Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 10.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. április 12. csütörtök, 04:19; Megbeszéljük

5. oldal / 5

A Grass-ügyről
Győri László egykori rádiós és Günter Grass egyik kiváló fordítója

Bolgár György: - A téma a Magyarországon is, de Németországban és Izraelben, meg a világon különös visszhangot kiváltó Günter Grass-vers, amelyben a világhírű Nobel-díjas író Izraelt teszi felelőssé a világbéke kockáztatásáért, azzal, hogy Iránnal szemben fegyverkezik és fenyegeti a valószínűleg atomfegyvert készítő Iránt. Neked, aki ismered Grasst, ismered az ő gondolkodását, ismered a műveit, mi a következtetésed azzal kapcsolatban, ami történt? Mindig benne volt Grassban ez a fajta vélemény, vagy valami kiválthatta ezt, amiről nem tudunk, és aminek a következtében őt kitiltották most Izraelből?

Győri László: - Nem tudom, hogy mi játszódhatott le a fejében. Azt gondolom, hogy ez a vers magyarul nem jelent még meg sehol. Talán csak idéztek belőle. A vers nagyon rossz. Ami azért nagy baj, mert Grass tényleg egy ragyogó költő.

- És ha jó versben írta volna meg ugyanezt?

- Akkor is egy egészen szokatlan dolog, hogy valaki élete alkonyán, ahogy ő írja, utolsó tintájával ezt a verset tette le az emberiség asztalára. Szerintem Grassban mindig benne volt az, hogy nagyon jól menedzselte a nyilvánosság előtti megszólalásait.

- Mindig akart valami nagyot mondani, amire odafigyelnek?

- Mondott is ő nagyokat. Szóval ő egy nagyformátumú ember. Ez a vers az én véleményem szerint – az én véleményem egy a sok közül – azon a tévedésen alapul, hogy Izrael, és nem Irán fenyegeti a világbékét. Köztünk szólva, azért azt tudjuk, hogy voltak országok mindig is a világban, ahol hülyék és csibészek voltak kormányon, és nem kivétel ez alól az iráni kormány sem. És azt hiszem, ha Izraelben egy másik kormány lenne, akkor nyugodtabban alhatnánk. De aki itt igazán fenyegetést jelent és beszámíthatatlanul viselkedik, az Irán és nem Izrael.

- Igen. Mondjuk az izraeli politika is valószínűleg kevésbé volna annyira ellentmondást nem tűrő, ha Irán nem fenyegetné folyamatosan.

- Igen. Tudod, hogy én nem vagyok külpolitikus, úgyhogy ehhez a dologhoz nem értek, csak azt gondolom, hogy Grass fordítva ül a lovon. A másik, amit szeretnék elmondani – és ezt ő nagyon szépen meg is írja ebben a versben, azért van benne egy-két jó sor –, hogy az ő egész származása és egész múltja megkötötte eddig a kezét, és nem szólhatott amiatt, amit most fontosnak tart elmondani. És én azt hiszem, hogy ez egy legitim dolog, hogy Izrael államot valaki kritizálja. Ez nem jelent antiszemitizmust. Az ellenfelei és egy csomó mindenki más azonnal arra használta ki ezt a lehetőséget, hogy leszámoljon vele, és azt mondja, hogy lám, lám, kutyából nem lesz szalonna. A vén náciból most előbújt, ami mindig is ott lappangott.

- Milyen ellenfelek ők?

- Én, talán kicsit tiszteletlenül, olyannak látom őket, mint a muppet show-ban azokat az öregurakat, akiket sok évtizedes intim utálat fűz egymáshoz, és ott rúgnak egymásba, ahol lehet. Egyébként a múltja valóban nagyon elgondolkodtató. Frank Schirrmacher pedig, a FAZ kiadója, az az ember, aki annak idején 2006-ban, amikor megjelent, illetve még meg sem jelent, leleplező írásként tálalta azt, amit Grass bevallott ebben a könyvben. Ami legalábbis nem volt sportszerű.

- Tizenhét éves korában belépett a Waffen SS-be. De tegyük hozzá, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung a legtekintélyesebb jobboldali konzervatív lap Németországban. Grass pedig az SPD-hez, a szociáldemokratákhoz kötődő, baloldali felfogású író. Vagyis politikai ellentét is volt mindig közöttük.

- Igen. Azt gondolom, hogy nagyon sokan használják most ki a lehetőséget a leszámolásra, pedig ez egy lehetőség lenne arra, hogy erről a témáról beszéljenek.

- Igen, bár ahogy a dolgok alakulnak, most megint nem arról lesz szó, amiről érdemes volna beszélni. De akkor tisztázzuk azt az ezek szerint egyik fő kérdéssé vált kérdést, hogy bármi utalt-e arra Grass eddigi múltjában, hogy ő antiszemita lett volna, vagy ebből a versből következtethető-e ez?

- A versben egyetlen olyan sor sincs, ami erre utalna. Ez egy politikai vezércikk versformában megírva. Szerintem tényleg rosszul van megírva, de ezzel együtt Grass azon kevesek egyike, akik kezdettől fogva nagyon következetesen és nagyon hitelesen számoltak le a német múlttal. Tulajdonképpen az egész életműve azt mutatja, hogy Grass nem antiszemita.

- Mert éppen azok közé tartozott, akik elsőként kezdték az önvizsgálatot a történelemben.

- Igen.

- De azért az izraeli kérdés – és most nem zsidókról, hanem Izraelről beszélek –, az izraeli politika megítélése a német politikában mindig is nagyon kínos volt. Éppen a holokauszt miatt, éppen a náci Németország szörnyű történelmi bűnei miatt. A német kormány, legyen jobb- vagy baloldali, vagy éppen nagykoalíciós, mindig kínosan vigyázott arra, hogy ne sértse meg Izraelt politikailag semmilyen értelemben sem. Akkor sem, amikor esetleg úgy gondolta volna, hogy éppen nem ez a leghelyesebb izraeli politika.

- Igen, és Németországban mindig is tabutéma volt az izraeli politika kritikája, holott ez tényleg nem zsidókérdés, ez nem a zsidókról szól, ez egy állam külpolitikájáról szól. És ez az állam bőségesen ad okot arra, hogy bírálják, azzal együtt, hogy mondom, ez a vers szerintem egy tévedésen alapul.

- Ír valamit Grass tudomásod szerint? Szóval lehet, hogy nagyobb mű is készül és annak a felütése volna ez?

- Nem. Amit tudok róla, hogy időnként a fordítói szoktak kapni levelet a titkárnőjétől, aki nagyon kedves asszony, és időnként értesülünk egyről és másról. Beteg volt, felgyógyult, és mindenféléket dolgozik. A legutolsó könyvét nem lehet lefordítani, úgyhogy az semmilyen nyelven nem fog a németen kívül megjelenni.

- Milyen értelemben nem lehet? Lehetetlen a nyelvi nehézségek miatt?

- Igen. Ez egy szerelmi vallomás a német nyelvhez, ami a Grimm fivérek nagy német szótárának alapján íródott, és hát mások a magyar szavak, másképp kezdődnek, ezért nem lehet ugyanazokat a címszavakat egymás mellé tenni. Az egész struktúrája nem engedi meg, hogy lefordítsák, semmilyen idegen nyelven nem tud megjelenni.

- És milyen a könyv?

- Szerintem nem a legjobb. Messze nem az, ami a nagy Grass-könyvek színvonala volt.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!