Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. február 6.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. február 09. csütörtök, 03:42; Megbeszéljük

2. oldal / 2

A BKV-sztrájkról
Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke

Bolgár György: - Demonstrációt tartanak a BKV-s szakszervezetek ma délután a cég Akácfa utcai székháza előtt. Mennyien vannak?

Gulyás Attila: - A demonstráció már véget ért pár perccel korábban, tele volt az Akácfa utca, több ezren lehettünk. Én úgy becsülöm, hogy azok a kollégák, akik éppen nem voltak szolgálatban, itt voltak.

– Szóval több ezer ember volt az Akácfa utcában. És mit csináltak? Mit beszéltek? Mi volt az üzenetük?

– Kettő fontos követelésünk volt. Az egyik a dolgozókat érinti, a másik tulajdonképpen mindenkit, az utasokat. Egyrészt úgy gondoljuk, hogy a dolgozókat a BKV maradék elven kezeli. Így viselkedik a tulajdonos is meg az állam is. Nem biztosítják a BKV-nak a finanszírozását, de a dolgozókon spórolni akarnak, gyakorlatilag tőlük akarnak elszedni mindent. A finanszírozás kihat az utasokra is, tehát ha becsődöl a BKV, akkor nemcsak a BKV-dolgozóknak lesz rossz, hanem az egész városnak vagy akár az egész országnak, az egész gazdaságnak. Tehát ez volt a tiltakozásunk fő mondanivalója.

– De akkor miért a cég vezetésénél tiltakoztak? Hiszen ők nyilván boldogok volnának azzal, ha a kormány odaadná azt a visszatartott harminckét milliárd forintot, ami a BKV-nak jár.

– Nézze, csak a helyszín volt az Akácfa utca, a BKV székháza. Az üzenet, a beszédek ugyanúgy szóltak a tulajdonos főváros vezetésének és a kormánynak is. Tehát megkapta mindenki az üzenetet.

– Ugyanakkor azt mondom, hogy a tulajdonos főváros vezetése is már hónapok óta kétségbeesetten könyörög a kormánynak, hogy adja oda azt a pénzt, ami a BKV-nak kell, különben leáll a fővárosi tömegközlekedés, és azt nem köszöni meg sem a főváros lakossága, se az ide látogató mondjuk vidéki vagy külföldi, sem maga a kormány.

– Így van, de mi nem tudunk és nem is akarunk igazságot tenni. Tehát nem akarunk abba a hibába esni, hogy odaállunk vagy a főváros mellé vagy a kormány mellé ebben a vitában. Az látszik, hogy ez egy közös felelősség, ők vitatkoznak ebben, és nem tudják együtt megoldani. Mi pedig a megoldást követeljük. A BKV dolgozói elvégzik a munkájukat, egyre rosszabb körülmények között helytállnak. Azt várjuk el a döntéshozóktól, hogy ők meg álljanak helyt az ő saját feladatukban, vagyis biztosítsák a feltételeket.

– Mik azok a megszorítások, amelyek a BKV-dolgozókat érintették vagy érintenék?

– December 3-án felmondták a kollektív szerződést, három hónapig él ilyenkor a kollektív szerződés felmondás esetén. Az azt jelenti, hogy március 3-án lejár. És az abban rögzített összes juttatások megszűnnek. De nemcsak juttatások vannak a kollektív szerződésben, ezt nem értjük, hogy nem érti meg a tulajdonos, nem érti meg a kormány. Vannak benne foglalkoztatási rendek is, amit nem szabályoz a Munka Törvénykönyve. Tehát ez káros lesz, sőt drága lesz a munkáltatónak is, mert sokkal drágábban, sokkal nehezebben tud foglalkoztatni. Mert ezek a munkaügyi szabályozások nem lesznek alkalmazhatók.

– Mondjon egy példát, hogy megértsük ezt, mert elvileg értem. De gyakorlatilag nyilván világosabb volna.

– Szemléletes példa a járművezetők foglalkoztatása. Van egy reggeli csúcsforgalmi időszak és van egy délutáni csúcsforgalmi időszak. Ilyenkor sokkal több járművezetőre van szükség, de nem nyolc órán keresztül, csak három-négy órán keresztül. Erre kitaláltak és a kollektív szerződésben rögzítettek egy úgynevezett osztott munkaidőt, magyarul a napi nyolc-kilenc óráját úgy dolgozza le a járművezető, hogy bejön a reggeli csúcsra, levezeti az idejét, utána pár órára hazamegy vagy lehet, hogy nem is tud annyi idő alatt hazamenni, valahol van, és utána visszajön, és levezeti a délutáni részt. És ezáltal nem kell külön délelőttre meg délutánra felvegyen külön-külön járművezetőt erre a munkakörre a BKV. Ezeket a foglalkoztatásokat a Munka Törvénykönyv nem ismeri, nem rögzíti, tehát tulajdonképpen itt akkor fel kell venni majd ezek után egy délelőttöst is meg egy délutánost is, ami sokkal többe kerül a BKV-nak. Ez nemcsak egy példa.

– Ez egy világos példa, és valóban arról van szó, hogy ésszerűen állapodnak meg éppen a cég és a munka specialitásának megfelelően, amit általánosságban egy Munka Törvénykönyv nyilván nem tud szabályozni.

– Igen. Na most a probléma még ezenkívül, ami a dolgozóknak nagyon fáj, hogy egy átlag dolgozó esetében, aki mondjuk több műszakban dolgozik, ha a kollektív szerződés megszűnik, akkor körülbelül húsz-harminc százalékkal csökken a havi nettó jövedelme. Ez a legtöbb ember esetében elviselhetetlen. Ha egyik napról a másikra ennyivel csökken a családi költségvetés, kilátástalan helyzetbe kerülnek nagyon sokan.

– De akkor itt megvan a magyarázat. Ezért szüntették meg a kollektív szerződést.

– Természetesen. Ők a pénzügyi okokra gondolnak, hogy ebből lehet spórolni, de a foglalkoztatási része ugyanúgy fontos lenne a munkáltatónak is, és amit itt nyernek majd, azt el fogják veszíteni a másik oldalon. Tehát ugyanott lesznek pénzügyileg valószínűleg. Nagy fejetlenség lesz, nagy káosz lesz belőle, és nem lesz eredmény. Az emberek meg nem fogják egyszerűen anyagilag kibírni. Ráadásul el akarják venni most márciustól a családtagok részére az utazási igazolványokat. Most mondok egy egyszerű példát. Mondjuk egy kolléga Ráckevén lakik, van egy felesége, van két gyereke. A feleség bejár dolgozni Pestre a két gyerek meg tanulni. Most honnan fog megvenni a kolléga egyik hónapról a másikra három HÉV- és három BKV-bérletet? Itt a fő probléma az, hogy nincs idő a felkészülésre. Nem azt mondják, hogy majd jövőre már elvesszük, és onnantól nem fogod kapni, hanem hát tulajdonképpen egyik pillanatról a másikra esélye nincs az embereknek erre felkészülni vagy ezt kezelni pénzügyileg.

– Az Önök helyében örülnék, hogy nem visszamenőleges hatályú.

– Hát még az is lehet, hogy eljön az az idő. El kell adni otthon az ingóságokat, és mondjuk be kell hozni a BKV-nak, hogy működjön a város. De hát ez is csak a vicc kategóriája.

– Igen. Milyen béreket kaptak február elején? Mivel szembesültek, hogyan hatott az új adórendszer vagy az adórendszerbeli változások és a BKV-s változások a mostani fizetésekre?

– Holnap lesz fizetésnap, tehát holnap fognak szembesülni vele.

– Ja? Akkor túl hamar kérdeztem.

– Igen. De úgy tudom, hogy nem minden lesz elszámolva. Tehát például a kötelezően kormányrendeletben előírt bérkompenzációt a BKV nem fogja végrehajtani, hanem csak kiszámolják.

– Mert nincs neki pénze ugye?

– Mert nincs pénz, és majd visszamenőleg megkapják az emberek. Minimálbér-emelésre is ezt hallottam, habár ma a vezérigazgató úr szájából azt hallottam, hogy talán ez holnap meglesz. Hát holnap kiderül. De itt arról van szó, hogy az eddigi juttatásokat megkapják az emberek, ha nem vesznek el belőle, illetve ezeket a kompenzációkat sem fogják megkapni. Tehát kevesebb lesz nagyon sokaknak.

– Tehát a 202 ezer forintos fizetés alatt keresők.

– Így van.

– Nettó kevesebbet fognak kapni mint eddig. Mert ezt a bizonyos kompenzációt a BKV egyelőre nem tudja kifizetni. Erre felkészültek már? A szakszervezet például beszélt a tagjaival, hogy erre valószínűleg számítaniuk kell?

– Igen, most a tüntetésen is elhangzott ez, hogy holnap sajnos ezzel fognak szembesülni. Vártuk, reménykedtünk az utolsó pillanatig, hogy majd csak megoldódik ez, és bérszámfejteni fogják ezeket a pénzeket. Most már gyakorlatilag megtörtént a bérszámfejtés, tehát folyamatban vannak az átutalások, egész biztos, hogy nem fogják megkapni.

– Az ember azt gondolná, hogy a BKV alkalmazottai nagyon erős érdekérvényesítő helyzetben vannak. Ha ők úgy határoznak, hogy leállnak, nem dolgoznak, akkor órák alatt meg tudják bénítani Budapestet. De ha napokig tart az elszántságuk, akkor óriási károkat is tudnak okozni, a bosszúságról nem beszélve természetesen. És ehhez képest Önök nagyon türelmesek, most is egy tüntetéssel fejezték ki az elégedetlenségüket. Az ember arra gondol, hogy pedig már korábban használták a sztrájkot is, amikor talán nem volt ennyire súlyos a helyzet.

– Igen, akkor mondjuk megosztottak is voltak a szakszervezetek, hogy ha a kollektív szerződés miatti legutóbbi sztrájkra gondol, Bolgár úr, akkor pont az én szakszervezetem dolgozott, mi nem sztrájkoltunk. De 2007-ben volt két olyan BKV-s sztrájk, ami nem a dolgozók béréről szólt, hanem a BKV finanszírozásának a megoldatlanságáról, egy félnapos és egy egésznapos. Egyébként a jelenlegi helyzetben a sztrájktörvényt valószínűleg mi fogjuk először tesztelni, ha bekövetkezik az a szomorú esemény, hogy nem mozdulnak ki a jelenlegi helyzetből a dolgok. Ugyanis most januártól megint változott a sztrájktörvény, és a mi esetünkben egy hatvanhat százalékos elégséges szolgáltatást ír elő a törvény a sztrájk idején. Tehát ez azt jelenti, hogy a hatvanhat százalékának menni kell a járműveknek.

– Itt is egy újfajta kétharmados törvény van nem?

– Igen és erre egy menetrendet ki kell dolgozni a munkáltatónak. De én nem igazán látom át, hogy ezt hogy tudja majd megoldani a BKV, mondjuk egy metrót elképzelek, hogy hatvanhat százaléka megy a metrószerelvényeknek, egyszerűen nem lehet megcsinálni ezt, mert életveszélyes, ha az állomásokra lemennek az emberek. A metró közel száz százalék vagy nem jár sehogy sem, mert veszélyes. De a törvény alkotói ezzel nem foglalkoztak, azt mondták, hogy hatvanhat százaléknak járni kell. Erre kell menetrendet készíteni. Nem szeretnénk ezt letesztelni, lepróbálni, de nyilván ha a demonstrációk nem vezetnek eredményre, lesz egyébként egy következő demonstráció, egy petícióátadás, amit már a miniszterelnöknek fogunk címezni, és neki próbálunk átadni, illetve a városházára még ebben a hónapban. És ha ez sem vezet eredményre, akkor márciusban nem nagyon lesz más választásunk, mint meghirdetni a sztrájkot. Ez egyébként szintén elhangzott a mai tüntetésen.

– Nyilván a sztrájk az utolsó fegyver, és senki nem kívánja, azok sem, akik Önökkel szimpatizálnak, hát még azok, akik nem. Meg azok sem, akik nem is igazán foglalkoznak a BKV sorsával, de kellemetlenül érintené őket. Ez gyakorlatilag az egész főváros lakossága és még sokan mások. Tehát valószínűleg ehhez a fegyverhez nem volna kívánatos nyúlni. De azért az ember elgondolkodik azon, hogy milyen is szokott lenni egy párizsi metrósztrájk, mondjuk amit a magyar televíziók is bemutatnak? Hát nem hatvanhat százalékos. Mintha másutt, a nyugati demokráciákban nem ilyen aggályos módon dolgoznák ki ezt a bizonyos elégséges szolgáltatási szabályt.

– Ez így van.

– Mi a helyzet másutt?

– Ez így van, Európában nem egyforma a szabályozás, sok helyen nagyon liberális és gyakorlatilag mindent megenged. Ekkor van lehetőség igazi nyomásgyakorlásra. Bár egyébként egy sztrájk nem éri el a célját, a nyomásgyakorlást és ezen keresztül a megállapodás kikényszerítését. Nálunk most van ez a hatvanhat százalék, tavaly egyébként még rosszabb volt a helyzet. Akkor próbáltunk a nyugdíj-korkedvezmény és a korengedmény ügyében egy sztrájkot tartani itt BKV-nál is és hát a bíróságon elakadtunk. Tehát egyszerűen jogilag nem lehetett jogszerűen végigvinni egy sztrájkot. Nem tudom, most tudomásom szerint Magyarországon még januártól egyik közüzemi cég sem próbálkozott sztrájkkal, hogy most ezt sikerül-e egyáltalán végigvinni, vagy van benne valamilyen olyan csűrcsavar, hogy jogilag megint megakasztják, nem tudom. Még egyszer mondom, nem szeretném, ha nekünk kéne ezt letesztelni, de készek vagyunk arra is, ha más megoldás nem lesz.

– Maga a demonstráció nyugodtan zajlott? Mindenféle incidens nélkül? Olvasom, hogy nagyon szigorú volt a rendőri jelenlét. Sok rendőr volt.

– Meglepődtem én is. Rendkívül sok rendőr volt. Elsétáltam a Kertész utcába, mikor hallottam, hogy ott kommandósok vannak, és hát nem tudom milyen rendőrök voltak, de védőfelszerelésben, sisakkal mindennel felszerelve, nagyon sokan voltak. Szerintem több mint száz rendőr biztosította ezt a demonstrációt. De egyébként békés volt. Hangos volt, nyilván ilyenkor szoktak az emberek kiabálni, sípolni, de semmiféle atrocitásról nincs tudomásom.

– És ez így van rendjén.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!