Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 30.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. április 02. hétfő, 03:09; Megbeszéljük

3. oldal / 4

A Schmitt-ügyről és a párt tisztújításáról
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke

Bolgár György: - Eredetileg az MSZP tisztújító kongresszusáról szerettem volna kérdezni, fogom is, de az események gyorsan haladnak és nagy hullámokat vetnek, Ön is ezekben az órákban erről nyilatkozik, például legutóbb azt, hogy a demokratikus pártoknak közösen kell új államfőjelöltet állítaniuk. Szóval szeretném először a Schmitt-ügyről kérdezni a saját, illetve pártja véleményét.

Mesterházy Attila: - Így van, tényleg folyamatosan változnak a hírek, felgyorsultak az események. Mi azt várjuk a ma esti Schmitt-interjútól, hogy egy mondatot elmond, és erre az egy mondatra vár az egész ország, márpedig ez így hangzik, hogy a mai nappal lemond a köztársasági elnöki tisztségéről. Ennek kapcsán mondtam azt, hogy ha ez mégsem történne meg, akkor viszont hétfőn Orbán Viktornak kell kezdeményeznie azt, hogy Schmitt Pál mondjon le, hiszen ő tette ebbe a funkcióba Schmitt Pált, és Schmitt Pál maga mondta, hogy egyetlen főnököt ismer el maga fölött, pontosabban kettőt, a jó Istent és Orbán Viktort. Úgyhogy Orbán Viktor kezében van a megoldás kulcsa, és ha megtörténik végre ez a lemondás, vagy önszántából, vagy pedig Orbán Viktor utasítására, akkor azt javasoltam, hogy az összes parlamenti demokratikus párt közösen fogjon egy jelölési folyamatba, úgy, ahogy ez Németországban is történt. Talán van, aki emlékszik rá, hogy Angela Merkel kancellár asszony az ellenzékkel, az ottani baloldallal konzultálva jelölt új köztársasági elnököt. Egyszerűen olyan mély a morális válság, amit ez a Schmitt-ügy okozott, hogy most olyan személyre van szükség, aki tényleg kifejezi a nemzet egységét, aki helyre tudja állítani ennek a funkciónak, ennek a tisztségnek a tekintélyét és méltóságát, ehhez pedig az kell, hogy baloldaliak, jobboldaliak, liberálisok egyformán hinni tudjanak az új köztársasági elnökben. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az, hogy mindenki egy kicsit a saját pártpolitikai érdekét háttérbe szorítva közös jelölési folyamatban nevezze meg az új magyar köztársasági elnököt.

- Hát ez szép volna, de azért kicsit naivan hangzik, és gondolom, ezzel Ön is tisztában van, hiszen a Fidesz eddigi politikája semmiben sem igazolta ezt az együttműködést, és ezt a stílust. Az ő kétharmaduk nem hasonlítható egyrészt a német kormánykoalíció nem kétharmadához, másrészt ott a kisebbik koalíciós partner is más jelöltet akart, mint a többségi CDU, és így sikerült aztán végül másodjára Joachim Gauckot megválasztani köztársasági elnöknek. Mert ugye az elődje távozni kényszerült, de már akkor is fölvetődött az ő neve mint lehetséges elnök. De a magyar helyzet nem hasonlítható ebből a szempontból sem a némethez, óriásit kellene változnia ahhoz a Fidesznek és a KDNP-nek, hogy hajlandók legyenek egyáltalán meghallani azt, hogy mit mondanak a demokratikus ellenzéki pártok, pláne, hogy megbeszéljék velük, hogy mit szeretnének.

- Ebben biztos hogy igaza van, de én pont azt látom, hogy ez az arrogáns, kioktató, a véleményeket semmibe vevő, agresszív politika az, ami ehhez a Schmitt-ügyhöz is vezetett, hiszen talán Ön is emlékszik rá, hogy Kövér László kimondottan ellenezte, hogy Schmitt Pálból Orbán Viktor köztársasági elnököt csináljon, és úgy tűnik, Kövér Lászlónak lett igaza. Éppen ezért fontos lenne, hogy el tudjanak rugaszkodni ettől, hiszen azért arra is emlékszünk még, hogy két nappal ezelőtt arról cikkezett a sajtó, pontosabban a Fidesz kommunikációs stábja olyan közleményt adott ki, hogy ő lezártnak tartja az ügyet, ezzel megoldódott a probléma. A KDNP kimondottan azt mondta, hogy mindenki szégyellje magát, aki Schmitt Pált ilyennel vádolta, sőt a jobboldali médiában – ha jól emlékszem, talán a Hír Tévén is és az Echo Tévén is – a különböző beszélgetős műsorokban olyan mondatok hangzottak el, hogy na lám, a támadásnak vége, megbukott mindenki, aki támadta.

- Hú, nagyon diadalittasak voltak huszonnégy óráig.

- Igen. Ehhez képest nagyon-nagyon gyorsan változott a jobboldali közvélemény is. Elég a Magyar Nemzet vezércikkére, a Batthyány Professzorok Körének nyilatkozatára, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a mondataira, vagy éppen egy fiatal jobboldali publicista, Stumpf András levelére gondolni, ami mind-mind azt a felháborodást fejezte ki, ami nemcsak a baloldalon, meg nemcsak a liberális oldalon, hanem a konzervatív jobboldalon is felkorbácsolta a hangulatot.

- Sőt, az imént beszéltem a Kereszténydemokrata Néppárt budapesti elnökével, aki kiadott egy nyilatkozatot, és bocsánatkérésre, sőt lemondásra szólította föl azokat a politikusokat, akik el akarták sikálni ezt a Schmitt-ügyet. Márpedig itt csakis a sajátjaira gondolhatott, bár neveket nem mondott.

- Egyértelmű. És azt gondolom, hogy ebben az nagyon tiszteletreméltó dolog, hogy egy ilyen politikai környezetben, egy ilyen politikai struktúrában, ami a jobboldalon kialakult, van olyan bátor jobboldali, KDNP-s fővárosi politikus, aki ki meri ezt mondani. Csak egyet hadd mondjak, Szijjártó Péter, a miniszterelnök magyar hangja pár nappal ezelőtt még bulvárkacsának nevezte ezt a hírt, amivel egyszerűen nem is érdemes foglalkozni. Érdekes módon ez a bulvárkacsa sztori odáig vezetett, hogy visszavonták Schmitt Pál doktori fokozatát, és épp azért kell mennie a köztársasági elnöknek, mert lopott mástól, utána ráadásul még hazudott is, tehát ez egy olyan helyzet, amit egyszerűen presztízsveszteség nélkül a rendszer nem tud elviselni.

- Ezt a második részt hajlamosak mostanában kifelejteni az indokok sorából, pedig igaza van Önnek abban, hogy ezzel súlyosbította az eredeti hibát vagy bűnt.

- Így van, hiszen az elején ezt a plágiumvádat egyszerűen visszautasította a Köztársasági Elnöki Hivatal, ha jól emlékszem, talán a Népszabadságban nagyon precízen össze is szedték azokat a mondatokat, állításokat, amiket erről mondott a Fidesz vagy éppen a KDNP országos vezetése. Látható, hogy ez olyan helyzet, amikor a megoldás az lenne, ha a köztársasági elnök azonnal lemondana. És ebben, ha jól emlékszem, talán a Demokratikus Koalíciónak volt olyan javaslata, amivel egyetértek, hogy ilyen esetben, ha méltatlanná válik a köztársasági elnök a funkciójára, a pozíciójára, ne járjon neki semmiféle juttatás az élete végéig, semmilyen luxuslakás, semmilyen pluszjuttatás, magas fizetés, hanem ugyanazok a juttatások járjanak neki, mint amik egyébként megillették volna őt a köztársasági elnöki funkció elfoglalása előtt. Mi támogatjuk ezt a javaslatot.

- Ugyanakkor, ha az ember egy kicsit a politikai érdekek szempontjából figyeli a történteket, az MSZP-nek meg a demokratikus ellenzéki pártoknak lényegében az volna a jó, ha Schmitt Pál nem mondana le, hanem a helyén maradna, és onnantól kezdve állandó téma lehetne ellenzéki oldalról, a Fidesz pedig állandó védekezésre kényszerülne.

- Én azt mondom, hogy ilyen helyzetben, amikor ennyire fontos pozícióról van szó – a köztársasági elnökről, aki tényleg a nemzet első számú polgára, és akinek a morált és a nemzet egységét kell megjelenítenie –, akkor nem lehet így nézni a dolgokat. Nekem is sokan mondták újságírók, így összekacsintva – több interjút kellett most ebben a kérdésben adnom – hogy na, ez most akkor milyen jó, hiszen a Fideszre ráég ez a helyzet. Én mindenkinek azt mondtam, hogy nem így látom. Én úgy látom, hogy ez egy tragédia, ami ebben a pár napban vagy a pár hétben történt, amióta napvilágra került ez az ügy, és egyszerűen naponta jöttek olyan újabb és újabb információk, hogy az ember csak kapkodta a fejét, és közben nézett a köztársasági elnökre és a hivatalára, aki még a végén mosolyogva azt mondta, hogy ez a végső vizsgálóbizottsági jelentés neki elégtételt szolgáltatott. És akkor az ember gondolkozott, hogy most vagy mi jöttünk a Holdról, vagy a köztársasági elnök.

- De a tragédia nem a Fideszé, vagy Schmitt Pálé feltétlenül, hanem az ország tragédiája.

- Így van, és ebben, hogy őszinte legyek, nem nagyon látom, hogy fölvetnék a felelősség kérdését a jobboldali médiában, hogy, na de kérem, Orbán Viktor hozta az ország nyakára Schmitt Pált. Tehát neki egészen biztosan tudnia kellett azt, hogy van kockázata Schmitt Pál kinevezésének, és ha emlékszik rá, maga a jelölés is egy hasonlóan komikus szituáció, vagy inkább most már tragikomikus.

- Komikus és obskúrus.

- Hát igen, hogy Bulgáriából hazaüzen egy képeslapon a pártelnök, hogy ő Schmitt Pált tartja alkalmasnak. Szóval sajnos úgy tűnik, hogy a vég is hasonlóan zavaros és tragikomikus lesz. Úgyhogy mi azt várjuk, hogy bizony ma Schmitt Pál azt az egy mondatot mondja el, amit minden jobboldali, baloldali, liberális választópolgár, magyar ember vár tőle, hogy szégyelli magát, és lemond a köztársasági elnöki funkciójáról.

- Mai nyilatkozatában Ön azonban még egy érdekes kijelentést tett, hogy a demokratikus ellenzéknek akár Sólyom László is alkalmas államfőjelölt lehet. Azért furcsa, hogy eljött a pillanat, amikor egy MSZP-s vezető mondja azt, hogy a jobboldal egykori köztársasági elnökjelöltje ismét lehetne köztársasági elnök, és elfogadható volna az MSZP-nek is.

- Én itt a saját véleményemet fogalmaztam meg, hiszen annyira felgyorsultak az események, hogy testületi döntést ebben az MSZP nem tudott hozni. De én komolyan gondolom azt, amit mondtam, hogy most egy olyan köztársasági elnök kell, aki kellően kemény is tud lenni, ért a jogszabályokhoz, pontosan ismeri az alkotmányt, és adott esetben tud nemet is mondani. És ezt mi megtapasztaltuk, amikor kormányon voltunk, hiszen Sólyom Lászlóval a viszonyunk – maradjunk annyiban – nem volt felhőtlen, számos kérdésben különböztünk össze, sőt számos olyan mondata, döntése volt, amivel a mai napig nem értek egyet. De ha azt mondjuk, hogy itt egy nemzeti konszenzusos jelöltet kell találni, akkor nekünk is tudomásul kell venni, hogy a kompromisszum azt jelenti, hogy nem mindenáron ragaszkodunk egy csak és kizárólag baloldali értékeket vagy balliberális értékeket valló köztársasági elnökjelölthöz.

- Sőt, elfogadják azt, hogy amikor a jobboldal van kétharmados többségben a parlamentben, akkor a jobboldalhoz húzó köztársasági elnök legyen.

- Ez így van. És Sólyom Lászlót egyszer már támogatta a Fidesz nagyon nagy többséggel, hiszen pont a mi kormányzásunk idején, a mi hibánkból – ha szabad ilyet mondanom, és kell is ilyet mondjak – tudott akkor az ellenzéki pozícióból a jobboldal köztársasági elnököt választani. Tehát ilyen értelemben Sólyom László személyével szemben még a Fidesznek sem lehetne semmilyen kifogása, hiszen egyszer már megválasztották elnöknek.

- Akkor térjünk át az MSZP tisztújító kongresszusára, ahol a jelek és minden valószínűség szerint Ön ismét elnök lehet. Nem tart attól, hogy ezek a viharos belpolitikai fejlemények elvonják a figyelmet az MSZP kongresszusáról, holott nyilván nemcsak arról akarnának beszélni, hogy megint Mesterházy lesz az MSZP elnöke, hanem arról is, hogy mit akarnak csinálni és hogyan?

- Így van, de hát ezt hozta a sors, hogy ilyen turbulens közéleti események közepette tartunk tisztújító kongresszust. Egyébként alapvetően egy tisztújító kongresszus normál esetben nem a legizgalmasabb belpolitikai esemény, hanem sokkal inkább egy pártnak a belügye, és a végeredmény az, ami érdekelheti a közvéleményt, hogy a megválasztott új csapat kikből áll, és milyen elvek, programok és stratégiák mentén indulnak neki a következő két évnek. Én azt gondolom, hogy ettől függetlenül azért lesz médiafigyelem ezen a kongresszuson, de az tény és való, hogy ma sokkal fontosabb kérdés az, amiről az imént is beszéltünk, hogy mi történik ma, és hogyan fog lezárulni ez a Schmitt-ügy.

- Van-e ebből a mostani eseménysorozatból olyan tanulság, amit az MSZP tisztújító kongresszusán le lehet vonni, amiről eddig nem gondolkoztak, és mégis, a mostani események fényében nem árt, ha az MSZP ezzel foglalkozik, és valamilyen álláspontot is kialakít?

- Az egészen biztos, és talán nem olyan, amit eddig nem láttunk, nem gondoltunk, hanem csak egyszerűen egy olyan tanulság, hogy mindig jobb a politikában belátni azt, ha tévedtünk és rossz döntést hoztunk, mint makacsul ragaszkodni egy rossz döntéshez, és ezáltal tulajdonképpen mélyíteni a válságot vagy a konfliktust, vagy éppen a problémákat. Tehát sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy igen, ez rossz döntés volt, tévedtünk, beismerjük, sajnáljuk, és változtatunk ezen a döntésen, hiszen látszik, hogy a Fidesz alulmérte a társadalmi felháborodást a Schmitt-plágiumbotránnyal kapcsolatban. Éppen ebből egészen biztosan mindenkinek az kell hogy legyen a tanulság, hogy igenis van olyan erő a magyar közvéleményben, a magyar társadalomban, ami képes nyomást gyakorolni a Fidesz politikájára, és képes változtatni a Fidesz politikáján, hiszen egyszer lezártnak tekintették az ügyet, aztán úgy tűnik, hogy egyre inkább újra- és újranyitják ezeket a kérdéseket. Szóval az össztanulság az, hogy egy rossz döntéshez nem szabad ragaszkodni, hanem el kell ismerni, és aztán változtatni rajta.

- És ehhez tudnak kellően hiteles, megújult arcot mutatni? Hiszen a párt vezetője minden valószínűség szerint marad, miközben az MSZP eddig nem igazán tudott profitálni abból, hogy a Fidesz hibákat, és tán nemcsak hibákat, hanem annál rosszabbakat is halmozott egymásra. Mert a demokrácia szisztematikus lebontását én bűnnek tartom. Ehhez képest az MSZP még mindig nem tudja igazán megközelíteni a népszerűségi kutatásokban a Fideszt.

- Igen, folyamatosan hallom ezeket az észrevételeket, de egy dologra hadd hívjam föl a kedves hallgatók figyelmét. Amikor 90-ben hasonló nagy választási vereségen voltunk túl, akkor az első két évben semennyire nem tudtuk növelni a támogatottságunkat, sőt, a huszonöt százalékát a szavazóinknak elvesztettük az első két év alatt, majd a harmadik évtől folyamatosan nőtt a támogatottság, és abszolút többséget szerzett az akkori szocialista párt a választásokon.

- Tehát úgy érti, hogy van ennek egy normális ciklusa?

- Egyrészt van ennek egy normális ciklusa, a másik pedig, hogy azért kimozdultak egyébként az emberek is arról a holtpontról, hogy nagyon elfordulnak a politikáról, hiszen az aktivitás növekedett, és emellett fokozatosan a Magyar Szocialista Párt támogatottsága is kimozdult a mélypontról. Talán éppen a legutóbbi Medián-kutatásban, a teljes népességben a szocialista párt tizenhat százalékon áll, míg mondjuk egy évvel ezelőtt a tavaly januári-februári adatok alapján tíz-tizenegy százalék környékén voltunk. Tehát nemcsak stabilizálni tudtuk a saját támogatottságunkat, hanem egy kicsit meg is tudtuk erősíteni, miközben természetesen Önnek igaza van abban, hogy áttörést nem értünk el. De ez az áttörés ebben az évben egészen biztosan be fog következni. Ehhez kell az, hogy lezárjuk a belső vitáinkat, vagy legalábbis ezekkel a személyi kérdésekkel kapcsolatos belső vitákat, hogy ne ezzel traktáljuk a közvéleményt, hanem azzal, hogyan lehet a demokratikus értékeket helyreállítani, mi erre a mi javaslatunk, hogyan lehet a szegénységet felszámolni, hogyan lehet a munkanélküliséget csökkenteni és növekedővé tenni a gazdaságot, az oktatást, az egészségügyet és még sorolhatnám. Magyarul hogyan lehet válaszokat adni és milyen válaszokat kell adni egy baloldali, balközép néppártnak az előttünk álló kihívásokra. Erről kell hogy beszéljünk, ez fogja vonzani a magyar embereket, és ahogy látom, egyre inkább szükség van rá, hogy egy baloldali párt határozott és egyenes mondatokat mondjon ezekben a kérdésekben.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!