Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 26.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. március 28. szerda, 05:00; Megbeszéljük

3. oldal / 4

Saját elnökesélyeiről
Szanyi Tibor, az MSZP egyik elnökjelöltje

Bolgár György: - Most valóban komoly nézeteltérés és komoly vita van a szocialista elnökjelöltek között vagy csak a forma kedvéért bemutatják Mesterházy Attilával, hogy azért a két jelölt nem feltétlenül kell, hogy mindenben egyetértsen?

Szanyi Tibor: - Azt gondolom, hogy lehet hangzatos szavakat is melléírni, de valójában az a tényhelyzet, hogy bizony a jövő nagy dolgait azért meglehetősen másként látjuk és én ezt valódi különbségnek gondolom. Ma már eléggé kikristályosodtak a különböző programelemek, elképzelések. Nyilvánvalóan a jelenlegi elnök is hisz abban, hogy az ő programja az igazán helyes út, én is hiszek abban, hogy az én programom az igazán helyes út. Aztán majd a kongresszus 430 küldöttje el fogja dönteni, hogy szerintük melyik a helyes út.

- Mesterházy Attila ma a köztelevízióban azt mondta, hogy Ön valamilyen más forrásokat nézhet, mert azt állította, hogy a támogatottsága nagyobb, mint amennyinek gondolják mások, például Mesterházy, és nem tudja, mit néz Szanyi Tibor. Mit néz Szanyi Tibor vagy honnan tudja, hogy az Ön támogatottsága nem elhanyagolható?

- Én nem tudom, hogy valaha is született volna bárminemű számszaki jellegű kimutatás bármelyik támogatottságáról ebben az elnökjelölti mérkőzésben. Viszont azt hiszem, hogy ez a megjegyzés, amit Ön is idézett, alapvetően a Magyar Szocialista Párt megítélésére vonatkozott. Legalábbis amennyire én ezt figyelemmel tudtam kísérni. Váltig azt mondom, hogy a szocialista párt húsz-huszonöt százalékos támogatottsági zónában, keretben megrekedt. Mesterházy Attila például azt mondja, hogy szerinte ennél jóval bővebb a Magyar Szocialista Párt támogatottsága. Megmondom őszintén, nem nagyon szoktam a közvélemény-kutatásoknak túl nagy jelentőséget tulajdonítani, de elég megrázó volt az, hogy például most vasárnap, a szentendrei időközi önkormányzati választáson tizenhat százalékot ért el a Magyar Szocialista Párt, illetve Esztergommal kapcsolatban is, ahova hiába próbáltuk minden erőnket koncentrálni, még a március 15-ei ünnepséget is oda szervezte az MSZP, ezzel együtt lényegében nem tudtuk mobilizálni az embereket az ottani népszavazásra. Ezt persze lehet innen is, onnan is nézni, de én azt mondom, hogy az, ahol most tartunk, biztos nem elég a győzelemre. És ha az elmúlt három évben – amióta de facto Mesterházy Attila vezeti a pártot – lényegében nem történt különösebb előrelépés, akkor anélkül, hogy lekicsinyelném a különböző erőfeszítéseket, azt kell mondjam, váltani kell.

- Jó, hogy helyre tette azt, amit idéztem, mert az valóban az MSZP támogatottságára vonatkozott, hogy Ön szerint lényegében nem ment fel, miközben ő egyéb közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva úgy gondolja, hogy bizony jelentősen megerősödött az MSZP. De akkor még egy pillanatra térjünk vissza. Az Ön esetleges támogatottságáról vagy annak a mértékéről mit lehet tudni? Egyáltalán hányan fognak szavazni a hétvégi tisztújító kongresszuson?

- Vannak itt hivatalos létszámok, de nagyságrendileg körülbelül 430 tagunk várható, ennél valamivel több a nyilvántartott szám, csak van, aki nem jön el, beteg, miegymás, tehát mindig van ezzel probléma. Körülbelül 430 szavazat fog születni, ennyit kell megszerezni annak, aki elnök akar lenni. Nagyon bízom abban, hogy a kampánynak, amit végigcsináltam, kell hogy legyen az érintettek között hatása. Körülbelül 120 pártrendezvényen vettem részt, megtettem az országban majdnem huszonötezer kilométert.

- Gondolom Mesterházy is sok kilométert tett a kocsijába, nem?

- Így van. Nagyjából ugyanannyit tettünk bele, csak azt mondom, hogy nyilván mind a kettőnek meg kell hogy legyen a maga hatása. Hiszem azt, hogy tudtam olyanokat mondani a programomban is, meg a párttagságnak, a kongresszus küldötteinek, ami őket nagyon komoly megfontolásra készteti. Ez körülbelül annyit jelent, hogy vagy itt ebben a bennragadt szituációban akarunk maradni a jelenlegi dolgaink folytatásával, vagy váltunk, változtatunk és kitörünk előre.

- Amikor megtette ezt a huszonötezer kilométert és feltételezésem szerint több ezer emberrel találkozott – de valószínűleg annak a 430 küldöttnek is a nagy részével, aki szavazni fog –, mi volt a benyomása, hogy ők is úgy érzékelik és értékelik az MSZP helyzetét, ahogy Ön? Vagyis hogy elégedetlenek, hogy nem látják a megindulást, az elégedetlenség nem erősítette az MSZP táborát? Szóval ők úgy érzik, hogy ez a vezetés nem képes összefogni mindazokat, akik a Fideszben csalódtak és az MSZP nagyjából megmaradt a másfél évvel ezelőtti szinten? Vagy a Mesterházy-féle véleményt teszik magukévá, hogy az is óriási eredmény, hogy stabilizálódtunk és ehhez képest még előre is tudtunk jutni? Mi az általános az MSZP-berkekben, Ön szerint?

- Nehéz erre ilyen sarkos mondatokban válaszolni, de azért egy pár gondolatot megengednék magamnak. Az egyik az, hogy persze, az emberek mindig szívesen hisznek a meséknek, mindig szívesen hisznek a szépen felvázolt horizontnak, de ha úgy teszi fel az ember a kérdést, hogy nézzétek, a Fidesz átírta a választási rendszert, 106 választókörzetre bontotta az országot, akkor ez mindenki számára egy új helyzetet teremt. A kérdésem, hogy tudtok-e itt ebben a körzetben nyerni? Mert ha igen, akkor tényleg ezt az utat kell járni. Ha pedig azt mondjátok, hogy nem – és azt kell mondjam, hogy ez volt a döntő többségben, hogy itt azért nem tudunk, de talán máshol –, erre fel mondtam mindig azt, hogy oké, drága barátaim, elvtársaim az a helyzet, hogy ne bízzatok abban, hogy majd máshol, mert nektek itt kell nyerni. Itt tudtok-e vagy nem tudtok nyerni. És a válaszok azért mégiscsak arra mutatnak, hogy csak kéne azért itt egy erőteljes változtatás. Egyébként ezt nagyon keményen beleírtam a programomba, hogy minden erőt a helyi a választókörzeti munka megerősítésére kell fordítani.

- Ez szépen hangzik, csak éppen a helyi MSZP-tagok is akkor tudnak eredményesen és jól dolgozni, ha a pártnak van valamilyen markáns üzenete. Ha az MSZP vezetése hitelesen tud valami olyasmit képviselni, ami a különböző választókerületekben ugyanúgy zeng, ugyanúgy visszhangzik, és azt lehet rá mondani, hogy na ez az, ezt vártuk. Erre össze lehet gyűlni MSZP-seknek és egyéb szimpatizánsoknak is.

- Ezt nem tagadom, vannak ilyen megfontolások, de alapvetően ez egy nagyon tipikus újságíró megfogalmazás.

- Köszönöm. Végül is újságíró vagyok, úgyhogy nem tudom megtagadni magam.

- Így van, abszolút nem is kell. Csak az élet meg olyan, én, akinek négyszer is sikerült mandátumot szereznem egyéni körzetben, azért engedtessék meg, hogy egy picit máshogyan lássam ezeket a dolgokat. Nevezetesen az angol munkáspárttól loptam el azt a nagyon-nagyon egyszerűnek tűnő, ám de kőkemény gondolatot, hogy minden politika helyi politika. Tehát lehetnek akármilyen szép központi üzenetek, ha a helyi erők nem vívják meg ott helyben a maguk harcát, a központi üzenetek, „Dávid Ibolya-i” magasságokba elszállnak, ami azt jelenti, hogy van egy nagyon népszerű központi brigád, aki elnök, elnökhelyettes stb., jegyzi őt a sajtó, népszerűségük az egekben áll. Dávid Ibolya sokáig volt úgy a legnépszerűbb politikus, hogy a pártja egy darab szavazatot nem kapott. Tehát valójában minden politika helyi politika, erre kell figyelni, mert hiszen az országos politikát az határozza meg – most az esztergomi népszavazás kudarcos volt –, hogy a helyi időközi választásokon rendre második, harmadik, negyedik helyen végez az MSZP. Ezeket érzik az emberek ott helyben és ez befolyásol mindenkit.

- Biztos, hogy Önnek van igaza?

- Nem biztos.

- Próbálok vitatkozni Önnel. Itt van ez az esztergomi példa. Igen, meglehetősen csalódást keltő, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben lévő városban, ahol mindennapos hatása van a politikának, a politikai helyzetnek, ahol az emberek a bőrükön érzik azt, hogy a kétharmados fideszes többség nem engedi mozdulni sem a független polgármestert, mégis csak a választók egyharmada megy el szavazni. Márpedig itt konkrét kérdésekben is, helyi kérdésekben is véleményt nyilváníthatott volna, akár még azt is elérhette volna, hogy működőképessé tudja tenni a saját polgármesterét. És mégsem tették meg, nem volt számukra olyan fontos. Vagyis mégsem helyi politikán múlik minden, mert valószínűleg az emberek akkor érezték volna fontosnak, hogy elmenjenek, ha úgy érezték volna, hogy igenis van az országban egy olyan átfogó gondolat, egy olyan politikai erő, egy olyan üzenet, ami mögé érdemes odaállni ezekben a helyi kérdésekben is.

- Igen, de ezzel most csak azt erősítette meg, amit mondtam, hogy márpedig igenis változtatni kell az MSZP-ben, mert ezek szerint ez az erő az MSZP-ben sincsen meg. Ugyanakkor a másik oldal, a kormányoldal, a Fidesz oldala bizony otthon tudta tartani az embereket. Ezt lehet jobbról balra magyarázni, ettől ez még kő kemény tény. Én egy olyan MSZP-t szeretnék faragni, amelyik képes mozgósítani az embereket, és egyébként lehetne vitatkozni, hogy a helyi, országos politikai üzenetek milyen arányban vannak, de egy dolog biztos. Ha egy pártnak helyben nincs olyan mondanivalója, ami megkapja az embereket, és ami miatt elindulnak a szavazóurna felé – márpedig ez most fiaskó volt, nem sikerült Esztergomban –, akkor országosan mondhat, amit akar, a legszebb politikát is fel tudja mondani, simán kieshet a Parlamentből. Mondok Önnek egy példát. Ha valaki igazán markáns politikai üzeneteket mondott, azaz SZDSZ volt az elmúlt húsz évben és mégis úgy eltűnt a süllyesztőben, mint a sicc. Márpedig én nagyon becsültem az SZDSZ-t, jó értelemben vett hihetetlen minőségű politikát csinált, konzekvensen, a maga szempontjából egy koherens világképet, egy igazi liberális politikát. Lám-lám, valahol mégis elcsúsztak. Szerintem ott csúsztak el egyébként, hogy nem volt helyi képviseletük.

- Az is biztos, hogy igaz, az SZDSZ-re különösen igaz. De az MSZP-re talán kevésbé, mert az MSZP még mindig ott van minden komolyabb településen, más kérdés – és valószínűleg itt jön be az üzenet mellett a másik fontos tényező –, hogy hiteles emberek kellenek hozzá. Hiába jó az üzenet, ha mondjuk az SZDSZ vezetői az évek során elvesztették a hitelességüket, mint ahogy az MSZP vezetői is. A kérdés az, hogy tudnak-e olyan vezetőket felmutatni és mondjuk Mesterházy Attila olyan-e, aki ezt a hitelességet újra tudja teremteni. Vagy Szanyi Tibor, mert ne hagyjuk ki Önt, mint a másik jelöltet.

- Nehéz erre mit mondani. Annyit tudok, hogy én abból a hipotézisből indulok ki, hogy a hitelességem olyan értelemben adottnak tekinthető, hogy megválasztottak négyszer is egymás után a választókörzetemben. Számomra azért ez egy eléggé erős hátsó bázis és motiváció. Bárki – adott esetben – nem szeret, és mindenféle csúnyákat mond rám, ettől függetlenül az emberek konkrétan beikszelték a nevemet a választásokon. Szerintem egy politikus esetében, a hitelesség témájában nem kell nagyobb indoklást tenni. Ugyanakkor meg az is tényszerű, hogy például a XIII. kerületben Tóth József is hasonló, sőt még nálam is nagyobb sikerként tudja felmutatni a maga hitelességét, és ő aztán az országos politikában igen keveset játszik, annál többet a helyi politikában, és lám, mennyire meghozza ez a maga hasznát és eredményét. Tehát itt mondom, hogy azt nem tudom, hogy igazam van vagy nincs igazam, de az egészen bizonyos, hogy az a párt tud a mostani választási rendszerben bejutni a Parlamentbe, amelyik egyéni körzeteket nyer.

- Vagy amelyik képes szövetségeket kötni más ellenzéki demokratikus pártokkal. Az a kérdés, hogy Ön vagy Önök mennyire nyitottak akár a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció, akár az LMP, akár esetleg újonnan megjelenő demokratikus mozgalmak, pártok felé.

- A magam részéről maximálisan nyitott vagyok. Sőt, én a kongresszuson azt a vállalást szándékozom tenni, hogy mához egy évre tető alá hozom a változás szövetségét. Ami igenis az összes szóba jöhető – most az összes mindig egy gyűjtőfogalom –, meghatározó demokratikus pártokat jelenti egy választási szövetségbe terelve. Ezt a vállalást szeretném tenni, de hozzáteszem, hogy még ez esetben is, a szövetség jelöltjeinek is egyéni körzetet kell nyerni. Máskülönben nem jut be a Parlamentbe.

- Azért kell szövetséget kötniük, hogy együtt elég erősek legyenek a Fidesz legyőzésére, nem?

- Igen, csak pártnépszerűségeket össze lehet tolni még az emberek fejében is. Egyéneket nem tudunk összetolni. Azért ez nem egy kicsit feladat, ezt azért gondolom, hogy Ön is belátja.

- Ezt abszolút belátom. Mekkora esélyt ad magának a tisztújítás előtt?

- Azért indultam el ezen a választáson, azért vittem végig ezt az egész kampányfolyamatot, mert be akarom bizonyítani azt, hogy márpedig az elméletileg eleve elrendelt helyzetekhez képest is van alternatíva, ha az ember becsülettel és tisztességgel teszi a maga politikai munkáját – értsük ezalatt most nemes egyszerűséggel azt, hogy kampányol –, akkor nincsenek reménytelen helyzetek. Szoktam mondani, hogy biztos nem fogok megfelelni mindenkinek, viszont azt gondolom, hogy ha csak minden második embernek megfelelek, plusz még saját magamnak is, akkor gyakorlatilag megvan az eredmény.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!