rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. március 20.

Mi a teendőjük a magánnyugdíjpénztári tagoknak?
Duronelly Péter, a Budapesti Alapkezelő befektetési igazgatója


Bolgár György: - Március 31-ig kell eldönteniük a még megmaradt magánnyugdíjpénztári tagoknak – körülbelül százezren vannak –, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe. Ha így tesznek, akkor az eddigi hozamukat adómentesen vehetnék fel és százszázalékos állami nyugdíjat kapnának. Ám mi történik, ha nem így döntenek, hanem ragaszkodnak eredeti döntésükhöz? Mit lehet erről ma felelősen tudni?

Duronelly Péter: - Azt, hogy nem a hozamukat vehetik fel, hanem a reálhozamukat, ami nem feltétlenül van mindenkinek. Egyébként ez pénztáron belül is változik, attól függően, hogy ki mikor teljesítette fizetéseit a pénztárnak, tehát mikor fizetett be, és hogy ezekre a különböző befizetésekre külön-külön, aztán együttesen mennyi reálhozam halmozódott fel. Tehát van, akinek egy pénztáron belül sok van, más pénztáron belül és másnak ugyanazon pénztáron belül semennyi. Tehát akinek egyébként van reálhozama és március 31-ig nyilatkozik, az úgy lép vissza az állami rendszerbe, hogy ezt a reálhozamot adómentesen felveheti. Aki nem nyilatkozik és marad, aztán bármilyen ok miatt – mert azért ebben még nagyon sok változás lehet – a későbbiekben mégis visszamegy az állami rendszerbe, akkor vele mindössze annyi történik, hogy ezt az esetleges reálhozamot nem vette fel. Nyilvánvalóan ebben az esetben megmarad az az opciója, mint ami miatt eddig is bent maradt a rendszerben, hogy a felhalmozott megtakarításaihoz lehet, hogy a későbbiekben majd hozzá fog jutni, tehát hogy végül is tudja használni. Egyébként a szabályozás nem teljesen tiszta, még azért minden részletet nem tudunk, és nem záródott le minden folyomány a nyugdíjpénztári rendszer változásában, de azt lehet tudni, hogy mostantól mindenkinek minden befizetése az állami nyugdíjrendszerbe kerül. Tehát elvileg mindenkinek jár a százszázalékos állami nyugdíj arra az időszakra, ami most kezdődik és a nyugdíjazásáig tart.

- Azt mondja, hogy még nem lehet mindent pontosan tudni, mert nincs teljesen kész a szabályozás, nincsenek készen teljesen a törvények, legfeljebb szándékokról vagy részben szándékokról lehet hallani. De akkor hogy döntsenek felelősen ezek a magánnyugdíjpénztári tagok tíz napon belül, ha nem lehet tudni pontosan, hogy milyen feltételek alapján kell dönteniük?

- Felelősen? Sehogy. Nem nagyon tud az ember mit mondani, mert nagyon sok ebből a szempontból a bizonytalanság. Az sem teljesen világos egyébként, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal mi lesz. Amikor a rendszer megváltozását 2010-ben bejelentette a kormány, akkor arról volt szó, hogy a magánpénztári rendszer meg is szűnik és önkéntes pénztárrá válik. Ezzel kapcsolatban azonban semmi nem történt azóta sem.

- Önkéntesen persze félre lehet tenni nyugdíjra.

- Félre lehet tenni, de erre van önkéntes nyugdíjpénztár. Amíg eddig a magánnyugdíjpénztárban tett félre valaki, nem lépett vissza az állami rendszerbe, tehát százezer embernek ez a megtakarítása megmaradt, az eredeti kommunikáció szerint ebből is kvázi önkéntes pénztári rendszer lett volna. De a jogszabály nem változott meg, ezt még mindig magánpénztárnak hívják, erre még mindig külön jogszabályok vonatkoznak. Gyakorlatilag a régiek, ugyanazokkal a befektetési korlátokkal. Tehát ez a rendszer 2010 óta nincsen lezárva.

- Azt mondja, hogy nem lehet felelősen dönteni, de azért a körülmények mégiscsak olyanok, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradó embert arra késztetik, hogy eldöntse, mit csináljon. Egyrészt azért kényszerül döntésre, mert lejár egy határidő, másrészt, mert már nem a magánnyugdíjpénztárba megy a járuléka, hanem az államhoz, vagyis nem gyarapodik, akkor meg mi a fenének maradjon ott. Harmadrészt pedig azért, mert olyan híreket hall, olvas, hogy ezek a pénztárak működési bajokban szenvednek, egymás után szűnnek meg, mert az ott maradt százezer ember nem elég ahhoz, hogy nyereségesen fenn tudják tartani a működésüket. Ráadásul nem is megy be hozzájuk kötelezően most már semmilyen pénz, legfeljebb azok növelhetik a megtakarításaikat, akik önkéntesen külön még be akarnak fizetni. Szóval minden körülmény arra mutat, hogy menekülni kell innét, nem?

- Valóban a legfontosabb az, hogy a magánnyugdíjpénztárak működéséhez szükséges forrást a befizetésekből levett minimális költség fedezte, és ha nincsenek befizetések, akkor a pénztáraknak, amelyeknek nincsen működési tartalékuk, rövidtávon le kell húzniuk a rolót. Van, aki már be is jelentette, hogy le fogja húzni. Illetve nyilvánvalóan majd lesznek pénztárak, amelyek ezután jelentik be. Vannak olyan pénztárak, amelyek működési tartaléka eléggé nagy ahhoz, hogy még évekig működjenek, tehát kvázi kihúzzák azt az időszakot, amíg kiderül, hogy az egész magánpénztári rendszer hogyan záródik le. Azoknak a tagoknak, akik ezekben a pénztárakban vannak, van idejük elgondolkozni azon, hogy mi történik. Ha meg kiderül, akkor el lehet majd dönteni, hogy a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott megtakarításokkal mit kezdjen az ember az elkövetkezendő években, mondjuk önkéntes pénztárba tudja tenni, esetleg nyugdíj-előtakarékossági számlára lehet majd egyszer tenni, ki tudja, hogyan. De ha valamilyen formában tudja kezelni ezt a megtakarítást, akkor azoknak érdemes maradni, mert végül is nyilvánvalóan azért maradt 2011-ben is a magánpénztárban, mert úgy gondolta, hogy az a megtakarítás az övé, és bármi történik, a nyugdíjkor neki fedezetet nyújt a nyugellátására. Függetlenül attól, hogy az állam akkor milyen pénzügyi helyzetben lesz és az akkori nyugdíjasokra mennyi nyugdíjat tud majd szánni.

- Mi a vesztenivalójuk azoknak, akik még a mostani helyzetben is úgy határoznak, hogy maradnak a magánnyugdíjpénztári rendszerben akkor is, ha a járulékuk, illetve annak negyedrésze ezután, ebben az évben már nem oda megy?

- Egyértelmű veszteség az – akinek egyébként van, személyről személyre változik –, hogy a reálhozamához készpénzben nem tud hozzájutni. A reálhozamát nem veszti el, hiszen az a felhalmozott nyugdíjpénztári megtakarításában benne van. Csak a jelenlegi jogszabályok szerint ehhez az ember nem nyúlhat hozzá, csak majd a nyugdíjba vonulásakor.

- Magyarán ki kell várnia, bent van mondjuk a nyugdíjpénztárban hárommillió forintja, akkor az nem fog gyarapodni további rendszeres befizetésektől, hanem annyi marad, és majd tíz-húsz-harminc év múlva, amikor nyugdíjba megy, hozzájuthat ennek a mostani hárommillió forintnak a valamilyen reálhozamához, illetve a hárommillióhoz.

- A növelt értékéhez. Ne felejtsük el, hogy ha valaki mondjuk most harmincöt éves, akkor feltehetően még harminc évig legalább vagy akár hosszabb ideig is – attól függ, hogy akkor mi lesz a nyugdíjkorhatár – gyarapszik majd a pénze, annak megfelelően, hogy a pénz be van fektetve.

- És abban biztos lehet, hogy közben megkapja a százszázalékos állami nyugdíjat?

- Jelenleg nem lehet most semmiben sem biztos, de az igazságos rendszer az lenne, hogy aki most magánnyugdíjpénztári tag, akkor a magánnyugdíjpénztárban töltött évekre, kinek mennyi, hetvenöt százalékos nyugdíjat kap, a későbbi – ami mostantól számítódik – aktív időszakára, éveire pedig megkapja a százszázalékos nyugdíjat.

- Igen. De erre a pontos törvényi szabályozás még nincs meg.

- Tudomásom szerint még nincsen meg, és ne felejtsük el, hogy ez egy szorzó, és az a kérdés, hogy mi lesz a vetítési bázis. Mindenkinek attól kell tartania egyébként, hogy mire egy most harmincöt vagy akár negyvenöt éves ember nyugdíjba megy, addigra a demográfiai viszonyok olyanok lesznek Magyarországon, hogy lényegesen kevesebb munkavállaló lesz, lényegesen több eltartotthoz. Tehát feltehetően a nyugellátás nagysága – amire aztán ezeket a szorzókat alkalmazzuk – reálértékben az a veszély, hogy kisebb lesz, mint most.

- Nem akarom politikai csőbe húzni, de a szakmai véleményét mégiscsak meg kell kérdeznem, ha már azt mondta, hogy mire harminc-harmincöt év múlva valaki nyugdíjba megy, addigra már jóval kevesebben fognak dolgozni. De azt hallottuk a miniszterelnöktől, talán a múlt héten, hogy azt kell elérni, hogy a jelenlegi, nem egész négymillió helyett öt és fél millióan dolgozzanak Magyarországon, éljenek meg munkából. Akkor ő más demográfiai fejleményekkel számol ezek szerint.

- A demográfiai fejlemények függnek attól, hogy a jelenleg nem munkaképes korú, de a munkaerőpiacon nem aktívakból hányan jelennek meg a munkaerőpiacon és találnak munkát. Ezzel kapcsolatban egyébként az azóta teljes mértékben átszabott költségvetési tanácsnak – még az első, az eredeti költségvetési tanácsnak – volt egy elemzése valamikor 2010-ben talán, ami boncolgatta ezeket a munkaerőpiaci fejleményeket, és ők azt találták az elég részletes, regionális és életkor szerint történő összehasonlításból, hogy ez a munkaerőtartalék Magyarországon reálisan hatszázezer ember ahhoz képest, ahányan dolgoztak 2010-ben.

- Magyarán hatszázezer embert lehetne a legoptimálisabb esetben még aktivizálni.

- Igen, ez a jelenlegi helyzet, abból indulunk ki, ami most van. Nyilvánvalóan húsz év múlva, ha a gyerekvállalás megnő valami miatt, akkor nyilván sokkal többen lesznek az aktív korúak.

- Viszont ha a jelenlegi tendencia folytatódik és tovább csökken a gyerekvállalás, akkor meg még kevesebben lesznek.

- Igen, még ráadásul azt kell nézni, hogy ennek azért hosszú a kifutása, tehát ha most megnő a gyerekvállalási kedv, akkor ebből inkább huszonöt év múlva lesz több dolgozó. Mert addig fel is kell nőni azoknak a gyerekeknek.

- És akkor valószínűleg még többen fognak egyetemet, főiskolát végezni, úgyhogy valóban huszonöt éves koruk körül kerülnek majd ki a munkaerőpiacra.

- Meglátjuk. De a lényeg az – az eredeti kérdésre visszatérve –, itt azokról van szó, akik 2011-ben úgy döntöttek, hogy maradnak a magánrendszerben lesz, ami lesz. Most van egy másik opció, hogy feltehetően sok magánnyugdíjpénztár fog úgy dönteni, hogy megszűnik, és itt azzal van a probléma, aki a megszűnő nyugdíjpénztárban nem nyilatkozik arról, hogy átlépne egy másik magánnyugdíjpénztárba, az automatikusan visszakerül majd az állami rendszerbe.

- Magyarán figyelniük kell a nyugdíjpénztári tagoknak, hogy mi történik a saját pénztárukkal.

- Igen. Nyilván minden pénztár majd tájékoztatja erről rendszeresen a tagjait. És aki március 31. után kerül vissza az állami rendszerbe, annak nem lesz az az opciója, hogy a reálhozamát – amennyiben van neki – egyáltalán felvehesse.

- Mit csinálna Ön személy szerint? Nem tudom, hogy van-e magánnyugdíjpénztári megtakarítása, de akár van, akár nincs, mit csinálna most, március 20-án?

- Én inkább azt mondanám, hogy aki maradt 2011-ben magánnyugdíjpénztári tag, az valamilyen szinten opciónak gondolta azt, hogy ő tag marad. Méghozzá lényegesen rosszabb feltételekkel, mint a mostani maradóknak, hiszen úgy tűnt, hogy egyáltalán nem jogosult állami nyugdíjra a mostani évek jövedelmei után és befizetett járulékai után. Ehhez képest a helyzet sokkal jobb, tehát aki magánnyugdíjpénztári tag marad, annak úgy néz ki, hogy mostantól mégiscsak lesz állami nyugdíja. Igaz ugyan, hogy pénzt nem tud hozzátenni a megtakarításaihoz.

- De legalább ez megmarad neki és erre biztosan számíthat majd tizenöt, huszonöt, harmincöt év múlva.

- Igen. Ugyanúgy van egy opciója, hogy az a megtakarítás, ami eddig felhalmozódott, megmarad, és itt valamilyen formában tovább tudja majd gyarapítani, reméljük, hogy az ezzel kapcsolatos kérdéseket lezárja majd a jogalkotó és nyilvánossá teszi.

- Úgyhogy Duronelly Péter azt ajánlja, hogy aki eddig maradt, az tulajdonképpen maradjon, mert a helyzet az egy évvel ezelőttihez képest javult.

- Azt gondolom, hogy mindenkinek magának kell meghoznia a döntést, aki 2011-ben maradt, az lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett marad. Nyilvánvalóan mindenkinek a személyes pénzügyeiben az elmúlt egy évben is történhettek olyan változások, amelyeket érdemes megfontolni. Illetve egyáltalán nem biztos, hogy a magánpénztári rendszer megmarad, hogy nem lesz-e végül is vége, és majd mindenki úgyis átlép az állami rendszerbe, mert ezzel kapcsolatban nagyon nagy változások történtek az elmúlt két évben is, és miért ne történhetnének még nagyobbak. Mindenesetre egy biztos, aki most nem nyilatkozik, az mindössze annyiról mondott le, hogy a reálhozamát felvehesse adómentesen. Ez az egyetlenegy tétje a március 31-es határidőnek.



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái