Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 8.

• Nyomtatás

Részletek

2012. február 10. péntek, 03:26

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései 2012. február 8-ai műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy egy nap elteltével vajon milyen következtetést vontak le Orbán Viktor tegnapi évértékelőjéből. A szabadságharcos retorikát ejtve megpróbálta átvezetni híveit valamiféle megegyezés elfogadása irányába? Vagy minden változatlan, mert szerinte Európa olyan, mint az alkohol? Itthon pedig sem a bal sem a szélsőjobboldallal nem lehet értelmesen tárgyalni. 

És igaza van-e a német konzervatív Die Welt újságírójának, hogy Orbán úgy tartja markában az országot, mint egy egyeduralkodó?
Másik témánk, hogy egyre sokkolóbb számokkal állnak elő a Malév csőd ügyében, ezúttal az elszámoltatási biztos Budai Gyula közölte, hogy akár 8-900 milliárd forintjába is kerülhet az államnak a bukás, mert a repülőtér üzemeltetője benyújthatja a számlát a váratlanul csökkenő forgalom miatt. De ha ez így lenne, miért nem akadályozta meg a csődöt a kormány?
Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy több mint kétezer dolgozót bocsát el komáromi üzeméből a finn mobiltelefongyártó a Nokia? Ahhoz képest, hogy a miniszterelnök tegnapi beszédében a Nokiát még a jó példák között szerepeltette mint munkahelyteremtőt, vajon miért nem szólt neki senki, hogy éppen rosszkor dicsér?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy a fiatal szavazók közül minden harmadik a Jobbik híve?

És végül beszéljük meg, hogy Friderikusz visszatér, de szokatlan szerepben. Ő vezeti majd A legyen Ön is milliomos új sorozatát. Milyen esélyekkel?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Havat lapátoltak Tállai Andrásnál
Nyeste László, mezőkövesdi szocialista önkormányzati képviselő

Bolgár György: - Nagyon fura ügyről olvastam a www.atv.hu-n, hogy Mezőkövesdre ért ez a bizonyos éhségmenet, és ott a helyi Fideszes vezetés – a polgármester meg a Fideszes államtitkár, aki szintén mezőkövesdi, Tállai András – úgy fogadta a menet tagjait, hogy mindenkinek van itt munka, minden fideszes városban van, egyébként meg itt a hó, itt a lapát, tessék havat lapátolni. Még volt valami egyéb incidens is, hogy teát adtak nekik, de abban állítólag alkohol volt, és aztán meg akarták szondáztatni a résztvevőket. Szóval ez annyira rossz, meseszerű történet, hogy szeretném tudni az igazságot. Mi történt?

Nyeste László: - A menet céljait Mezőkövesden is nagyon sok ember maximálisan felvállalja, többek között én magam is. Én Bükkábránytól vonultam a menettel Mezőkövesdre, ahol bejelentették, hogy a fideszes helyi szervezet tagjai, illetve az államtitkár úr valamilyen meglepetést tartogatnak a menet számára. Amikor megérkeztünk Mezőkövesdre, megálltunk azon a ponton az önkormányzat épülete előtt, ahol fel volt állítva egy sátor, és a sátor egyik részére a munka, másik oldalára pedig a kenyér felirat volt kiakasztva.

- Jaj, de szellemes. Így készültek Önökre már? Hát ez szép.

- Így van, ott várt a helyi Fidesz képviselőcsoportja és az államtitkár úr. És ő volt a szónoka ennek a rögtönzött kis performansznak.

- Tállai András belügyminisztériumi államtitkár.

- Így van, aki egyébként a térség országgyűlési képviselője. Azzal fogadta a menet tagjait, hogy ajánl kenyeret is és munkát is. Tehát a mi követeléseink, amiért kiálltunk, és azoknak az embereknek, akik abban a tömegben vonultak – körülbelül ötven fő volt akkor ott –, minden lehetőség most adva van, és felajánlották ezt a munkát. Tóth Imrének ajánlotta fel, mint a csoportunk vezetőjének, aki meghirdette ezt a civil kezdeményezést. Arról szólt az államtitkár úr kijelentése – ezt én magam is hallottam, hiszen közel álltam hozzá –, hogy aki dolgozni akar Mezőkövesden, az megteheti, itt van elegendő munka. Amíg van hó, addig természetesen az emberek dolgozhatnak. Mindenki, aki akar dolgozni, az kaphat munkát Mezőkövesden, és felajánlotta a hólapátokat hóeltakarításra, hogy tisztítsuk meg Mezőkövesd város útjait. De előtte azt mondta, hogy természetesen, aki dolgozni akar, annak munkavédelmi oktatásban kell részesülni, a személyi adatait rögzítik az adott szerződésben, és meg kell fújni egy adott szondát is, amit a munkavállalás előtt mindenkinek természetesen meg kell fújni.

- Hú, de trükkös. Nagyon felkészültek rá. Csak közbevetőleg kérdezem, hogy hány óra gyaloglás után voltak, mikor Mezőkövesdre értek?

- Közel harminc kilométer gyaloglás után voltunk, ez olyan négy óra magasságban volt.

- A mínusz tíz fokban.

- Mínusz tíz fokban, hóátfúvások közepette gyalogolt a csapat. De ez nyilván már a második nap volt, elég fárasztó volt, hiszen a lábak már beállnak, a vádlik egy kicsit savasodnak. Elég kemény volt ez az útszakasz. Nem beszélve arról, hogy valójában – én azt éreztem ezen az egész eseményen, Mezőkövesden – nem volt valós szándék a mögött, hogy ténylegesen munkát kínáljanak ezeknek az embereknek. Egyszerűen csak meg akarták mutatni a menetelőknek, hogy amit akarnak, az valójában nem egy reális cél, hogy ezek az emberek valójában nem is munkát akarnak, hanem ez egy olyan társaság, amelyik egyrészt iszik, másrészt pedig természetesen nem akar dolgozni, csak kihasználja az emberek szegénységét, hogy valamiféle népszerűséget szerezzen.

- Mellesleg még összeírást is tartanak, hogy ha valakiről véletlenül nem tudnák, kicsoda, akkor megtudják, hogy na, még ez is ott volt, itt van névvel, címmel.

- Igen, így van. Egyébként nagyon sok munkanélküli volt, nagyon sok nehéz sorsú ember vonult Ózdról, Farkaslyukról, Miskolcról velünk, és voltak itt nyilván szocialista politikusok is, akiknek ezt ajánlották. De nyilván nagyon sokan azért rettentek ettől a dologtól vissza, nem azért mert féltek a munkától, hanem mert regisztrálják őket, tehát minden adatuk bekerül egy regiszterbe, és nyilván ezáltal lényegében véve nyomon követhetőkké válnak. Sok ember ezért nem akarta kockáztatni az eddigi lehetőségeit, azt a szűkös lehetőséget, amit egyébként eddig már valamilyen módon elért a családja megélhetését biztosítva, nehogy ebből valamiféle probléma legyen. Én több embertől is hallottam, hogy ha összeírják őket, akkor ők nem hajlandók ebben a dologban részt venni.

- Mondjuk Önt ismerik, Nyakó Istvánt ismerik, mint a rossz pénzt, de voltak ott olyanok is, akik nem közismert szocialista politikusok, és ezért aggódtak, hogy mi lesz ebből, ha kommunista bérencnek nyilvánítják őket egy listán.

- Én azt láttam, hogy ez egy cinikus, arcátlan akciója volt a mezőkövesdi Fidesznek. Én magam ettől maximálisan elhatárolódtam, és ami az egészben elkeserítő, hogy sokan vannak azok az emberek, akik valamilyen szempontból vesztesei nemcsak az elmúlt két évnek, hanem az elmúlt huszonkét évnek, a rendszerváltás óta eltelt időszaknak. Borsod megyében nagyon sok ilyen ember él. A kohászat, a nehézipar tönkremenetele után tényleg rendkívül sok probléma sújtja ezt a térséget. Az elmúlt időszakban is csak mérsékelt sikereket, eredményeket sikerült elérni ezen a téren a kormányoknak, hiszen nagyon magas a munkanélküliségi ráta, az országban a legalacsonyabb Borsod megyében a foglalkoztatottsági arány. Tehát minden egyes negatív tendencia sújtja ezt a térséget. Mondjuk Mezőkövesd alapvetően jobb helyzetben van, mint a többi borsodi település, hiszen Mezőkövesdről tudjuk, hogy Dél-Borsod több gépipari vállalkozása és egyéb vállalkozása is megtelepszik ott, de ennek ellenére azért a városban is, a legújabb adatok szerint, több mint ezer fő, közel ezerötven fő munkanélküli van nyilvántartva.

- Tehát előállni egy ilyennel, hogy itt mindenki kaphat munkát, hát legalábbis cinikusnak minősíthető. De ezzel együtt azt olvastam ebben a tudósításban, hogy mégis voltak olyanok, akik elfogadták ezt az ajánlatot, és éjfélig havat lapátoltak, ami nem kis teljesítmény.

- Így van. Egyébként én is köztük voltam, erre büszke is vagyok.

- Na, tessék.

- De persze nem az a lényeg, hogy én lapátoltam, hanem az a lényeg, hogy Tóth Imre és még három társa is vállalta ezt a munkát, hogy bebizonyítsák, ők tényleg, valójában dolgozni akarnak. Holott tudták, hogy ez valójában nem egy komoly szándék és ők nem elsősorban saját maguknak szerettek volna munkát, ők nem azt kérték, hogy egy napon adjanak nekik kenyeret – ami ráadásul egy rendkívül furcsa helyzet volt –, hanem biztosítsák számukra a kenyeret minden napra. És ne csak számukra biztosítsák minden nap azt az egy kilogramm kenyeret, hanem minden rászorulónak Magyarországon, aki valamilyen szempontból szükséget szenved. És munkát is azoknak biztosítsanak itt helyben is meg más városokban is, akiknek erre szükségük van. Nemcsak akkor, amikor hó van, hanem akkor is, amikor elolvad a hó, kitavaszodik, hogy lehessen értelmes, értékteremtő feladatokat végezni. Egyébként Tállai András úr arra is utalt, hogy a város most már több mint négyszáz fő foglalkoztatását a közfoglalkoztatás keretein belül szeretné megoldani, és hogy a jövő újabb lehetőséget tartogat Mezőkövesd nehéz sorsú embereinek. Egyébként itt néhány adatot szeretnék közölni. 2009 óta folyamatosan csökken a közfoglalkoztatási programban résztvevők száma. 2009-ben még 422 főt terveztek, és akkor még tudjuk, hogy a közfoglalkoztatási program is kilencvennapos program volt, és hat-nyolc órában foglalkoztatta az embereket. 2010-ben már csak kettőszázhuszonhét fő kapott ilyen lehetőséget, de még mindig kilencven munkanapot dolgozhattak le. És 2011-ben már összességében kettőszáz fő közfoglalkoztatását irányozták elő nyolc órában, ami azt jelenti, hogy ha a ledolgozott napok számát nézzük, akkor még 2010-ben közel húszezerötszáz napot dolgozhattak a mezőkövesdi közfoglalkoztatásban érintettek, 2011-ben már csak hatezer napot.

- Ne vicceljen, kevesebb, mint harmadára esett vissza a közfoglalkoztatás ezek szerint ténylegesen?

- Így van, átalakították kormányzati szinten a közfoglalkoztatást, a források egy részét átcsoportosították.

- De valószínűleg ez a számokban nem így jelentkezett, mert főre talán meg volt az a kétszáz valahány, viszont ezek jóval kevesebbet dolgoztak, kevesebb jövedelemért. Ez már valahol más statisztikában jelentkezik.

- Visszatérve az előző dologra, még annyit a hólapátolással kapcsolatosan, hogy ezek az elcsigázott emberek, akik mások ügyéért is küzdenek, mert tudjuk, hogy Tóth Imre végső elkeseredésében választotta ezt az utat, hogy demonstráljon és a társaiért valamilyen szempontból kiálljon. Amikor levágta a barátját a kötélről – aki egyébként képtelen volt fizetni a hiteleit, teljesen kilátástalan és borzasztó nehéz élethelyzetbe került a családja emiatt, hiszen a barátja tényleg meghalt –, akkor határozta el, az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor ilyen kilátástalanság van vidéken és ilyen szinten élnek ezek az emberek. Ha ennyire szegények, ennyire nincs semmi a kezükben, hogy az életüket jobbra tudják fordítani, akkor rendkívül cinikus dolog ezeknek az embereknek azt mondani, hogy természetesen lapátolhattok havat 4230 forintért nyolc órában, de ezzel a problémákat egyébként nem oldják meg. Mi ezen felbuzdultunk, és négy ember jelentkezett munkára. Egy főnek a szonda elszíneződött. Nem akarok prekoncepciókat gyártani ebben az ügyben.

- Ami önmagában ráadásul nem valami elképesztő felelőtlenség és disznóság, mert lehet, hogy a harminckilométeres kemény téli gyaloglás közben ivott egy rumos teát vagy akármit. De nem vezetett, hanem gyalogolt az illető. Tehát még ez sem jelent semmit.

- Egy olyan fiatalemberről van szó, aki az Egymillióan a demokráciáért mozgalom egyik aktivistája, és klubrádiós jelvényt visel a sapkáján, szolidaritást vállal a Klubrádióval is, egyébként nem ivott alkoholt egyik napon sem, és nem is szokott alkoholt inni. Pont nála színeződött el, aki egyébként antialkoholista? Ezért volt furcsa ez mindenki számára.

- Viszont megitta azt a teát, amit kaptak?

- Egyedül ő ivott teát, igen. A meleg fogadtatásra.

- Hoppá. Ez már annyira trükkös, hogy nem is merem kommentálni. Azt mondja meg nekem, hogy például Tállai András államtitkár ott volt Önökkel éjfélig, ameddig lapátoltak?

- Nem, mi voltunk ott, két munkafelügyelő és egy teherautósofőr. Egyébként hatalmas kamionra raktuk fel a havat.

- Milyen szép lett volna, ha az államtitkár a munkafelügyelő. Felajánlja a munkát és ott is marad Önökkel.

- Nem volt ott, hatan voltunk, a három hómunkás, akivel mi szolidaritást vállaltunk, a mezőkövesdi szocialisták és éjfélig tényleg lapátoltuk a havat, legalább harminc köbméter havat megmozgattunk Mezőkövesden, és megtisztítottunk tulajdonképpen több száz utat. Én magam is a városomért dolgoztam, és természetesen szolidaritást vállalva azokért, akik nyilván ott vannak ebben a hóban és fagyban, és akik egyébként elcsigázva és borzasztóan fáradtan végzik ezt a munkát. De én azt láttam Imrén, hogy ő nagyon elszánt, őt ez a munka nem merítette ki, nem lehetett ezzel a dologgal sem megtörni, a céljait töretlenül szem előtt tartva menetelt tovább a mai napon is.

- Hánykor indultak tovább?

- A mai napon nyolc órakor kezdődött az akciósorozat, és akkor azt láttuk reggel, hogy Mezőkövesden az önkormányzat előtt mintegy harminc-negyven ember – ahogy az államtitkár úr az előző nap elmondta – megjelent, hogy munkát kér. Hólapátolási munka van, láttak minket is, hogy ott dolgozunk Mezőkövesden, ők is úgy gondolták, hogy akkor lesz lehetőség 4200 forintot keresni. Ezt számon is kérték a helyi vezetőkön. Aztán amikor odaértünk és láttuk ezt a tömeget, csak rendőrautókat láttunk, viszonylag komoly rendőri erőket mozgósítottak.

- Rendőrök vigyáztak a munkát kérőkre vagy erre az éhségmenetre?

- Így van, mert, azt gondolták egyébként a helyi illetékesek, hogy itt demonstráció készül, de erről szó sem volt. Egyszerűen az emberek munkát kértek az ígérettel szemben, hogy amíg van hó, addig van munka, ezért jelentkeztek. Nyakó István, országgyűlési képviselő bement, és megpróbálta segíteni az ügy elintézését, de végül is hóeltakarítási munkát nem kaptak az emberek. Igaz, ígéretet kaptak arra, hogy regisztráció után, a március elsején jelentkező közmunkaprogramban részt vehetek.

- És addigra még a hó is elolvadhat.

- Így van. A lényeg az, hogy itt megint csak bebizonyosodott – és ez a legszomorúbb üzenete az egész helyzetnek –, hogy a cinizmus és a szociális érzéketlenség mennyire áthatotta ezt a tegnapi rendezvényt. Hiszen ha ma munkát adnak ezeknek az embereknek, és lapátolhatják a havat tényleg napestig, és megkapják ezt a pénzt, ezt a juttatást, amit egyébként Tóth Imréék is megkaptak a nyolcórás ledolgozott munkájukért, akkor természetesen semmi gond, mert az illetékesek tartják a szavukat. Ma viszont ezeket az embereket hazaküldték, hogy nincs lehetőség arra, hogy havat lapátoljanak, nem lesz ilyen munka. Ez csak kizárólag az éhségmenet tagjainak volt kitalálva.

- Ez csak Önöknek szólt.

- Igen. Aztán mi végigdolgoztuk az éjszakát, és ma mentünk tovább, úgyhogy most Kerecsendig ért el a csapat. És a holnapi nap is tovább folytatják a menetelést ezekért a nagyon fontos és rendkívül lényeges célokért.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Az EU által kért jogszabályi változásokról
Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára

Bolgár György: - Azt olvasom egy ma délutáni hírben, hogy több újságíró előtt háttértájékoztatót tartott azokról az egyeztetésekről, amelyeket a magyar kormány az Európai Unióval, az Európai Bizottsággal folytat, és itt jelezte, hogy több ponton is elfogadja a magyar kormány a brüsszeli kifogásokat, más ügyekben pedig még egyeztetnek és tárgyalnak. Engem először is az érdekel, hogy miért pont Ön? Nem másra tartoznak ezek a tárgyalások? Vagy lehet, hogy Önre van kiosztva ez a feladat?

Rétvári Bence: - A sajtómegbeszélés tárgya nagyon sok minden volt, elsősorban a tavaszi jogalkotási program, a parlament tervezett menetrendje. És ahogy ebben benne van a horvát uniós csatlakozás megerősítése, ugyanúgy várhatóan benne lesznek az európai uniós tárgyalásokon elfogadott menetrend alapján a különböző törvényeink módosításai is. Így került ez szóba.

- Értem. És Ön már tudja, hogy hány kifogásolt törvényt fognak módosítani ezen az ülésszakon?

- Látjuk a három eljárást, és abból nyilvánvalóan következnek bizonyos törvénymódosítások. Az biztos, hogy a Nemzeti Bankról szóló sarkalatos törvény módosítására sor kerül, nyilvánvalóan törekedni fogunk az ombudsmannal, pontosabban az Adatvédelmi Hivatal vezetőjével kapcsolatos jogszabálynál arra, hogy a függetlenséget – ami szerintünk biztosított a jelenleg elfogadott jogszabály szerint is – az Európai Unió plusz garanciáival még megerősítsük.

- Vagyis akkor azt is módosítani fogják?

- Vannak olyan technikai részek, amit az Unió kér, ami számunkra is egyértelmű volt, de az Unió ehhez képest még plusz garanciákat kért. Kicsit hasonlít a médiatörvény esetére, ahol szintén akár kettőződések is vannak a törvényben azért, hogy az EU által kért garanciák is bekerüljenek. A felmentés körülményeivel kapcsolatban, amiket az Európai Unió többször nyilvánosság előtt is elmondott, ott még inkább garanciákat fogunk beépíteni. Van ott egy úgynevezett kóma klauzula, tehát ha nem képes arra kilencven napig, önhibáján kívül, hogy ellássa az ombudsman vagy az új Adatvédelmi Hivatal vezetője a feladatát, akkor miként kell új vezetőt választani.

- Azért kóma klauzula, mert arra a nem várt esetre gondolnak, ha valaki egészségügyi okok miatt képtelen ellátni a munkakörét.

- Így van. Akár kómába esik, akár mondjuk külföldön ragad vagy ilyesmi történik vele. Ilyenre volt példa már a húszéves magyar demokratikus jogtörténetben, Toller László esetére vagy másra is gondolhatunk. És nem jó, ha közjogi tisztséget nem töltenek be a tisztségviselői. Fontos, hogy az állam működése szempontjából minden tisztség be legyen töltve. Az egyeztetéseink politikai vezetői szinten, szakértői szinten szóban és írásban egyaránt folynak. Tőlünk Répássy Róbert államtitkár úr járt kint Brüsszelben, az illetékes hivatal vezetőjével, az Unión belül a bizottság alatti szervezetrendszerben a főtitkárság vezetőjével tárgyalt. Úgyhogy egyre inkább közel vagyunk a megoldáshoz. Azért is könnyű közel jutni a megoldáshoz, mert a december végi állapothoz képest, amikor komplett törvények visszavonását vetítette előre az Európai Unió, miután megvizsgálta ezeket a törvényeket, lefordította, a szakértőivel átnézette, utána már jól láthatóan kisebb részekre fókuszáltak, csak pár paragrafusra vagy pár intézményre vagy pár irányra a szabályozásban. Így már sokkal könnyebb a megállapodás, mint amilyennek ez december végén tűnt például.

- Mi a helyzet a bírák kötelező nyugdíjba vonulásával? Ez látszott az egyik legsúlyosabb kifogásnak, amit az Európai Bizottság felvetett.

- Itt nagyon hosszú tárgyalások zajlottak, amelyeknél a magyar bíróság szervezetrendszerével, különböző garanciákkal kapcsolatos véleményeket mondtunk az Európai Uniónak, az Európai Bizottságnak. Most még nem fogom tudni megmondani Önnek, hogy pontosan mi lesz a megoldás iránya, de azt mindenképpen el tudom mondani, hogy hasonló esetek zajlottak már az Európai Unióban. Most is van hétszáz kötelezettségszegési eljárás különböző EU tagállamok ellen, Németországgal szemben is pontosan ilyen, nyugdíjazás kapcsán köztisztviselőknél vagy fogorvosoknál felmerült hasonló eljárások zajlottak. Ebből azt a két irányt láthatjuk – de nyilvánvalóan majd kialakul a végleges –, hogy ha a hivatalos levelezés megtörténik az Unióval, és a menetrendben megállapodunk, akár az intézkedés, a nyugdíjazás bevezetése történhet több ütemben, akár egyedi kivételekre kerülhet sor. A magyar közjogi rendszerben például a kormánytisztviselőknél, köztisztviselőknél azt alkalmazzuk, ami egyébként Németországban is így van, hogy ha elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor mindenkit nyugdíjazunk. De abban az esetben, ha ő is kéri és az intézménynek is ez az érdeke – Németországban úgy fogalmaznak, hogy ez a közérdek –, akkor közérdekből és egyéni kérelemre valaki még két-három évig például tovább foglalkoztatható. Ezek azok a korábbi európai uniós példák, ha tetszik precedensek, amelyek nyomán Magyarország is meg tud állapodni az Unióval. De az egyértelmű, hogy az Alaptörvény módosítására nem kerül sor, hiszen magát azt, hogy Magyarország megszabhatja ezt a nyugdíjkorhatárt, senki sem vitatja Magyarországtól. Ez egy nyugdíjintézkedés, és a nyugdíj tagállami hatáskör ilyen szempontból.

- De ezt az Alaptörvény alatti, de konkrétabb törvényben mégiscsak szabályozni lehet úgy, hogy ki lehessen bújni a kötelező hatvankét éves kori nyugdíjba vonulás alól a bíráknak?

- Előbb-utóbb az, hogy ők az általános nyugdíjkorhatár szerint vonulnak nyugdíjba, mindenképpen megtörténik és megtörténhet Magyarországon, hiszen ha az Európai Unió megengedi azt Németországnak, hogy mondjuk hatvannyolc évesen vagy az öregségi nyugdíjkorhatárnál – ami náluk most hatvanöt év, és ez úgy tíz-tizenöt év alatt felemelkedik hatvanhét évre – minden fogorvost elküldjön, hogy a köztisztviselőket is nyugdíjazza, akkor Magyarország is megteheti ezt. Csupán a bevezetéssel és az egyedi kivételekkel kapcsolatban merült fel korábbi uniós esetekben ilyesfajta átmeneti vagy különleges rendelkezés. Minden bizonnyal a magyar tárgyalásoknak is ez lehet az egyik végkimenetele. De hogy pontosan mi lesz, azt nem tudom és nem is akarnám megmondani. Az akkor derül ki, ha Magyarország és az Unió tárgyalásai lezárulnak. Sok egyéb kérdésről is folyik még ezek mellett a megoldásról tárgyalás.

- De nem az a fő probléma az Unió szerint, hogy ez a hatvankét éves nyugdíjkorhatár csak a bírákra vonatkozik? Az összes többi köztisztviselő esetében nem küldik el őket vagy nem küldték volna el eddig automatikusan. Csak a bírákat?

- A bírák mellett az Alaptörvény a közjegyzőkre, az ügyészekre is előírja ezt. Előrevetítettük a közjegyzőkre és elővetítjük a bírósági végrehajtókra és így van a kormánytisztviselőkre is, azzal a különbséggel, hogy egyedi méltánylás, egyedi kivétel lehetséges.

- És ha jól értettem, azt mondja, hogy akkor ezt a szabályozást lehetne átvezetni a bírákra is.

- Ez lehetne az egyik megoldás, igen. A javaslat ez, vagy a fokozatosság elve. De mindenképpen megmaradhat az alap. Az Unió aggodalmai főleg arra vonatkoztak, hogy teljes nyugdíjat kapnak-e bírák akkor, ha ők nem hetven, hanem hatvankettő vagy folyamatosan hatvanöt évesen, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor mennek el nyugdíjba. De mi elmondtuk, hogy természetesen, hiszen a bírák előtte titkárként, fogalmazóként tevékenykedhetnek, sok bíró más pályáról, közigazgatásból megy át, ügyvédből, ügyészből lesz bíróvá. Tehát a szükséges biztosított idő a nyugdíj megszerzéséhez megvan. Ilyesfajta aggodalom nem lehet. Kellő számú titkár van a bíróságokon, hogy tudjuk pótolni őket. Az is fontos adat szerintem, hogy a bírók, akik ebben a félévben mennének nyugdíjba, az öregségi nyugdíjkorhatár fölött vannak már, a korábbi évben betöltötték, és nyolcvan százalékuk egyébként is kérte már a nyugdíj megállapítását. Tehát ők már nyugdíjasok is és bírók is. Nyolcvan százalékuk, öt bíróból négy kérte már a nyugdíjazását, a nyugdíja megállapítását, csak mellette még pár évig dolgoznak.

- És ezt engedni fogják ezután?

- Ha megvalósul az a szabályozás, amit mi most elfogadtunk, akkor természetesen nem, mert a kettő kizárja egymást. Utána ez a brüsszeli tárgyalások kérdése, hogy hogyan valósul meg. De ez a tárgyalások függvénye. Jól látható – ha a bírósági statisztikákat megnézzük –, hogy most is csak két-három évvel dolgozik a bírók többsége többet, mint a hatvankét éves nyugdíjkorhatár. A többségük már hatvanöt fölött önmagától is nyugdíjba vonul.

- Akkor nyugodtan hagyhatták volna őket békében, nem?

- Nem hiszem, itt egy nagyon hosszú nyugdíjkorhatár-emelésről van szó. És mi nem a bírókra hoztuk ezt a szabályt, hanem mindenkire. Ugyanúgy megszüntettük a miniszterelnök nyugdíjprivilégiumát, megszüntettük a politikusokét, polgármesterekét.

- De nem kötelező egy miniszterelnöknek hatvankét éves korában nyugdíjba mennie.

- Viszont mindenfajta nyugdíjelőjoga megszűnik, ami korábban létezett, akár polgármesterként, akár másként. Elég nagy konfliktusaink voltak, akár a tűzoltókra gondolva vagy a rendőrökre, hogy mindenki ugyanabban az időtartamban menjen nyugdíjba. Az pedig, hogy aki közhatalmat gyakorol, annál az állam ezt elő is írja, hogy kötelező nyugdíjba vonulnia – mondjuk a köztisztviselőknél, akik határozatokat szövegeznek, amelyek másokra nézve kötelező erővel bírnak –, ez az állam egy elismert érdeke, ezt az európai uniós joggyakorlat is elismeri.

- Még mindig akkor ennél maradva, ha már behozta a miniszterelnököt, azért a kormány több tagja túl van a hatvankét éven. Nem?

- Így van.

- Nem gyakorolhatják a hivatásukat? Gyakorolhatják.

- Gyakorolhatják, de azért más egy határozatlan időre kinevezett bíró helyzete, mint egy négyéves ciklusra vagy általában még rövidebb időre szegődő állami vezetőé.

- Vagy húsz évre bebetonozva. Olyat is hallottunk már. Lehet, hogy politikai beszédben, de a szándék meg volt. Nem?

- Mire gondol a húsz év alatt?

- Egy kereszténydemokrata párttársára, Mikola Istvánra. De mondom, az egy kampánybeszéd volt.

- Ja, értem.

- Csak azt akarom mondani, hogy négy évre persze, az sem biztos, hogy négy évet kitölt egy miniszter, de akár nyolc évig is ott maradhat. Függetlenül attól, hogy hatvankét éves vagy hetven.

- Más egy politikai vezető, egy tisztségviselő és más egy határozatlan időre kinevezett bíró helyzete. Egy bíró elmozdíthatatlan, egy politikai vezető, én is mint államtitkár, holnaptól felmenthető vagyok vagy akár a mai naptól. Teljesen más a státuszunk. Egy bíró függetlenségét pont a határozatlan idejű kinevezése garantálja.

- És az alkotmánybírákra miért nem vonatkozott ez?

- Azért nem vonatkozik, mert az alkotmánybírósági törvény egy nagyobb, több évtizedes gyakorlatot ír elő az alkotmánybíróvá válás feltételeként. Éppen ezért ott negyvenöt év alatt nem is lehet szinte senki alkotmánybíró. Míg a bíróknál az alsó korhatár harminc év, ezt is megszabtuk. Itt harminc évtől az öregségi nyugdíjig, hatvankettő-hatvanöt évig lehet betölteni a normál bírósági, bírói munkakört, míg az alkotmánybíróknál ez magasabban kezdődik, negyvenöt év környékén. A kellő gyakorlat előírása miatt. Ezért az alkotmánybírók hetvenéves korukig tölthetik be ezt a tisztségüket.

- Nem mintha nem tudtak volna változtatni a több évtizedes alkotmánybírósági gyakorlaton az elmúlt egy évben.

- Mire gondol?

- Több dolgon is változtattak, de ebben ezek szerint nem tartották szükségesnek.

- Nem, itt azért figyelembe kell venni azt, hogy nyilván idősebbek azok, akik alkotmánybíróvá szegődnek, úgyhogy ezért itt szűkebb a mezsgye, tehát kevesebb az az életkor, időtartam, amíg valaki alkotmánybíró lehet, mint sima bírósági bíró. Csak magasabban kezdődik jóval, tizenöt évvel legalább. Ha reálisan nézzük, hogy valaki harmincéves kora környékén kerül oda, hogy bírói kinevezést kap, ami előtt fogalmazó vagy titkár volt, és hatvankettő-hatvanöt éves koráig ezt elláthatja. De ha valaki alkotmánybíró szeretne lenni, akkor neki sokkal többet kell előtte dolgoznia másként, vagy tudományosan publikálni vagy más területen tevékenykedni. Ezért nem változtattunk ezen.

- Értem.

- Ennek a kettőnek ugyanaz a logikája, lehet, hogy elsőre nem nyilvánvaló, de most igyekeztem elmondani, hogy ezért. Ahol magasabb a belépési küszöb, ott magasabb a kilépési küszöb.

- Hogy állnak azzal a brüsszeli kifogással, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének gyakorlatilag teljhatalma van, ami a bírói szervezet irányítását illeti?

- Először is a kötelezettségszegési eljárásoknak nem része az Országos Bírósági Hivatal vezetője. Ez ettől külön választandó.

- De a kifogás létezik, csak nem kötelezettségszegési eljárásban.

- Így van, csak fontos, hogy nincs benne egy ilyen európai uniós eljárásban, csupán tájékoztatáskérési fázisban van, és mi nyilvánvalóan tájékoztatjuk is az Európai Uniót, hogy egyáltalán nem korlátlan az ilyesfajta jogköre az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének. Hiszen teszem azt például a bírók kinevezésekor az adott bíróságon összeülő bírósági bírói tanács az, aki besorolja az egyes pályázatokat. Ilyen pályázati eljárás keretében, mint ami korábban volt, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az első háromból választhat egyáltalán. És ha a második vagy harmadik helyre sorolt személyt választja, akkor az Országos Bírói Tanácsnak meg kell indokolnia a következő ülésen, hogy miért tért el az adott helyi bíróság sorolásától, és miért nem az első helyen lévőt, hanem a második vagy harmadik helyen levőt választotta. De ettől függetlenül a negyedik, ötödik és sokadik hely közül az arra a helyre sorolt helyi bíróságon arra a helyre sorolt bírók közül ő már nem is választhat. Itt azért egy szakmai előszűrőn, a helyi bizottságon megy át ez az ügy, és ha ő bármiben eltér ettől, akkor indokolási kötelezettsége van.

- Nem kötelezettségszegési eljárások sorába tartozik, de csak magunk között kérdezem és maradjon is kettőnk között így csendben, hogy a Klubrádió szóba kerül az Unióval folytatott egyeztetéseken? A frekvenciaügyünk?

- Ha már így magunk között beszélünk, akkor elmondom, hogy én a médiával kapcsolatos levelezést nem olvastam, nem tudom, én csak az igazságszolgáltatással kapcsolatosról tudok beszélni. A kötelezettségszegési eljárásoknak nem része, az igazságüggyel kapcsolatos levelezésnek nem része, de itt a médiahatóság, ami a kormányzattól független és a parlamentnek alárendelt hatóság az, amely igazából levelező partnere a brüsszeli biztosasszonynak. Ők hivatottak egymással levelezést folytatni. Mi szinte csak továbbítunk.

- Az Ön főnökét, Navracsics Tibort nem keresték meg ebben az ügyben?

- Brüsszeli tárgyalásai során nyilvánvalóan nagyon sok mindenkivel találkozott és sok bizottsági ülésen vett részt, ahol ez is szóba került. Mindenhol elmondta, hogy Magyarországon egy független hatóság az, amelyik frekvenciaügyekben döntést hozhat. Ennek a független hatóságnak a működésére a magyar kormánynak semmifajta befolyása nincs. A törvények ezt nem engedik meg.

- Még egy dolgot, ha megenged, nem tudom, hogy ez Önre tartozik-e vagy sem, de múlt csütörtökön a Tudományos Akadémia elnöke elküldte állásfoglalását az Országgyűlés Emberi jogi kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának az egyházi elismerésre kérelmet beadó harminckét felekezet ügyében. Azóta nem lehet tudni erről semmit. Hogy az akadémiai bizottság megvizsgálta-e ezeket a kérelmeket, hogy ezek valóban vallási tevékenységet végeznek-e és alkalmasak-e egyháznak, van-e hitvallásuk, rítusuk stb. vagy nem végezte el és visszaadta a megbízást? Tud erről valamit?

- Erről a kérdésről szerintem mindenki hamarosan értesülni fog, hiszen e hét péntekén az Emberi jogi bizottság, amely vallásügyekben is illetékes, a parlamentben bizottsági ülést fog tartani, ahol meg fogja hallgatni az MTA küldöttét is. Aki ott majd hivatalosan ismerteti ezt az álláspontot.

- De Ön már tudja ezek szerint, úgy érzem a szavaiból.

- Nagyon gyorsan fog lezajlani ennek a vitája, hiszen a hétfői napon már az egyházi törvény általános vitája lesz a parlamentben, éppen ezért napirendre fog kerülni, kedden döntünk a részletes vitára bocsátásról.

- Akár állást foglalt az akadémiai bizottság, akár nem?

- Kötelezettségünk a végül elfogadott egyházi törvény szerint, hogy két hónapon belül a korábban benyújtott szűk háromtucatnyi kérvényt a parlament bizottsága megvizsgálja, és ebben az országgyűlés döntést hozzon. Ezt a határidőt magunknak szabtuk, hogy ezeket a felekezeteket nézzük át, akik korábban egyházi státusszal rendelkeztek, kérvényezték ismételten az egyházi státuszukat bizonyos határidőn belül, vizsgáljuk meg, hogy valóban megkaphatják-e vagy sem. Ezt a bizottság a pénteki ülésén meg fogja ezt vitatni a parlamentben, és utána hétfőn már az általános vitára kerül sor.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >