Kósa nem érdekli a brit bankárokat?
- Részletek
- Lévai Júlia
- 2010. június 08. kedd, 06:25
A Royal Bank of Scotland elemzője, Timothy Ash taktikai hátteret feltételezett Szijjártó és
Kósa katasztrófát, államcsődöt vizionáló megnyilvánulásai mögött: „Egy hivatalba lépő új kormány részéről ez tipikus magatartás, melynek segítségével a párt előkészíti a terepet és egyúttal felkészíti a lakosságot a megszorítások időszakára. Eddig ugyanis a Fidesz vezető politikusainak kijelentései a magasabb hiányra való törekvést támasztották alá, Kósa Lajos szavai viszont arra utalnak, hogy a laza fiskális politika mozgástere korlátozott.”
Ami engem illet, én viszont hosszasan inkább a hatalmi nárcizmus kiélésének igényét láttam a viselkedésük mögött. „Hazudjunk minél nagyobb kataklizmát, hogy azután mi magunk annál nagyobb messiásoknak, megmentőknek látszódjunk” – feltételeztem a hátsógondolatot, a Rákosi-korszak tapasztalatai alapján. Csupa il Salvatore. Mostanra azonban kezd halványulni az az elképzelésem, miszerint ez volna az egyetlen motivációjuk. A hozzám érkező, tömérdek társaslevélben ugyanis eddig még egyik feltevést sem láttam viszont, annál gyakrabban azt, amely szerint a mozgatórugó a mesterségesen előidézett csőd (© Szanyi Tibor) gyors és kézzelfogható anyagi hasznának megszerzése.
Idézek néhány levélből, amelyek mindegyike ugyanannak az alapgondolatnak a cizellálása:
„Orbán el, Kósa be: Teljes csőd. Forint zuhan. Az OTP-t felfüggesztik, tőke menekül, Szijjártó ráerősít: tényleg teljes csőd, Görögországnál is nagyobb... Forint esik, pánik stb., stb. Aki ezt előre tudta, nagyot kaszált ez alatt a két nap alatt a tőzsdén, az biztos. (Van ilyen ismerősöm). Szerintem a Fidesz és holdudvara kereste ezen a legtöbbet”.
„Itt mindenki hülye?! Vagy mindenkit hülyének néznek?! A vak is látja, mire megy ki az egész: a pénzre”.
„Csak a hülye nem látja, hogy ezt előre eltervezték – nagyot kaszálni, ezért
csinálták!!! Nincs semmi sumák, minden legális. Semmi Nokiás-doboz. A svájci frankot felvevő adósoknak meg: ’gondolkodunk, hogy segítsünk rajtuk’...”
”Hazardőrök. A saját, kisstílű anyagi érdekeikért képesek az egész országot kockára tenni. Miben különböznek ezek a Kádáréktól? Semmiben. Azok is kísérleti nyulaknak néztek minket.”
„Rossz elképzelni, ahogy röhögnek a markukba. Számolják a pénzt, és közben visítanak, hogy ’ezt aztán jól bevette az a sok hülye pógár, és még kezet is csókolnak nekünk!’ Nem a pénzüket irigylem, szarok rá, ezt az undorító cinizmust nem bírom”.
„Kedves nézőink, önök már megint a Fogd a pénzt és fuss című filmet látják! Ez itt egy örökmozgó!!!!”
„Járjon jól a holdudvar, ez a lényeg. Nekik nem kell talicska, elintézik egyszerű banki átutalással”.
Annak bizonyítékaként, hogy mégsem akkora az izoláció, mint gondolnánk, a hétfői parlamenti ülésen a szocialisták vezérszónoka utalt ezekre a közszájon forgó véleményekre, és ezt mondta: ”A Fidesz által előidézett válságon valakik meggazdagodhattak, ezért ennek kivizsgálását kezdeményeztük a Pénzügyi és Számviteli Állami Felügyeletnél”.
A közvélemény itt mindenesetre kapott egy konkrétumot: indul vizsgálat az ügyben, és ennek hírére a kormány föl sem kapta a fejét, nem tiltakozott a feltételezés ellen. Aki tehát úgy gondolja, hogy van alapja a vizsgálatnak, az most megerősítést kapott, akár készpénznek is tekintheti, hogy pénzt nyertek a fideszesek a műcsőd előidézésével.
Annál rombolóbb mechanizmust nehéz elképzelni, mint hogy egy társadalomban az emberek folyamatosan a hatalmon lévők haszonlesési potenciálját találgassák, és hogy ez jelentse a közéletet. Szinte mindegy, hogy valóban úgy történt-e, vagy sem, mint ahogyan sokan feltételezik. Sokkal fontosabb, hogy erős és határozott konszenzus jött létre ez ügyben. Válogatás nélkül, mindenki egy pillanat alatt megegyezik abban, hogy lehetséges ilyesmi, és hogy legfeljebb a stílus és az ügyesség foka tér el az egyes hatalmi formációknál. Ráadásul ez ma a legerőteljesebb és legegyértelműbb konszenzus – más, ehhez hasonló nincsen. A lényege pedig ismét a totális bizalmatlanság. Egy új kormány minden további nélkül megteheti, hogy az állampolgárok kontójára kibillenti egy kicsit az ország helyzetét a pénzpiacon. Pusztán azért, hogy teletömje a zsebét. És ha véletlenül elszámolta magát, és túlbillenünk, hát akkor túlbillentünk – majd kiállítják hozzá a szokásos bűnbakokat, és a többi nem izgatja őket. Ez pedig azt jelenti, hogy a társadalom a minimális szinten sem érezheti biztonságban magát, mert úgy tudja, hogy a kormányok mindent és mindenkit a játékszerüknek tekintenek.
És még tudták fokozni. A fideszes Cséfalvay Zoltán például kijelentette, hogy amit Kósa mondott, annak a nemzetközi színtéren nem lehet jelentősége: a forint nem attól kezdett zuhanni, hogy a nemzetközi pénzpiac komolyan vette Kósát. Hiszen „a londoni City bankárjait egyáltalán nem érdekli, hogy mit beszél egy debreceni ember”.
Érdekes koncepció: ha a Fidesz alelnökéről kiderül, hogy veszélyes dolgokat beszél, akkor egy csapásra megszűnik a Fidesz alelnökének lenni, és virtuálisan visszaminősül egyszerű debrecenivé.
Nem lehetne, hogy tényleg?!
