkosainak ítéletét másodfokon egy bíró életfogytiglan helyett 18 esztendőre, húsz év helyett 8 évre mérsékli? Ezen felháborodott a szakma, a sportvilág és minden jóérzésű ember. Egyedül a gyilkosok elégedettek.
Orbán Viktor válasza: Legszívesebben azt mondaná négyszemközt, hogy egyetért azzal a véleménnyel, amit elmondott a képviselő. Ezt azonban nem teheti meg a nagy nyilvánosság előtt. Ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet. Ez nem áll szándékukban, de nem azért, mert elégedettek azokkal az ítéletekkel, amelyek születnek. Orbán azon meggyőződésének adott hangot, hogy az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel. Mint mondta, reméli, hogy a készülő büntetőtörvénykönyv kapcsán a képviselő támogatja majd a kormányzati előterjesztéseket.
** Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Darák Péternek, a Kúria elnökének címzett május 16-ai levelében a nagy visszhangot kiváltott, esetenként túlzottan enyhe vagy következetlen ítéletek miatti társadalmi felháborodásra hivatkozva felveti, hogy megfelelő-e a bíróságok részéről tapasztalható szigor és következetesség. A levél, tárgymegjelölése szerint, „javaslat a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatára”. Navracsics szerint a közelmúltban számos nagy visszhangot kiváltó bűncselekmény zárult le „a szakma és az emberek által is ellentmondásosnak tartott” bírósági ítéletekkel. „Sajnos a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által is tapasztalható módon egyes ítéletek nyomán jelentős társadalmi felháborodás látszik kibontakozni azok túlzottan enyhe, vagy bíróságonként nem következetes volta miatt. Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét e társadalmi felháborodás lehetséges következményére: a büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom megrendülésére.” Navracsics Tibor a levélben arra kérte Darák Pétert: tájékoztassa a Kúria azzal kapcsolatos álláspontjáról, hogy a közelmúlt nagy visszhangot kiváltó ítéleteivel – köztük elsősorban a Marian Cozma halálát okozó veszprémi emberölés ügyében hozott ítélettel – kapcsolatban „a bíróság részéről tapasztalható szigort és következetességet megfelelőnek értékeli-e”. „Amennyiben Elnök Úr is szükségét látja az ítéletekben megmutatkozó bírói gyakorlat következetesebbé, és a társadalom elvárásaival nagyobb összhangot mutatóvá tételére, tisztelettel kérem, hogy az ehhez szükséges lépéseket tegye meg”.
Navracsics Tibor sajtófőnöke egyébként május 14-én tudatta az MTI-vel, hogy a miniszter a veszprémi városi televíziónak adott interjúban elmondta: az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kéri a Cozma-ügy nyomán a bíróságokat felügyelő Kúria elnökétől.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
