Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. május. 9.

• Nyomtatás

Részletek

2012. máj. 11. péntek, 02:04

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései 2012. május 9-ei műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy vajon érdemes-e még Schmitt Pál vagyonnyilatkozatával, bevallásával, esetleges állami lakásával foglalkozni, vagy ennek már sem jogilag, sem politikailag, sem erkölcsileg nincs értelme. Ha egyszer lemondott akkor az összes többi kérdés lényegtelen?

Másik témánk, hogy a kormány már másfél hónap múlva bevezeti a távközlési adót, azzal a megkötéssel, hogy az legfeljebb hétszáz forint lehet. Ennyit úgyis kibírnak a telefonálók?

Mit szólnak ezenkívül Horthy politikai feltámasztásához és hogy ebben fideszes politikusok is résztvesznek. Jönnek a lovasszobrok? És még mi?

Mi a véleményük aztán arról, hogy Egerben nemkívánatos művésznek minősítették az SZDSZ-es zsidó Székhelyi Józsefet, de a botrány csak majd egy éves késéssel robbant ki? Hogyhogy?

Beszéljük meg továbbá, hogy szélsőjobbosok megtámadták az LMP-s Schiffer Andrást Vecsésen.

És végül mit gondolnak arról, hogy a közszolgálati Duna tévében elkezdték egy olyan úgynevezett dokumentumfilm sugárzását, amelynek interjúalanyai órákon keresztül arról beszélnek, hogy az egész világ a magyar nemzetet akarta és akarja felszámolni, hogy a Kárpát-medence a világ szívcsakrája, hogy aki ezt a területet uralja, az az egész világot is, hogy a magyar tudomány idegen érdekeket szolgál és így tovább. Hogy adhat a közszolgálati média helyet és teret ennek a teljesen eltorzult gondolkodásmódnak?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Ön egri politikus és ezért szeretném, ha beszélne erről a Székhelyi-ügyről, botrányról, ami persze nem Székhelyi botránya, hanem a helyi fideszes többségé. Hogy lehet az, hogy tavaly ősszel történt mindaz, ami nyilvánosságot látott az elmúlt napokban, és nem terjedt el akár Egerben, akár az országban? Például a szocialisták nem tudtak róla?

Soós Tamás: - Valóban így van, a napokban került nyilvánosságra ennek a forrása a stop.hu-n, és Székhelyi úr kapcsán került ez úgy napirendre, hogy a múlt év nyarán Középkori Piactér néven egy műsor szerveződött, ahol Székhelyi Józsefet egyórás Villon előadói estre kérte fel Patai Zsuzsa, a művészeti ház vezetője. És amikor megtudták a fideszes bizottsági tagok, a kulturális-idegenforgalmi bizottság elnöke, Orosz Lászlóné és Csákvári Antal, a Fidesz frakcióvezetője, akkor arra kérték Patai Zsuzsát, hogy vegye le a műsorról. Ő ennek eleget is tett. Valójában ez később szeptemberben, egy kulturális idegenforgalmi bizottság ülésen került előtérbe, majd ennek került most nyilvánosságra a hangfelvétele. Ott elhangzott több kétértelmű kijelentés, de úgy gondolom, hogy mindenképpen megbotránkoztató, és Európában ilyen kijelentéseket a 21. században nem lehet használni. Egyrészt, hogy büdös zsidónak neveznek valakit, mondjuk Székhelyi Józsefet.

- Lehet, hogy az, aki ezt a kijelentést tette, bizonyos távolságtartással vagy iróniával tette. Más kérdés, hogy az a fideszes, aki erre reagált, kvázi nevetve jóváhagyta ezt.

- Valóban, igaza van, ez így helyes, viszont a megnyilatkozása szintén mindenképpen megbotránkoztató annak, aki azt mondta, hogy mi most megtehetjük, hogy levehetünk valakit a műsorról.

- Ahelyett, hogy azt mondta volna, hogy képzeled, kinek jut eszébe ilyesmi, csak nem gondolod, hogy azért, mert zsidó, nem hívjuk meg Egerbe szerepelni?! De nem ezt mondta.

- Nem ezt mondta, sőt, a Művészetek Háza vezetője, aki ugye közalkalmazott, jogosan kérdezi ilyenkor, hogy akkor a politikus mondja meg neki, hogy ki az, akit ő meghívhat, és ki az, akit nem. És ennek lesz a következménye az, hogy ma már elkezdenek listázni, és azóta egy újabb ügy is a napokban nyilvánosságra került, hogy Nádasy Erika, aki korábban az egri Gárdonyi Géza Színház színművésze volt, szintén már egy kinyomtatott plakáton szerepelt egy városi rendezvénnyel kapcsolatban, és utána nem kerülhetett műsorba, mert a műsor szervezői, akik a városi önkormányzat támogatását is bírták, mondjuk úgy, hogy megfenyegették a vezetőt, hogy nem kap támogatást, ha mondjuk Nádasy Erikát fogja szerepeltetni.

- Mitől alakult ki ez a helyzet Egerben? Ott ráadásul a szocialisták korábban igen erősek voltak.

- Én úgy gondolom, hogy ez nem egri jelenség, ez ma sajnos magyar jelenség. Esztergomban is megfigyelhetjük, Szigetszentmiklóson is megfigyelhetjük iskolaigazgatók kinevezésénél, vagy akár itt Budapesten színházigazgatók kinevezésénél, vagy mondjuk a Kossuth tér átrendezése is valami ilyesmi, szinte egy ilyen kultúrát valósítanak meg, és én úgy gondolom, hogy itt a fejétől bűzlik a hal. Amikor Orbán Viktor kinevez gyakorlatilag választókerületi elnököket, akkor úgy gondolom, hogy Orbán Viktor felelős azért is, hogy mi történik az országban. Felelős azért, hogy hogyan viselkednek fideszes politikusok. Nem véletlen, hogy a párttársaim a napokban felszólították Orbán Viktort is, hogy határolódjon el és működjön közre, hogy felelősségre legyenek vonva ezek a fideszes politikusok, de minimum Orosz Lászlóné Ibolya és Csákvári Antal mondjon le a mandátumáról, és kérjen bocsánatot Székhelyi Józseftől. Ugyanúgy, mint a város polgármestere, akinél tárgyszerűen el kell mondani, hogy ő kimondta, hogy vizsgálják ki ezt az ügyet, és akár a felelősségrevonás lehetőségét is felvetette. De nem határolódott el, amit már, úgy gondolom, az események birtokában meg kellene tenni és bocsánatot kellene kérni neki a város nevében Székhelyi Józseftől. Én úgy gondolom, hogy ez a legkevesebb amit most meg kellene tenniük.

- Az egri politikai életen kívül nyilván ott van a városban a főiskola, van helyi értelmiség, mekkora visszhangot kelt ez az esemény? Milyenek a reakciók?

- Azt gondolom, hogy a város mértékadó emberei párthovatartozás nélkül megbotránkoznak ezen. Ráadásul egy olyan város, amely idegenforgalomból, turizmusból él, és a kulturális és idegenforgalmi bizottságnak ilyen szelleme van, amikor a szocialista időszakban mondjuk a vári fejlesztést sikerült elindítanunk, az érseki palota felújítására került sor, a líceum felújítása 5,3 milliárd volt, a főiskola most fejeződött be, és még sorolhatnám. Gyakorlatilag ez a város a szocialista időszakból él, új dolgokat nem igazán tudott elindítani. Én azt gondolom, hogy mindenképp felháborítóak ezek az események.

- Ha már az érseki palotát említette, eszembe jut, hogy nem volna-e érdemes esetleg a katolikus egyház vezetőit megszólítani, mert az ő tekintélyük, az ő szavuk sokat jelenthetne ilyenkor, és biztos vagyok abban, hogy ha akár a szocialisták, akár mások kezdeményezésére megkeresnék a Fidesz mértékadó embereit, érdemes volna valamiféle közös fellépéssel útját állni ennek, mert ha ez elszabadul, akkor nehéz lesz megállítani.

- Osztom a véleményét, magam is egy integratív embernek tartom magam, és azt gondolom, hogy arra a szemléletre törekszünk, amit korábban is vitt és most is visz a szocialista párt Egerben, Heves megyében, hogy párthovatartozás nélkül összefogni a megyéért, a térségért, és azt keresni, hogy ez a térség fejlődjön, gyarapodjon, gazdagodjon, boldoguljon. Viszont ez most mérgezi mindazt, ami ebben az egész országban mérgezi az emberi lelkeket, hisz valójában itt szétverték a demokráciát, megfélemlítenek embereket. Az emberek nem mernek megszólalni, igazodnak, viselkednek, és az ilyen ügyek is később kerülnek nyilvánosságra. És ma már hallani egyéb dolgokról is, amik várhatóan a következő időszakban nyilvánosságra fognak kerülni, mert úgysem félnek az emberek a megtorlástól.

- És Ön már tud ezekről? Vagy még nem tudja biztosan és nem meri nyilvánosságra hozni?

- Vannak sejtéseim, de amíg nem vagyok tényszerűen minden ismeret birtokában, addig úgy gondolom, felelőtlen lenne dolgokat állítani. De azt kell, hogy mondjam – és ebben példát fogunk mutatni –, hogy meg kell nevezni az ilyen ügyeket és ezek felelőseit, és úgy gondolom, hogy ezeket meg kell tudni a nyilvánosságnak. Viszont nem boszorkányüldözésre van szükség, hanem összefogásnak kell lennie a következő időszakban.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Vitézi bál és Horthy-lovasszobor
Kolozs András, a XVI. kerületi MSZP elnöke

Bolgár György: - Az elmúlt napokban meglehetősen nagy visszhangot váltott ki itt a műsorban, de ahogy látom az interneten is, szóval a szélesebb nyilvánosságban az, hogy múlt szombaton Sashalmon vitézi bált és gyűjtést rendeztek egy Horthy-lovasszobor felállítására. Ennek az eseménynek a fővédnöke a kerületi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő, valamint egy ugyancsak fideszes képviselő és államtitkár volt. Gondolom Önöket nem hívták meg erre a bálra. Jól sejtem?

Kolozs András - Így van, ezzel kapcsolatban két dolgot akarok mondani. Az egyik, hogy mi is egy szórólapból értesültünk erről az eseményről, nem mintha részt vettünk volna rajta vagy szándékunkban lett volna részt venni. A másik, hogy sajnos azt kell mondjam, hogy a mi önkormányzatunknál ez már régebb óta gyakorlat, hogy ezeket a típusú restaurációs, szimbolikus politikai akciókat vagy felkarolják, vagy maguk kezdeményezik. Tehát az, hogy egy ilyen történt a kerületben – fájdalom ezt mondanom és talán szomorú is pont a második világháború lezárásának az 57. évfordulóján –, a mi ingerküszöbünket már majdnem meg sem üti.

- Miért? Milyen események voltak még? Rovásírásos tábla van Sashalmon, jól emlékszem arra?

- Így van.

- Mondjuk ez nem második világháborús restauráció, az valami egész más restauráció, de enyhén szólva meghökkentő.

- Az a korszak inkább az, ami a századfordulótól 45-ig volt. Itt a legutóbbi testületi ülésen a Jobbikkal karöltve egy Trianon-emlékmű felállításáról döntött az önkormányzat, annak ellenére, hogy jeleztük, talán nem időszerű, illetve sokakban ez valószínűleg ellenérzést kelt, nem pedig az összetartozást szimbolizálja, ahogy ők ilyen nagyon furcsán ezt magyarázták. De ebbe a rendkívül rosszízűen szimbolikus politizálós sorba illik az is, hogy teret adtak egy ilyen eseménynek itt Sashalmon.

- Milyen városrész Sashalom? Ennyire, még a Fideszen is túltevő jobboldali volna? Sok a kapcsolat, a hasonló gondolkodás a jobbikosokkal vagy az emberek többségét ez nem érdekli és néhány szimbólum megfogja őket, akár dicsőségesnek is gondolhatják és ezért támogatják, de közben a mélyebb meggyőződésük nem feltétlenül ez? Szóval mit érez ott abban a környezetben?

- Összességében itt a XVI. kerületben mi olyan helyzetben vagyunk, mint mondjuk korábban az MSZP Csepelen vagy Miskolcon volt. Itt ez azért mindig a jobboldalnak egyfajta fellegvára volt, és ehhez kapcsolatosan mindig ellenszélben kellett és kell küzdenünk. Volt már rá precedens – amikor az MSZP országos választást nyert –, hogy itt is nyerni tudtunk, de alapvetően az a jellemző, hogy a jobboldal markáns többséggel és markáns társadalmi támogatottsággal bír.

- Mert? Milyen típusú emberek laknak, milyen társadalmi réteghez tartoznak, hol dolgoznak? Mi az ő hátterük? Szociológiai hátterük, ha tetszik.

- Szociológiailag ez egy öt faluból verbuválódott kertváros, és ilyen módon az urbánus hatások nem olyan mélyek, tehát nem több száz éves urbánus hatásokról beszélhetünk, hanem gyakorlatilag csak egy ilyen ötven-, hetvenévnyi múltról. Ugyanakkor van a kerületnek egy nagyon tehetős része, a mátyásföldi rész, a villanegyed, Árpádföldnek is van egy nagyon tehetős része. Elsősorban az a társadalmi réteg, amelynek a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája kedvez. Tehát azon kevesek, akiknek az adórendszer jót tesz.

- Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt két év eseményei, a megszorítások és a sokakat azért mégiscsak felháborító orbáni politikai ellenére Sashalmon abszolút biztos a bázis?

- Úgy gondolom, hogy sajnos ez így van. Persze mi azért próbálunk meg teszünk is, amennyit tudunk, de azt látni kell, hogy itt már 2006 óta a Fidesz-kormányzat és Kovács Péter polgármester uralkodik. Egy kis anekdotával színesíthetem – csak hogy értsék –, hogy ez a kerület milyen és hogyan is néz ki. A testületi üléseket a Himnusz eléneklésével kezdjük. Mi erről akkor is és azóta is azt gondoljuk, hogy a nemzeti imádságunk, nemzeti énekünk egyfajta degradálása, hogy a testületi ülés napirendjére vesszük. Kovács Péternek volt egy olyan kezdeményezése korábban, hogy az Országgyűlés is kezdje ezzel a testületi ülést, de ez akkor szerencsére nem ment át a különböző döntéshozó testületeken.

- Ha mindennapos eseménnyé válik a Himnusz, akkor megszűnik ünnepinek lenni.

- Akkor elvész az ünnepélyessége, pontosan. Hofi Gézának volt is erről egy tréfája annak idején – talán sokan emlékeznek rá a hallgatók köréből –, ha már semmit nem tudunk csinálni, legalább Himnuszt énekeljünk. Ez itt nálunk megvalósul. És ez mind-mind része annak a szimbolikus politizálásnak, ami – az én megítélésem szerint – egy nagyon sötét kor nosztalgiája felé mutat, miközben, ezzel elfedve, a gazdaság pedig olyan irányba megy, ami egyáltalán nem jó. Itt a kerületben is egy ötmilliárdos kötvényadóssággal küzdünk, ami most még ugyan látványos, mert építhető belőle ez, az, amaz, és a polgármester ezt nyilvánvalóan meg is teszi, ugyanakkor az árát ennek nagyon hosszan fogjuk fizetni.

- Ennek már érezni is lehet a hatásait? Most nem a kedvezőre, hanem a kedvezőtlenre gondolok. Tehát mikor kell törleszteni?

- A törlesztés most indul, a kedvezőtlen hatások már kezdenek látszódni. Most még csak annyi látszik, hogy a hirtelen sok beruházásból egyre kevesebb van, mindig mindenre van magyarázat, hogy mi, miért nem fog megtörténni. Egy-egy intézmény-összevonás, itt-ott visszavétel már látszódik, de sajnos arra kell berendezkednünk, hogy ezzel nagyon sok önkormányzatnak megkötik a kezét előre. A kerület hosszan el lett adósítva ilyen szempontból.

- Az önkormányzati képviselőtestületben milyenek az arányok a Fidesz-KDNP, MSZP, LMP között? Akkor még a Jobbikot is nyilván oda kell számolni, mert biztos ott vannak a kerületben.

- Így van. A tizenhét fős képviselőtestületben a Fidesz-KDNP jelentős többséggel rendelkezik, inkább visszafele mondom, hogy kinek hány képviselője van. Az MSZP-nek kettő fő van a tizenhétből.

- Hűha.

- Az LMP-nek egy fő és a Jobbiknak is egy fő, illetve van még egy független kolléga, aki néha nem tudja eldönteni, hogy kitől áll éppen jobbra. Ő néha szociálisan, néha pedig azon háborodik fel, hogy a trianoni emlékmű nem elég nagy, nem elég szép. És a többi képviselőt pedig a Fidesz-KDNP adja.

- Akkor ezek szerint, ha az MSZP meg az LMP tiltakozna egy Horthy-lovasszobor felállítása ellen, nem tudnának túl sok tüntetőt maguk mellé állítani vagy nem volna sok ember Sashalmon, akit ez érdekelne, és ha nem is az öklét rázná, de legalább a szavát hallatná, hogy ezt igazán nem kellene csinálni, ugye? Nem sikerülne tömegtámogatást szerezni hozzá.

- Ez sajnos nem az a kerület, így van. De attól függetlenül itt is vannak azért támogatóink szép számmal, akik országosan hozzátesznek a Magyar Szocialista Párt eredményéhez.

- És őket mi zavarja? Vagy mi az, amit ők elsősorban mostanában felemlegetnek, hogy a Fidesz-kormány rosszul csinálja vagy nem erről volt szó, vagy mennyire szimbolikus és mennyire konkrét az, ami őket zavarja?

- Azt gondolom, hogy azért a pénztárcáján mindenki érzi és ezt vissza is mondják nekünk, hogy itt nem arról volt szó, hogy az új adók bevezetésének kormánya lesz. És amire ezt fordítják, azon nem látszik, hogy miért kell újabb és újabb adókat bevezetni, miközben a másik oldalon megy a pazarlás. Ennek a szimbolikus politikának azért jelentős költségei is vannak, és nem biztos, hogy most ez a legfontosabb.

- Tehát a konkrét anyagi terhek növekedése, ez az, ami elsősorban az Orbán-kormány ellenzékét Sashalmon bosszantja és ami ellen, ha lehetne, akkor tiltakoznának vagy legalábbis a szavukat hallatnák. De a Horthy-ügy ott valószínűleg kisebb visszhangot váltott ki, mint akár országosan is. Jól érzem ezt?

- Igen, jól érzi. Itt sajnos az emberek hozzászoktak ehhez, hogy ez egy ilyen önkormányzat, ilyen az ízlésük. Persze nem szeretik és elmondják, hogy már megint ezt, már megint azt csinálják, de mi azért mindig hozzátesszük, hogy látjátok, ez is az, amivel a szemeteket akarják kiszúrni, hiszen közben a valós problémák nem ezek.

- És a rovásírást hányan tudják elolvasni a képviselőtestületben, nem tudja?

- Megkockáztatom, hogy nagyon erős kisebbségben vannak azok, akik el tudják olvasni, de ez egy jó kérdés, legközelebb meg fogom kérdezni.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Mit csinál az Egyesült Államokban?
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke

Bolgár György: - Amerikában tárgyal és előadásokat tart. Ki hívta meg, mit csinál?

Mesterházy Attila: - Valóban így van, minden évben egy alkalommal egy hivatalos látogatásra eljövök az Egyesült Államokba, hogy az ellenzéki véleményeket is hallhassák azok, akik érdeklődnek az ország iránt és az Európai Unió dolgai iránt. A külügyminisztériumban tárgyaltam, illetőleg számos kutatóintézetben tudtam egyeztetéseket folytatni, véleményt cserélni, hogy ők hogyan látják innét Európát és benne Magyarországot, és hogy természetesen nekünk mi az álláspontunk ezekről a dolgokról.

- Milyen találkozói vagy benyomásai voltak eddig? Mik voltak az őket leginkább érdeklő kérdések, mi az, amire különösen érzékenyek az Egyesült Államokban az Ön tárgyalópartnerei?

- Nagyon érdekes tapasztalat volt, hogy nagyon pontosan követik a magyarországi eseményeket, tehát a tárgyalópartnerek mind-mind képben voltak azzal kapcsolatban, hogy mi történik Magyarországon. És azt gondolom, hogy az a levél, amit a külügyminiszter asszony küldött nem is olyan rég a magyar kormányfőnek, nagyjából kifejezi az általános vélekedést. Magyarul komoly aggályaik vannak a magyarországi események kapcsán mind a gazdaságpolitika, mind a demokrácia helyzete, mind a jogállami normákkal kapcsolatos kérdések miatt. Természetesen megint napirenden volt vagy szóba került a médiatörvény, de sok minden más olyan kérdés is, ami a kétharmados törvények közé tartozik. De volt szó a választójogi törvényről és rendszerről is, és természetesen hangsúlyosan kerültek szóba ezek a gazdasági nem ortodox megoldások, az IMF-fel kapcsolatos aggályok és bizonytalanságok, illetve az energiapolitika is.

- Nem érez bizonyos tanácstalanságot az amerikai politikai körökben, hogy az Egyesült Államok mégiscsak a világ vezető hatalma, a legfőbb szövetségesünk bizonyos értelemben. Elmondták világosan a problémáikat, az aggályaikat, a kifogásaikat, a kritikáikat, és úgy látszik, hogy az Orbán-kormány ezekre nem hallgat. Szóval nem tapasztalt valami olyasmit, hogy vagy tanácstalanul, vagy inkább unottan legyintenek már az amerikaiak, hogy ha nem, nem, akkor mit csináljunk? Nem küldünk tankokat, mert mi egy demokratikus ország vagyunk és különben sem így oldjuk meg a vitáinkat.

- Inkább értetlenséget tapasztaltam, pont ezek miatt az okok miatt, hiszen Amerika mindig úgy határozza meg a saját politikáját Magyarország irányában, hogy egy baráti, egy szövetséges, egy partner országot lát Magyarországban, és ezért nehezen tudják megérteni, hogy a miniszterelnök miért fogadóképtelen ezekre a felvetésekre és a különböző kérdésekre. Úgyhogy inkább azt látom, hogy miközben figyelemmel kísérik, mi történik Magyarországon, van egyfajta tartózkodás is, hiszen azt látják, hogy semmilyen módon nem képesek hatást gyakorolni a folyamatokra, és semmilyen jó tanácsot, véleményt, kritikát nem vesz szívesen a magyar kormányzat. És ez azért értetlenkedést vált ki, hiszen ezek a kérdések, ezek a felvetések mindig egy partneri viszonyból fakadó felvetések, amivel igazából inkább erősíteni akarják az amerikai magyar kapcsolatokat, a magyarországi demokratikus berendezkedést, és nem pedig a destruktív kritika vagy a támadás motiválja ezeket a mondatokat itt az Egyesült Államokban. Inkább úgy fogalmaznék, hogy sokan aggódnak, hogy ha ez így megy tovább, akkor ez hova vezethet.

- Ezt akartam kérdezni, hogy milyen következményei lehetnek az amerikaiak szerint annak, hogy az Orbán-kormány nem igazán figyel ezekre a baráti kritikákra és megjegyzésekre. Szóval hova vezethet ez a magyar-amerikai kapcsolatokban?

- Ez általában a kutatóintézeteknél került szóba, és az ottani kutatók, akik foglalkoznak ezzel a térséggel, ők kérdezték többször, hogy vajon ez csak a szokásos politikai vita-e Magyarországon, tehát ami része volt a polarizált, megosztott magyar politikai életnek, vagy ennél talán mélyebb változások történnek. Az én válaszom teljesen természetesen az volt, hogy itt most nem egy szokásos belpolitikai vita van, amikor az egyik kormány jön, a másik meg megy, és akkor egy-két dolgot másképpen látnak, hanem valóban egy új rendszert akar építeni a miniszterelnök, amiben nincsenek már fékek és ellensúlyok, ahol az ő hatalmi érdekei az egyetlenek, amik számítanak. És ma már nemcsak az ellenzék meg a különböző civil vélemények, hanem azt gondolom, hogy az emberek sem számítanak ebben az óriási szabadságharcban.

- Mit látnak az amerikaiak kibontakozási lehetőségként? Látják az MSZP-ben azt az erőt, amelyik képes a demokrácia érdekében sokakat mozgósítani, vagy inkább attól tartanak, hogy még az is lehet, hogy ennél is rosszabb jön és a Jobbik, a szélsőség erősödik meg?

- Természetesen a szélsőségek nagyon komolyan aggasztják a tárgyaló partnereket, nem véletlen, hogy ha megnézzük, Görögországban mi történt, akkor ez egy figyelmeztető példa lehet, hogy mit jelent az, amikor a centrista erők, a középbal a középjobboldal nem tudja kézben tartani az országot, és hova vezethet az, amikor szélsőséges erők tudnak megerősödni. Nekem az volt a pozitív tapasztalatom, hogy mindenhol elhangzott az a kérdés, hogy és a szocialista pártnak mik a jövőbeli tervei, mit tenne akkor, ha kormányra kerülne. Hogyan látjuk a helyzet, a kérdések, a problémák megoldását? Tehát én azt tapasztaltam, hogy itt az Egyesült Államokban sokkal inkább úgy számolnak velünk mint a jövőbeli potenciális kormányzó párttal.

- Szóval ezek szerint változatlanul kormányképes erőnek tartják Önöket.

- Én úgy látom, hogy igen.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!