Ha igen, akkor kölcsönösen
- Részletek
- Napi apró
- 2012. január 04. szerda, 04:06
- Lendvai L. Ferenc
Van egy szociáldemokrata vezető, aki régóta szálka az alternatív párt és különösen annak vezére szemében, s ezek nem mulasztanak el egyetlen alkalmat sem, hogy lehetőleg minél jobban elhatárolódjanak tőle. Ilyenkor ők is fölhozzák ellene az összes vádat, amit egyébként a jobboldaliak szoktak csinálni. Ezeknek a vádaknak a cáfolásába én most nem kívánok belemenni, mert abból indulok ki, hogy a politika pragmatikus dolog, s ha valaki nem akar valaki mással együttműködni, akkor ezzel voltaképpen nincs mit kezdeni.
Csakhogy a másik oldalról is éppen elég kritikát lehetne az említett alternatív vezérrel szemben megfogalmazni. Nem feledhetjük el például, hogy doktriner „jogvédő” tevékenységével nagymértékben hozzájárult a szélsőjobboldal megerősödéséhez, hogy más egyebet most ne hozzak elő. Ha tehát ők nem akarnak azokkal együttműködni egy bizonyos személy miatt, akkor azok is teljes joggal mondhatnák, hogy nem hajlandók velük együttműködni emiatt a személy miatt. És ha a politika egy pragmatikus dolog, akkor ezt tessék lenyelni.
De ahelyett, hogy kölcsönösen követelnék a másik oldal egyik személyének visszavonását, nem lenne egyszerűbb kölcsönösen tolerálni a másikat? A tolerancia nem azt jelenti, hogy szeretünk valakit vagy valamit, hanem azt, hogy elviseljük – valamely magasabb cél érdekében. Már ha egy ilyenben csakugyan hiszünk.
(Lendvai L. Ferenc)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
