WSJ: Magyarország letorkolja az EU-t
- Részletek
- Szemle
- 2012. január 02. hétfő, 03:19
- Galamus-csoport
A The Wall Street Journalban jelent meg Gordon Fairclough írása: Magyarország a banktörvény elfogadásával letorkolja az EU-t, s ez azzal fenyeget, hogy kisiklatja a segélykérelmét
Magyarország parlamentje ellentmondásos jegybanktörvényt fogadott el pénteken, és a lépés kisiklással fenyegeti az ország pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmét a jogszabályt bíráló EU-nál és Nemzetközi Valutaalapnál.
Orbán Viktor miniszterelnök elutasította az EU kérését, hogy halassza el a központi bank átalakítására irányuló lépéseket, amelyek a Magyar Nemzeti Bank tisztségviselői és az Európai Központi Bank szerint alááshatják az intézmény függetlenségét. Orbán azt mondta, Magyarországot Brüsszel nem fogja megfélemlíteni.
Orbán pénteken egy rádióinterjúban azt mondta, a törvényt sok tekintetben módosították az EU aggályainak figyelembevételével, a fennmaradó nézeteltéréseket pedig bíróság előtt kell majd rendezni, amennyiben az EU megpróbálná jogi úton megakadályozni a törvény életbe léptetését.
„Európai minta az, hogy a központi banknak a függetlenség szent állapotában kell lennie. Ahányszor csak utalás van a kormány befolyásának növekedésére, összerándulnak az idegvégződések és jelzést küldenek egészen Brüsszelig” – mondta Orbán.*
A konfliktus a legújabb epizód az Orbán adminisztrációja és Brüsszel közötti feszültségben: Budapest annak az aktivista EU-nak a kéretlen beavatkozását látja a belügyeibe, amely nagyobb tekintélyre tör tagállamai felett a kontinens adósságválságában kezelése során.
Ezúttal magasak a tétek. A zátony kátyúba juttathatja a Magyarország, valamint az EU és az IMF közötti tárgyalásokat arról a pénzügyi biztonsági hálóról, amely megvédené az országot az európai piacokon terjedő nyugtalanságtól: ez ugyanis felverte a kormány hitelekre fordítandó költségeit és gyengítette a nemzeti valutát.
Az EU és az IMF decemberben felszólította Magyarországot, hogy várjon a jegybanktörvénnyel és a költségvetési szabályokat rögzítő törvénnyel, amíg ezek tartalmát megvitatják az elővigyázatossági pénzügyi támogató csomagról folytatandó tárgyalásokon. A költségvetési törvényt közvetlenül karácsony előtt fogadták el.
Majd kiderül, hogy a jegybanki törvényen végrehajtott módosítások kielégítik-e az EU-t. „Még elemezzük az anyagot. A Bizottság igyekszik konstruktív lenni, és kiutat találni” – mondta Joe Hennon, Az EU egyik szóvivője.
Az új törvény utat nyit a banki kamatokat meghatározó tanács létszámának növelésére, új elnökhelyettesi tisztséget hoz létre, és lehetővé teszi a bank és a pénzügyi szabályozó hatóság egyesítését, ami a bank elnökének elmozdításához vezethet.
A kormány szerint az új jogszabály nem károsítja a központi bank működését.
Orbán Viktor azt mondta, Magyarország január elején megbízottat küld Washingtonba az IMF-fel való tárgyalásra. Kifejtette, hogy egy biztonságiháló-megállapodás lehetővé tenné Magyarország számára, hogy „több bizalommal”’ nézzen az új év elé. Hozzátette azonban: „Ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, akkor is megállunk a saját két lábunkon”.
Elemzők szerint ha nem sikerül hozzájutni az EU és az IMF elővigyázatossági hiteléhez, ez azt jelentené, hogy megemelkednének az ország hitelekkel kapcsolatos költségei, és a forint árfolyama is tovább zuhanhat, ami növelheti az állam adósságterhét és egyben sok deviza alapú hitelt felvett háztartás megterhelését.
Az országnak máris gondja van a pénzszerzéssel: a legutóbbi árveréseken a reméltnél kevesebb kötvényt adott el és magasabb hozamot kell fizetnie érte. Csütörtökön az illetékes hatóság lemondott egy árverést, amelyen hároméves futamidejű kötvényeket akart értékesíteni: ezekre 9,6 százalékot, a hosszabb futamidejűekre 9,7 százalékot kellett fizetnie.
„Nagyon nagy lesz a nyomás a piacok részéről. Előbb vagy utóbb a kormány
kénytelen lesz megkötni ezt a megállapodást” – jósolta Németh Dávid, az ING Bank egyik Budapesten dolgozó elemzője. A jegybanktörvény elfogadásáról szóló hír nyomán több mint 1 százalékkal nőtt a forint euró-árfolyama pénteken.
Magyarország le tudta szorítani költségvetési hiányát, amelyet ígérete szerint az EU által előírt szinten, a GDP 3 százaléka alatt akar tartani 2012-ben, és tett lépéseket az államadósság csökkentése érdekében. De külföldön most arra számítanak, hogy a gazdasági bajok a GDP növekedésének leállásához vezetnek.
Magyarország gazdasági fejlődése szorosan kötődik Németországéhoz és az euróövezet többi részéhez. Ez a tény, valamint az ideges befektetők menekülése a feltörekvő piacokról fokozza az Orbán-kormányra nehezedő nyomást.
A Moody’s és a Standard and Poor’s nemrég bóvliszintre minősítette le Magyarország hitelképességét, és arra hivatkozott, hogy Magyarország időnként nem ortodox gazdasági intézkedései kételyeket keltenek hosszú távú hatásaikat illetően.
Befektetők és jegybanki szakemberek szintén aggályukat fejezték ki, hogy a kormány, amely gyakran keveredett viszályba a központi bankkal politikai döntései miatt, erősebb ellenőrzést akar szerezni a jegybank felett.
* Az idézet szó szerint: „A jegybanktörvény egy rendkívül érzékeny törvény, ugyanis az európai divat, nem is mondom, hogy nyugati, mert Amerikában a helyzet kicsit más, de az európai közfelfogás szerint a jegybankot szinte szakrális függetlenség kell, hogy övezze. Tehát a lehető legaprólékosabban figyelemmel kísérik, hogy a jegybankok a pénzpiac és a gazdaság logikája szerint működnek-e, vagy pedig kormányzati ráhatás alatt állnak, és minden olyan rezdülésnél, amikor úgy gondolják, hogy itt kormányzati ráhatásról van szó, akkor azonnal megrándulnak az idegvégződések – egészen Brüsszelig.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
