Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 8.

• Nyomtatás

Részletek

Bolgár György - Megbeszéljük

2012. február 10. péntek, 03:26

Megbeszéljük

Havat lapátoltak Tállai Andrásnál
Nyeste László, mezőkövesdi szocialista önkormányzati képviselő

Bolgár György: - Nagyon fura ügyről olvastam a www.atv.hu-n, hogy Mezőkövesdre ért ez a bizonyos éhségmenet, és ott a helyi Fideszes vezetés – a polgármester meg a Fideszes államtitkár, aki szintén mezőkövesdi, Tállai András – úgy fogadta a menet tagjait, hogy mindenkinek van itt munka, minden fideszes városban van, egyébként meg itt a hó, itt a lapát, tessék havat lapátolni. Még volt valami egyéb incidens is, hogy teát adtak nekik, de abban állítólag alkohol volt, és aztán meg akarták szondáztatni a résztvevőket. Szóval ez annyira rossz, meseszerű történet, hogy szeretném tudni az igazságot. Mi történt?

Nyeste László: - A menet céljait Mezőkövesden is nagyon sok ember maximálisan felvállalja, többek között én magam is. Én Bükkábránytól vonultam a menettel Mezőkövesdre, ahol bejelentették, hogy a fideszes helyi szervezet tagjai, illetve az államtitkár úr valamilyen meglepetést tartogatnak a menet számára. Amikor megérkeztünk Mezőkövesdre, megálltunk azon a ponton az önkormányzat épülete előtt, ahol fel volt állítva egy sátor, és a sátor egyik részére a munka, másik oldalára pedig a kenyér felirat volt kiakasztva.

- Jaj, de szellemes. Így készültek Önökre már? Hát ez szép.

- Így van, ott várt a helyi Fidesz képviselőcsoportja és az államtitkár úr. És ő volt a szónoka ennek a rögtönzött kis performansznak.

- Tállai András belügyminisztériumi államtitkár.

- Így van, aki egyébként a térség országgyűlési képviselője. Azzal fogadta a menet tagjait, hogy ajánl kenyeret is és munkát is. Tehát a mi követeléseink, amiért kiálltunk, és azoknak az embereknek, akik abban a tömegben vonultak – körülbelül ötven fő volt akkor ott –, minden lehetőség most adva van, és felajánlották ezt a munkát. Tóth Imrének ajánlotta fel, mint a csoportunk vezetőjének, aki meghirdette ezt a civil kezdeményezést. Arról szólt az államtitkár úr kijelentése – ezt én magam is hallottam, hiszen közel álltam hozzá –, hogy aki dolgozni akar Mezőkövesden, az megteheti, itt van elegendő munka. Amíg van hó, addig természetesen az emberek dolgozhatnak. Mindenki, aki akar dolgozni, az kaphat munkát Mezőkövesden, és felajánlotta a hólapátokat hóeltakarításra, hogy tisztítsuk meg Mezőkövesd város útjait. De előtte azt mondta, hogy természetesen, aki dolgozni akar, annak munkavédelmi oktatásban kell részesülni, a személyi adatait rögzítik az adott szerződésben, és meg kell fújni egy adott szondát is, amit a munkavállalás előtt mindenkinek természetesen meg kell fújni.

- Hú, de trükkös. Nagyon felkészültek rá. Csak közbevetőleg kérdezem, hogy hány óra gyaloglás után voltak, mikor Mezőkövesdre értek?

- Közel harminc kilométer gyaloglás után voltunk, ez olyan négy óra magasságban volt.

- A mínusz tíz fokban.

- Mínusz tíz fokban, hóátfúvások közepette gyalogolt a csapat. De ez nyilván már a második nap volt, elég fárasztó volt, hiszen a lábak már beállnak, a vádlik egy kicsit savasodnak. Elég kemény volt ez az útszakasz. Nem beszélve arról, hogy valójában – én azt éreztem ezen az egész eseményen, Mezőkövesden – nem volt valós szándék a mögött, hogy ténylegesen munkát kínáljanak ezeknek az embereknek. Egyszerűen csak meg akarták mutatni a menetelőknek, hogy amit akarnak, az valójában nem egy reális cél, hogy ezek az emberek valójában nem is munkát akarnak, hanem ez egy olyan társaság, amelyik egyrészt iszik, másrészt pedig természetesen nem akar dolgozni, csak kihasználja az emberek szegénységét, hogy valamiféle népszerűséget szerezzen.

- Mellesleg még összeírást is tartanak, hogy ha valakiről véletlenül nem tudnák, kicsoda, akkor megtudják, hogy na, még ez is ott volt, itt van névvel, címmel.

- Igen, így van. Egyébként nagyon sok munkanélküli volt, nagyon sok nehéz sorsú ember vonult Ózdról, Farkaslyukról, Miskolcról velünk, és voltak itt nyilván szocialista politikusok is, akiknek ezt ajánlották. De nyilván nagyon sokan azért rettentek ettől a dologtól vissza, nem azért mert féltek a munkától, hanem mert regisztrálják őket, tehát minden adatuk bekerül egy regiszterbe, és nyilván ezáltal lényegében véve nyomon követhetőkké válnak. Sok ember ezért nem akarta kockáztatni az eddigi lehetőségeit, azt a szűkös lehetőséget, amit egyébként eddig már valamilyen módon elért a családja megélhetését biztosítva, nehogy ebből valamiféle probléma legyen. Én több embertől is hallottam, hogy ha összeírják őket, akkor ők nem hajlandók ebben a dologban részt venni.

- Mondjuk Önt ismerik, Nyakó Istvánt ismerik, mint a rossz pénzt, de voltak ott olyanok is, akik nem közismert szocialista politikusok, és ezért aggódtak, hogy mi lesz ebből, ha kommunista bérencnek nyilvánítják őket egy listán.

- Én azt láttam, hogy ez egy cinikus, arcátlan akciója volt a mezőkövesdi Fidesznek. Én magam ettől maximálisan elhatárolódtam, és ami az egészben elkeserítő, hogy sokan vannak azok az emberek, akik valamilyen szempontból vesztesei nemcsak az elmúlt két évnek, hanem az elmúlt huszonkét évnek, a rendszerváltás óta eltelt időszaknak. Borsod megyében nagyon sok ilyen ember él. A kohászat, a nehézipar tönkremenetele után tényleg rendkívül sok probléma sújtja ezt a térséget. Az elmúlt időszakban is csak mérsékelt sikereket, eredményeket sikerült elérni ezen a téren a kormányoknak, hiszen nagyon magas a munkanélküliségi ráta, az országban a legalacsonyabb Borsod megyében a foglalkoztatottsági arány. Tehát minden egyes negatív tendencia sújtja ezt a térséget. Mondjuk Mezőkövesd alapvetően jobb helyzetben van, mint a többi borsodi település, hiszen Mezőkövesdről tudjuk, hogy Dél-Borsod több gépipari vállalkozása és egyéb vállalkozása is megtelepszik ott, de ennek ellenére azért a városban is, a legújabb adatok szerint, több mint ezer fő, közel ezerötven fő munkanélküli van nyilvántartva.

- Tehát előállni egy ilyennel, hogy itt mindenki kaphat munkát, hát legalábbis cinikusnak minősíthető. De ezzel együtt azt olvastam ebben a tudósításban, hogy mégis voltak olyanok, akik elfogadták ezt az ajánlatot, és éjfélig havat lapátoltak, ami nem kis teljesítmény.

- Így van. Egyébként én is köztük voltam, erre büszke is vagyok.

- Na, tessék.

- De persze nem az a lényeg, hogy én lapátoltam, hanem az a lényeg, hogy Tóth Imre és még három társa is vállalta ezt a munkát, hogy bebizonyítsák, ők tényleg, valójában dolgozni akarnak. Holott tudták, hogy ez valójában nem egy komoly szándék és ők nem elsősorban saját maguknak szerettek volna munkát, ők nem azt kérték, hogy egy napon adjanak nekik kenyeret – ami ráadásul egy rendkívül furcsa helyzet volt –, hanem biztosítsák számukra a kenyeret minden napra. És ne csak számukra biztosítsák minden nap azt az egy kilogramm kenyeret, hanem minden rászorulónak Magyarországon, aki valamilyen szempontból szükséget szenved. És munkát is azoknak biztosítsanak itt helyben is meg más városokban is, akiknek erre szükségük van. Nemcsak akkor, amikor hó van, hanem akkor is, amikor elolvad a hó, kitavaszodik, hogy lehessen értelmes, értékteremtő feladatokat végezni. Egyébként Tállai András úr arra is utalt, hogy a város most már több mint négyszáz fő foglalkoztatását a közfoglalkoztatás keretein belül szeretné megoldani, és hogy a jövő újabb lehetőséget tartogat Mezőkövesd nehéz sorsú embereinek. Egyébként itt néhány adatot szeretnék közölni. 2009 óta folyamatosan csökken a közfoglalkoztatási programban résztvevők száma. 2009-ben még 422 főt terveztek, és akkor még tudjuk, hogy a közfoglalkoztatási program is kilencvennapos program volt, és hat-nyolc órában foglalkoztatta az embereket. 2010-ben már csak kettőszázhuszonhét fő kapott ilyen lehetőséget, de még mindig kilencven munkanapot dolgozhattak le. És 2011-ben már összességében kettőszáz fő közfoglalkoztatását irányozták elő nyolc órában, ami azt jelenti, hogy ha a ledolgozott napok számát nézzük, akkor még 2010-ben közel húszezerötszáz napot dolgozhattak a mezőkövesdi közfoglalkoztatásban érintettek, 2011-ben már csak hatezer napot.

- Ne vicceljen, kevesebb, mint harmadára esett vissza a közfoglalkoztatás ezek szerint ténylegesen?

- Így van, átalakították kormányzati szinten a közfoglalkoztatást, a források egy részét átcsoportosították.

- De valószínűleg ez a számokban nem így jelentkezett, mert főre talán meg volt az a kétszáz valahány, viszont ezek jóval kevesebbet dolgoztak, kevesebb jövedelemért. Ez már valahol más statisztikában jelentkezik.

- Visszatérve az előző dologra, még annyit a hólapátolással kapcsolatosan, hogy ezek az elcsigázott emberek, akik mások ügyéért is küzdenek, mert tudjuk, hogy Tóth Imre végső elkeseredésében választotta ezt az utat, hogy demonstráljon és a társaiért valamilyen szempontból kiálljon. Amikor levágta a barátját a kötélről – aki egyébként képtelen volt fizetni a hiteleit, teljesen kilátástalan és borzasztó nehéz élethelyzetbe került a családja emiatt, hiszen a barátja tényleg meghalt –, akkor határozta el, az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor ilyen kilátástalanság van vidéken és ilyen szinten élnek ezek az emberek. Ha ennyire szegények, ennyire nincs semmi a kezükben, hogy az életüket jobbra tudják fordítani, akkor rendkívül cinikus dolog ezeknek az embereknek azt mondani, hogy természetesen lapátolhattok havat 4230 forintért nyolc órában, de ezzel a problémákat egyébként nem oldják meg. Mi ezen felbuzdultunk, és négy ember jelentkezett munkára. Egy főnek a szonda elszíneződött. Nem akarok prekoncepciókat gyártani ebben az ügyben.

- Ami önmagában ráadásul nem valami elképesztő felelőtlenség és disznóság, mert lehet, hogy a harminckilométeres kemény téli gyaloglás közben ivott egy rumos teát vagy akármit. De nem vezetett, hanem gyalogolt az illető. Tehát még ez sem jelent semmit.

- Egy olyan fiatalemberről van szó, aki az Egymillióan a demokráciáért mozgalom egyik aktivistája, és klubrádiós jelvényt visel a sapkáján, szolidaritást vállal a Klubrádióval is, egyébként nem ivott alkoholt egyik napon sem, és nem is szokott alkoholt inni. Pont nála színeződött el, aki egyébként antialkoholista? Ezért volt furcsa ez mindenki számára.

- Viszont megitta azt a teát, amit kaptak?

- Egyedül ő ivott teát, igen. A meleg fogadtatásra.

- Hoppá. Ez már annyira trükkös, hogy nem is merem kommentálni. Azt mondja meg nekem, hogy például Tállai András államtitkár ott volt Önökkel éjfélig, ameddig lapátoltak?

- Nem, mi voltunk ott, két munkafelügyelő és egy teherautósofőr. Egyébként hatalmas kamionra raktuk fel a havat.

- Milyen szép lett volna, ha az államtitkár a munkafelügyelő. Felajánlja a munkát és ott is marad Önökkel.

- Nem volt ott, hatan voltunk, a három hómunkás, akivel mi szolidaritást vállaltunk, a mezőkövesdi szocialisták és éjfélig tényleg lapátoltuk a havat, legalább harminc köbméter havat megmozgattunk Mezőkövesden, és megtisztítottunk tulajdonképpen több száz utat. Én magam is a városomért dolgoztam, és természetesen szolidaritást vállalva azokért, akik nyilván ott vannak ebben a hóban és fagyban, és akik egyébként elcsigázva és borzasztóan fáradtan végzik ezt a munkát. De én azt láttam Imrén, hogy ő nagyon elszánt, őt ez a munka nem merítette ki, nem lehetett ezzel a dologgal sem megtörni, a céljait töretlenül szem előtt tartva menetelt tovább a mai napon is.

- Hánykor indultak tovább?

- A mai napon nyolc órakor kezdődött az akciósorozat, és akkor azt láttuk reggel, hogy Mezőkövesden az önkormányzat előtt mintegy harminc-negyven ember – ahogy az államtitkár úr az előző nap elmondta – megjelent, hogy munkát kér. Hólapátolási munka van, láttak minket is, hogy ott dolgozunk Mezőkövesden, ők is úgy gondolták, hogy akkor lesz lehetőség 4200 forintot keresni. Ezt számon is kérték a helyi vezetőkön. Aztán amikor odaértünk és láttuk ezt a tömeget, csak rendőrautókat láttunk, viszonylag komoly rendőri erőket mozgósítottak.

- Rendőrök vigyáztak a munkát kérőkre vagy erre az éhségmenetre?

- Így van, mert, azt gondolták egyébként a helyi illetékesek, hogy itt demonstráció készül, de erről szó sem volt. Egyszerűen az emberek munkát kértek az ígérettel szemben, hogy amíg van hó, addig van munka, ezért jelentkeztek. Nyakó István, országgyűlési képviselő bement, és megpróbálta segíteni az ügy elintézését, de végül is hóeltakarítási munkát nem kaptak az emberek. Igaz, ígéretet kaptak arra, hogy regisztráció után, a március elsején jelentkező közmunkaprogramban részt vehetek.

- És addigra még a hó is elolvadhat.

- Így van. A lényeg az, hogy itt megint csak bebizonyosodott – és ez a legszomorúbb üzenete az egész helyzetnek –, hogy a cinizmus és a szociális érzéketlenség mennyire áthatotta ezt a tegnapi rendezvényt. Hiszen ha ma munkát adnak ezeknek az embereknek, és lapátolhatják a havat tényleg napestig, és megkapják ezt a pénzt, ezt a juttatást, amit egyébként Tóth Imréék is megkaptak a nyolcórás ledolgozott munkájukért, akkor természetesen semmi gond, mert az illetékesek tartják a szavukat. Ma viszont ezeket az embereket hazaküldték, hogy nincs lehetőség arra, hogy havat lapátoljanak, nem lesz ilyen munka. Ez csak kizárólag az éhségmenet tagjainak volt kitalálva.

- Ez csak Önöknek szólt.

- Igen. Aztán mi végigdolgoztuk az éjszakát, és ma mentünk tovább, úgyhogy most Kerecsendig ért el a csapat. És a holnapi nap is tovább folytatják a menetelést ezekért a nagyon fontos és rendkívül lényeges célokért.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >