Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. április 4.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2012. április 06. péntek, 03:02
- Megbeszéljük
A KSH számításáról
Farkas Zoltán, a HVG rovatvezetője
Bolgár György: - A reálbérre mint hívószóra bejelentkezett kollégám.
Farkas Zoltán: - Azért jelentkezem, mert ez a legkülönösebb dolog a tavalyi évben, ami a magyar gazdasággal történt. Kezdjük ott, hogy a nettó bérek, tehát amit fizetésben kapunk, az 6,2 százalékkal nőtt. Az infláció 3,9 százalék volt, tehát valóban a keresetek vásárlóereje átlagosan növekedett. Viszont a KSH készített egy elég sajátos számítást, modellálta a családok jövedelmi szerkezetét, és elkezdte kiszámolgatni, hogy az egy-, két- és háromgyerekes családok jövedelmi viszonyai hogyan alakultak. Az egygyerekeseké az átlagnál kevésbé növekedett, tehát a jövedelem épp csak hogy lépést tartott az inflációval, talán egy picit fölötte volt. A kétgyerekeseké jóval meghaladta az inflációt, a háromgyerekeseké pedig majdhogynem bődületes, korábban nem tapasztalt mértékben nőtt. Ebből hoztak ki egy furcsa átlagszámítással egy 9,9 százalékos nettó keresetnövekedést a családi kedvezmények beszámításával.
– És ezt vetették össze az áremelkedéssel vagy ebből vonták ki az áremelkedést, és így jött ki ez a majdnem 6 százalékos…
– Igen, ami egyszerűen módszertanilag nagyon gyenge lábakon áll. De ennél sokkal érdekesebb dolog, hogy bődületes reálkereset-növekedéssel dicsekednek, tehát azt mondják, hogy soha nem látott mértékben nőtt a bérek vásárlóereje. Hol van ez a pénz? Ugye az első dolog, ami mindjárt szembeötlik, hogy tavaly a lakossági fogyasztás voltaképpen nem nőtt. Ez minden statisztikában így van.
– Talán a devizahitel-törlesztésben van, részben.
– Egy rész biztos hogy elment a törlesztésre, nagyon jó helyen keresgélsz. De van még egy nagyon érdekes dolog. Hogy a családi kedvezmények, tehát amit le lehetett írni a gyerekek után, összességében – a nemzetgazdasági tárca becslése szerint – nagyjából 150 milliárd forintra rúgnak. Ha nagyon nagyvonalú vagyok, és azt mondom, hogy a bérek összességében a gazdaság egészében 10 ezer milliárdot érnek el, szerintem nem érnek el annyit, akkor legfeljebb másfél százalékos átlagos pluszt jelentene a családi kedvezmények beszámítása. Semmiképpen nem indokolja a nettó keresetek átlagos 6,2 százalékos és a családi kedvezmények beszámításával majdnem 10 százalékos mért eredmény közti különbséget. Félelmetes távolságra van a kettő egymástól, és senki semmilyen érdemi módszertani magyarázatot erre az egész dologra nem adott.
– Tehát azt mondod, hogy a KSH-nak meglehetősen furcsa módon sikerült erre a végeredményre jutnia.
– A KSH mindenre megadja a módszertani választ. Tehát nem mondanám azt, hogy feltétlenül a statisztikai hivatalban jöttek valamilyen furcsa eredményre. Azt tudom elgondolni, hogy modellezték a családokat, és feltételezték, hogy a gyerekkedvezményt majdnem mindenki igénybe tudja venni. Ami nem igaz, hiszen csak a magas jövedelműek tudják a gyerekkedvezményt teljes egészében igénybe venni. Minimálbéren szinte semmit.
– Magyarán azt mondod, hogy itt valami azért nem stimmel.
– Itt valami rettenetesen nem stimmel. És borzasztóan el van kenve ez az egész dolog, kizárólag azt a célt szolgálja, hogy minden alkalommal el tudják mondani, hogy a reálkeresetek milyen bődületes mértékben nőttek. Az adócsökkentés, ahogy Mihályi Péter mondta, valamennyi pluszt valóban hozott, de messze nem akkorát. Ha akkorát hozott volna, akkor a lakossági fogyasztás 3-4 százalékkal nőtt volna a tavalyi évben. Akkor nem 3,9 százalék lett volna a forint-leértékelődés mellett az infláció, hanem 5 százalék. Egyszerűen nem konzisztens ez az adat a gazdaság többi adatával. Eddig jutottam most.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
