Kérem Önöket, szégyelljék magukat!

A Joggal a Jogállamiságért Egyesület 2009. október 22-én nyílt levelet írt* a köztársasági elnöknek. Sólyom László ugyanis akkoriban éppen úgy gondolta, „fel sem merülhet – miként a törvényjavaslat bizottsági vitáján többször elhangzott –, hogy ennek a kérdésnek [a vallási hovatartozásnak] a népszámláláson való szerepeltetése ellentétben lenne az állam és az egyház elválasztásának követelményével.”

Kedden a Magyar Országgyűlés „elfogadta a népszámlálási jogszabály… változtatására vonatkozó törvény módosítását.” Magyarországon, a jövő őszi népszámlálás során, a vallási hovatartozásra is rákérdeznek majd. Az országgyűlés „311 igen, 37 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a kereszténydemokrata Balog Zoltán, Semjén Zsolt és Szászfalvi László által kezdeményezett módosítást. Nemmel 36 szocialista és egy jobbikos képviselő voksolt, a Fidesz-KDNP, a Jobbik többi képviselője, az LMP-frakció képviselői és egy szocialista honatya, Kovács Zoltán az igen gombot nyomta meg.”

A Magyar Országgyűlésben 311 képviselő – köztük a teljes LMP-frakció, amelyben állítólag az emberi jogok elszánt védelmezői ülnek – nyomta meg az „igen” gombot úgy, hogy semmiféle garanciát nem követelt annak érdekében, hogy az „önkéntes” adatszolgáltatással ne élhessenek vissza.  Nem kért garanciát sem a beterjesztőktől, köztük attól a pártvezértől, aki a saját pártját a "katolikus egyház lándzsahegyének” minősítette, sem attól a kormánytól, amely egyszer már gátlástalanul visszaélt a népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataival, sem attól a parlamenti többségtől, amelynek első dolga volt Isten nevét belefoglalni a demokratikus és szekuláris** Magyar Köztársaság törvényébe, és amely 2001-ben, a „történelmi egyházak” érdekében az alábbi levélben idézett törvénnyel már felülírta egyszer a népszámlásról szóló törvényt.

Hiába minden tiltakozás, 2001-ben és nyolc év múlva, hiába minden érv, minden hivatkozás olyan alapelvekre, amelyeket Európa és a polgárosodó Magyarország hosszú történelmi küzdelmekben harcolt ki magának, nem másért, mint saját polgárainak szabadsága érdekében – 2010-ben a Magyar Országgyűlés megkezdte erőltetett menetét vissza a középkorba és annak rendi világába. A korlátolt ostobaság és a szolgalelkűség világába.

Arra a kérem a 311 képviselőt, illetve mindazokat, akik a „nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről” szóló törvényt megszavazták, szégyelljék magukat!

(Mihancsik Zsófia)

***

* A Sólyom Lászlónak írt nyílt levél

Tisztelt Elnök Úr!

Bizonyára emlékszik rá, hogy a 2001 elején, az Orbán-kormány idején lebonyolított népszámlás előtt nagy vitát váltott ki a vallási hovatartozás iránti „hivatalos” érdeklődés. Több kisegyház, számos szervezet és magánszemély fejezte ki aggodalmát miatta. Mint az egyik nyílt levélben 2001. január 26-án írták: „a történelmi tapasztalatok, valamint a jelenlegi egyházpolitikai tendenciák ismeretében a vallási kisebbségekben jogos aggodalom élhet vallási meggyőződésük megjelölésével kapcsolatban.” Ezért „úgy ítéljük meg, hogy a vallási megoszlásra vonatkozó adatgyűjtés valójában a világnézeti semlegesség alkotmányos elvét sértő, egyházi, illetve egyházpolitikai és politikai célok szolgálatában állhat.”

Bizonyára arra is emlékszik, hogy valamennyi aggályra az volt a hivatalos válasz, hogy az önkéntes adatszolgáltatással az állam tudomására jutott, a vallási hovatartozásra vonatkozó személyes adatokkal soha, senki, semmikor nem fog visszaélni. Nem beszélve a törvényes garanciáról: az 1999. évi CVIII. törvény. 3. paragrafusának 3. bekezdése szerint „A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók”.

Engedje meg ezek után, hogy emlékezetébe idézzük az alig néhány hónap múlva, 2001. november 16-án, szintén az Orbán-kormány idején kihirdetett LXXIV. törvény 153. szakaszának 2. bekezdését, amely így szólt: „Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel éve személyi jövedelemadójának 0,8 százalékát, legalább ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. A kiegészítésből az egyházak a legutóbbi népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányok szerint részesülnek. A felosztás arányainak meghatározásakor a vallási hovatartozás kérdésére választ adókat kell figyelembe venni.

Emlékeztetni szeretnénk Önt arra is, hogy Erdő Péter, a Magyar Katolikus Egyház vezetője 2007. november 19-én, tehát több mint hat évvel az ominózus népszámlálás után, egy interjúban még mindig a népszámlálás adataival érvelt:  „Van, aki azt mondja, hogy a katolikusokat csak akkor számítja katolikusnak, ha minden vasárnap járnak a misére… a hovatartozást talán bízzuk az illető személyre. Például volt egy olyan felmérés, nem is statisztika, hanem népszámlálás, ahol a lakosság abszolút többsége katolikusnak jelentette ki magát.”

Úgy véljük, Elnök Úr, ha Ön garantálni tudná, hogy a 2011-ben esedékes újabb népszámlálás érzékeny adataival nem fog visszaélni egy olyan kormány, amelyet esetleg ismét Orbán Viktor vezet, és a katolikus egyház sem tekinti a jövőben hitvallásnak a népszámlálás önkéntes adatszolgáltatását, akkor sem számíthatna arra, hogy a magyar állampolgárok bizalma röpke tíz év alatt helyreállt abban a magyar államban, amely népszámlálás-ügyben egyszer már csúnyán becsapta, és gátlástalanul visszaélt a hiszékenységével és a bizalmával. Reméljük, a veszéllyel Ön is tisztában van, és nem a politikai-egyházpolitikai célokra felhasználható személyes adatokra gondolt akkor, amikor az Országgyűlésnek azt írta: „az így kivehető folyamatok is alapul szolgálhatnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez”.

Bízunk benne, hogy Ön mindenekelőtt a magyar állampolgárok alapjogainak védelmét és a Magyar Köztársaság Alkotmányát tartja szem előtt. Ha így van, szeretnénk, ha felkérné a Magyar Országgyűlést, tekintsen el az Ön 2009. október 21-én kelt levelének következő passzusától: „Az állam, mint a népszámlálás megtervezője és lebonyolítója tehát nem az egyes emberek privát szférájában akarna vájkálni, és nem az egyházaknak, vallási közösségeknek, hívő embereknek nyújtana ezzel valamifajta szolgáltatást. Ezért fel sem merülhet – miként a törvényjavaslat bizottsági vitáján többször elhangzott –, hogy ennek a kérdésnek a népszámláláson való szerepeltetése ellentétben lenne az állam és az egyház elválasztásának követelményével.”

Felmerült, és felmerülhet.

Budapest, 2009. október 22.

A Joggal a Jogállamiságért Egyesület


** A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 60. paragrafus 3. bekezdés: „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.”


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!