Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 24.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. április 26. csütörtök, 05:46
- Megbeszéljük
A franciaországi választásokról
Thomas Schreiber, Franciaországban élő magyar származású újságíró
Bolgár György: - A francia választások a beszélgetés témája, amely választás Európát az én benyomásom szerint idegessé tette. Vajon Franciaország is ideges?
Thomas Schreiber: - A választások úgy zajlottak le, hogy az a két politikus került a második fordulóba, akiről tudtuk, hogy ők a legesélyesebbek. Az igazi meglepetés az volt, hogy a szélsőjobboldali nemzeti front sokkal több szavazatot kapott, mint amit vártak. Nos, amikor Magyarországot próbáljuk összehasonlítani Franciaországgal, persze az jut eszünkbe, hogy vajon ez a francia nemzeti front nem a Jobbikhoz hasonló francia politikai párt-e, és erre azt mondanám, hogy kevésbé szélsőséges és sokkal szalonképesebb, mint a magyarországi Jobbik.
- Hogy lehetne őket jellemezni? Nacionalistának nacionalista. Mennyire Európa-ellenes?
- Európa-ellenes. A Front Nationale ugye a hetvenes években alakult, akkor sokkal szélsőségesebb volt. Nagy különbség van a Front Nationale-t alapító apa, vagyis a volt ejtőernyős és a lánya között. A papa továbbra is tevékeny, bár hivatalosan visszavonult, és a lány egyik legnagyobb problémája az, hogy el tudja szigetelni az összevissza beszélő apját, aki egyébként nem bolondult meg, szó sincs róla, de provokál, és néha eléggé nehéz helyzetbe hozza a lányát is.
- Ugye a papáról lehetett több botrány kapcsán arról olvasni, hogy antiszemita kijelentéseket is tesz. Ez a mai Front Nationale-ra mennyire igaz?
- A maira nem igaz, mert – rosszul lefordítva, igyekszem magyarra visszafordítani, ami folyamatban van – ördögteleníteni akarják. Kicsit mást jelent, de lényegében erről van szó. Magyarul azt mondanám, hogy szalonképessé akarják tenni a Front Nationale-t, és a lánya, a háromgyermekes családanya, aki tulajdonképpen nyertes a vasárnapi első fordulóban, mindenképpen szalonképessé akarja tenni, mondván, hogy ez egy ugyanolyan demokratikus párt, mint a többi. És jobboldali.
- Tehát nem mondja azt magáról, hogy mi nem vagyunk demokratikus párt, nem mondja azt sem, hogy ki akarnak lépni az Európai Unióból, nem mondja azt, hogy Franciaország bajainak oka a zsidóság.
- Arról szó sincs. Kedves Bolgár úr, ez egy óriási tévedés. Ő zsidóbarát és elítéli az antiszemitizmust. Cigánykérdés itt nincs. Náluk a cigányok helyett arabok vannak.
- És az arab kérdésben milyen a Nemzeti Front?
- Teljesen ellenkező, mint ami a Jobbik véleménye az arabokról, az irániakról és a többiekről.
- Mert nekik mi a bajuk velük?
- Ez, hogy bevándoroltak.
- Mennyire válik ez rasszizmussá, vagy mennyire konkrét az ő kifogásuk a bevándorló idegenekkel szemben?
- Ugye Franciaországban több millió bevándorolt van, közöttük sok naturalizált vagy Franciaországban született, tehát francia állampolgárnak tekintendő, elsősorban az afrikaiakról van szó. És az egész jobboldali propagandát akarva-akaratlanul Sarkozy elnök és az elnökségért harcoló jelölt is átveszi, hogy hogyan próbálják megreformálni, megfékezni az idegen-bevándorlást.
- Mi a bajuk például a Front Nationale szavazóinak ezekkel a bevándorlókkal? Az, hogy nem illeszkednek be jól a francia társadalomba, és mások a vallási és kulturális szokásaik?
- Pontosan, hogy nem integrálódnak. De hozzátenném megint, hogy egy kis különbséget tegyünk a Jobbik és a Front Nationale között. Ilyen problémák, mint Magyarországon, ott nincsenek. Nem is létezhetnek, nézzük akár a holokausztot, akár más hasonló, úgynevezett kényes témát, habár a Front Nationale-on belül vannak elszigetelt szélsőséges irányzatok, a hivatalos politikában ez nem jut nyilvánosságra.
- Tehát annak ellenére, hogy a világ érezhetően ideges lett Marine Le Pen nemzeti frontjának tizennyolc százalékos eredményétől, illetve tizennyolc százalékos támogatottságától, ez a nemzeti front már nem annyira szélsőséges, mint az apja idején volt, hanem elkezdett behúzódni középre, vagyis messze nem annyira veszélyes, mint mondjuk öt évvel ezelőtt volt?
- Szerintem minden jobboldali szélsőséges párt előbb-utóbb veszélyessé válhat, és nem szükséges Bolgár úrnak arról előadást tartanom, hogy Hitler hogyan került hatalomra a harmincas évek elején. De itt nem erről van szó.
- De ezt a nemzeti frontot nem lehet összehasonlítani a nemzeti szocialistákkal.
- Nem lehet. Még ha a nemzeti fronton belül vannak is újfasiszták vagy neonácik, vagy nevezzük, ahogy akarjuk, nem ők a hangadók, és ez a kirakat-átrendezés, vagy szalonképessé változásra való igény már odáig megy, hogy arról van szó, hogy a következő választásokon, ami júniusban lesz, a nevüket meg fogják változtatni.
- Értem. Viszont addig eldől, hogy ki lesz Franciaország új elnöke. És azt látni, hogy Sarkozy elnök eddig is, és talán a következő két hétben még inkább próbálja majd a szélsőjobbra húzódó, vagy oda szavazó választókat magához csalogatni.
- Pontosan így van. De ennek különböző módjai és módszerei vannak. A helyzet annyira bonyolult ezen a téren, hogy nem lesz könnyű a Nemzeti Front többségét rábírni. A jelenlegi francia választási kampány középposztjában az van, hogy a lakosság többsége visszautasítja Sarkozyt.
- A személyisége miatt?
- Igen, mégpedig azért, mert a francia választók jó részét – hozzá kell tennem, hogy sajnos – nem érdeklik a külpolitikai téren elért sikerek.
- Hiába döntötték meg francia vezérlettel Kadhafi líbiai rendszerét, hiába működik együtt jól eddig a Merkel-Sarkozy-tandem Európában, ez nem érdekli a franciákat?
- Így van. A franciákat ez jóval kevésbé érdekli, mint a megélhetési problémák, a munkanélküliség problémája, a társadalmi egyenlőtlenségek és hasonló dolgok. A francia átlagpolgárt mindennél jobban érdekli, hogy miből tud megélni, és a gazdasági helyzet itt is nagyon nehéz.
- És ezekre a problémákra a versenyben vezető szocialista jelölt milyen válaszokat ad?
- Próbál másfajta válaszokat adni természetesen, mint Sarkozy. És jobb válaszokat tud adni. De a helyzet az, hogy akárki lesz az elnök a két befutó közül, rendkívül nehéz helyzettel találja szemben magát, és a júniusi parlamenti választásokon várható, hogy a Nemzeti Front – különösen ha sikerül jobban kitapétázni magukat és taktikai okokból sok mindent meg tudnak változtatni – több tucatnyi képviselőt tud beküldeni a képviselőházba.
- Tehát meg fog változni a francia politika eddigi szerkezete és működési mechanizmusa. Még egy valamiben várható-e nagy változás, és ez az elnökválasztás két döntőse alapján is megítélhető, mert sem Sarkozy, sem Hollande nem látszik túlságosan nagy Európa-barátnak ebben a pillanatban. Szóval nem fogja-e az európai egységet és együttműködést veszélyeztetni, hogy ha bármelyikük győz is, az elhatárolódik sok mindenben Európától, vagy visszalépne attól az együttműködéstől vagy annak szorosságától, ami eddig jellemezte Franciaországot?
- Ezen a téren inkább optimista vagyok.
- Miért?
- Mert a francia-német szoros együttműködés nélkül nem lehet semmi komolyat csinálni Európát illetően. Azért ne felejtsük el, hogy Németországban is választások lesznek, legkésőbb jövőre. Akármilyen baloldali vagy balközép, vagy jobbközép lesz Berlinben, illetőleg Párizsban, a kettőjük közötti együttműködéstől függ Európa jövője.
- Tehát enélkül nem lehet megoldani a francia belső problémákat sem.
- És semmit sem. És többé-kevésbé ez vonatkozik a németországi belső problémákra is, amelyek persze ma még nem annyira láthatóak, mint azok a problémák, amelyek itt vagy Spanyolországban, vagy Portugáliában, vagy Olaszországban előbb-utóbb felmerülnek.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
